Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-09-13 / 38. szám

Panaszkodnak a kereskedők. Szeptember 9-én, szerdán este az OMKE pápai kerülete a Pápai LloydTársulat nagytermében nagygyűlést tártott. A gyűlésen városunk majd nem minden számottevő kereskedője jelen volt; zsúfolásig megtöltötték az eléggé nagy befog i dóképességü termet az érdeklődők. Az idők szomorú Jelének lehet tekinteni e nagy érdeklődést, amely éles kontrasztot mutat a szórakozóhelyek kongó üressége mellett. Rapoch Vilmos elnök nyitotta meg a gyűlést, aki megnyitójában szomorúan konstatálta, hogy az általános gazdasági lerongyolódottság közepette az új kormány úgy óhajtja helyreállítani az államháztartás egyensúlyát, hogy újabb és újabb adónemekkel akarja terhelni az állampolgárokat s ezek között nem utolsó sorban a kereskedőket. A kereskedők, mondotta Rapoch, az államtól eddig sohasem kértek semmit sem, csak adtak neki. Nem kívántak eddig mást, csak azt, hogy a levegőt, a szabad mozgási lehetőséget hagyják meg nekik. Az újabb adóterhek ellen azonban fel kell emelnie a szavát a kereskedelemnek, mert iehetetlen állapot egyoldalúan újabb adónemeket kivetni, amikor nem történik gondoskodás arról, hogy az újabb terheknek megfelelő arányú lövödelemtöbbletekhez jutassák a kereskedőket. A mostani kormányban épen ezért nem látja biztosítékát annak, hogy a kereskedőkkel törődni fognak. Idézve a kormányzónak a ref. főiskola jubileumán kifejezett óhaját, ftiely szerint í elvárja mindenkitől, hogy egyéni érdekeit alárendeli a közérdeknek, kifelenti, hogy a kereskedők mindenkor alávetették egyéni érdekeiket a köznek és ezt teszik majd a jövőben is. Becsülettel, hűséggel akarják szolgálni továbbra is az államot, ezzel szemben azonban megértést várnak tőié, mert hiszen a kereskedők érdeke az állam érdeke is egyúttal. A gyűlés célja szerinte az, hogy megvitassák a jelenlegi kilátástalanul rossz közgazdasági helyzetet. Az elnök nagyhatású megnyitó szavai után Nádor Jenő, az OMKE központi titkára emelkedett szólásra. Örvendetesnek tartja, hogy a hallgatóság soraiban hölgyek is helyetfoglalnak, bár jobb lenne olyan időket élni, amikor a hölgyek a közgazdasági kérdések tanulmányozásától távoltartva magukat, csak a pénzt segítenék elkölteni a férfiaknak. A gondok azonban arra kényszeritik <5ket, hogy férjeikkel együtt érdeklődjenek a közgazdasági élet iránt. Üdvözli a hölgyeket, mint a férfiak gondjaiban osztozkodókat, valamint a hatóságok és a sajtó képviselőit. Az állam súlyos napokat él, mondotta Nádor Jenő. Éppen most fordult a kormány a Népszövetséghez azzal á kérelemmel, hogy küldje el megbízottját Budapestre az ország pénzügyi státusának a megvizsgálására. A Bethlen-rendszer súlyos közgazdasági hibákat követett el az elmúlt tíz esztendő alatt, de ha nem követett volna is el ekkora hibákat, örülnie kell majd a régi rendszer felelős embereinek, ha a népszövetségi biztos hibásaknak találja őket egy és más dologban, mert ez a megállapítás reményt kelthet a nemzetben arra nézve, hogy ha a hibákat kiküszöböljük, jelentős közgaz dasági javulás áll be. A mostani bajok eredője az, hogy a megbukott kormány túlméretezte az állami költségelőirányzatot, bár jóhiszeműségét nem lehet kétségbevonni. Éber Antal egységespárti kép viselő, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a minap cikket írt a Pesti Naplóban, amelyben 1—2 adattal rávilágít arra, hogy miként lehetne hathatósabban redukálni ezt az aránytalanul felduzzasztott költségvetést. Éber szerint felesleges hat budapesti szí r házat állandó szubvencióban részesíteni, felesleges az állami gépgyárakat mind fenntartani, mert nem versenyképesek ; ismer 17 olyan külföldi követséget, amelyek közül hetet feltétlenül meg lehetne szüntetni, mert nincs munkájuk; a főispánságok mai formájukban feleslegesek, s ezért legalább összevonás útján csökkenteni kell számukat; az országgyűlési képviselők száma feltétlenül redukálandó; a külügyminisztériumot egyesíteni kellene a miniszterelnökséggel, meri ha ezeket az ajánlott intézkedéseket megvalósítanák, az így felszabadult hatalmas összeg egészségesebbé tenné az ország gazdasági vérkeringését. Eladósodott társadalmunkon egy ideiglenes moratórium segítene, Hoover moratórium akciója mellett. Hoover elnök éles szemmel látta meg, hogy a világ, különösen pedig a győzők kezében a pénz fizetőeszköz jellege lassanként elhomályosult és annak gyűjtése öncélúvá vált. A győzők, elsősorban pedig Franciaország és az Egyesült Államok aranykészlete mérhetetlenül felduzzadt, ugyanakkor azonban a legyőzötteké ijesztően megapadt. Hogy a már majdnem megbénult világforgalmon segítsen, a meggyengült államokat újból vásárlóképessé akarta tenni Hoover az egyéves moratóriummal. Régen azt hangoztatták, hogy a bankok sorsa az államétól függ, manapság azonban azt szeretik mondani, hogy az állam sorsa fQgg a bankokéitól. Egy bank bukását az állam egész gazdasági berendezése megérezné. Ebben a tételben van valami He dobja ki pénzét, hanem mielőtt férfi-, vagy gyermekruhát vásárolna, tekintse meg dúsan felszerelt raktáramat vétel kényszer nélkül. Weisz Frigyes gSffii PÁPA, FŐ-UTCA 15. SZÁM. 144 MEGYEI KÉPOISELŐKET keres előkelő, jól bevezetett külföldi pneumatikgyár mindennemű pneumatik és különböző más műszaki cikkei részére, kik úgy a megyei kereskedőket, mint autótulajdonosokat látogatni képesed, adják be ajánlatukat „Biztos existencia" jeligére ERDŐS JÓZSEF hirhető irodájába Budapest, VI, Terézkörút 35. szám. 432 igazság, a bajok gyökere azonban nem itt van, hanem elsősorban a páriskörnyéki békediktátumok jóvátételi kötelezettségeiben, amelyek tarthatatlan terheket rónak az egyes legyőzött államok polgáraira. Ma már kezdik elismerni a jóvátételek revíziójának a jogosultságát, amit feltétlenül követnie'kell idővel a területi revíziónak is. Horthy kormányzó a ref. főiskola 400 éves jubileumán azt mondotta, hogy szűnjék meg az önzés uralma, Ha«z igazság érvényesülne a világgazdasági életben, okvetlen visszatérnénk a rendes kerékvágásba. Ugyancsak a lezajlott jubileumi ünnepségekkel kapcsolatban említi meg, hogy Petőfit nem elég csak ünnepelni, hanem az ő eszméit meg is kell valósítani a gyakorlati életben. A kereskedők azt kívánják, hogy az emberi jogok legszebbikét, a szabadságjogot tartsák tiszteletben ebben az országban, mert ez az élit előfeltétele. Igaz, hogy szkeptikusok vagyunk ezeknek a kivánságoknak a teljesítésével szemben. Régen bort, búzát és békességet kívántak egymásnak az emberek, de nem is volt hiány egyikben sem. A Bethlen-rendszer szintén megajándékozta korát három B-vel: Bethlen bácsi barátsági szerződésével, Bud bizonytalan barangolásaival (Olaszországban) és a búzabolettával. Kétségtelen tény, hogy ezek bizonyos politikai előnyökhöz juttatták az országot, bár az is tény, hogy közgazdasági szempontból alig éreztük előnyeiket: Ausztria is és O aszország is szívesebben veszik a mienkénél olcsóbb dömping-búzát; a boletta pedig a gazdát tönkretette. Barátsági szerződéseket kötöttek a külföld egyes államaival Bethlenék, de nem tették meg ugyanezt a belföldi kisiparosokkal és kereskedőkkel, amiben a kereskedők egyesületei is hibásak. A kormány a szemrehányásokkai szemben „Trianonnal", „világkrizissel" és „világjelenséggel" védekezik, azonban ez csupán elcsépelt frázis, bár szomorú jelentőségüket ismerjük. A kereskedők azonban más választ várnak, mert ez nem komoly kifogás. Ha aztán azt vizsgálják a kereskedők, hogy mit várhatnak a Károlyikormánytól, megállapíthatják, hogy nagyon egyoldalúan akarják az államháztartást reorganizálni. Az adók emelése ugyanis a bajokat növeli és nem csökkenti, mert nem gondoskodnak egyidejűleg arról, hogy ennek megfelelő arányban növeljék az adó • zók jövedelmét is, pedig a helyes elv az lenne, hogy először az államháztartások egyensúlyát biztosítsák. A kereskedőkön való segítés módjai a következők lennének: Állapítsanak meg egy adómentes jövödelem minimumot; az adóbevallási eljárást egyszerűsítsék; a bajbajutott gazdák szanálására vonatkozó új törvény mintájára hozzanak a bajbajutott kereskedők megsegítésére is törvényt; árveréseknél a köztartozásokat egyenlő bánásmódban részesítsék a hitelezők követeléseivel; a rossz és drága OTl-t szervezzék át a kor követelményeinek megfelelően; vegyék revízió alá a kormány elhibázott védővámpolitikáját. Vannak azonban az önsegélynek is módjai, hiszen mindent nem lehet az államtól várni. Ezek a következők: Kis raktárak tartása, helyes és okszerű hitelezés, szabott árak bevezetése és a helyes kalkuláció, A frappáns példákkal illusztrált előadást a figyelmes hallgatóság lelkes tapsokkal köszönte meg. Utána Böhm Samu azt követelte, hogy az állam az eladósodott kereskedők megmentése érdekében engedje meg, hogy az adót részletekben fizethessék meg; Breuer Gyula pedig a fázisrendszeiű forgalmiadőzás bevezetését sürgette. Rapoch Vilmos elnök zárószavaival ért véget a nívós értekezlet. Személyváltozások szerkesztőségünkben. Sólymoss Vendel volt főszarkesztőnket rendi elöljárósága a budapesti bencés gimnáziumhoz helyezte át; utóda Boldoghy Máriusz bencés h. igazgató lett. Marton Győző eddigi felelős szerkesztőnk szintén kivált lapunktól: utóda ifj. Sághi Tamás, eddigi belső munkatársunk. Lapunk postacíme változatlanul a régi: Horthy Miklós Fő-utca 12. sz. Új kormányfőtanácsos. Dr. Kende Ádám pápai ügyvédet a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére közéleti tevékenysége elismeréséül kormányfőtanácsossá nevezte ki. Szabadságon. Dr. Buda István tb. főszolgabíró f. hó 7-től október hő 12-ig 5 heti szabadságra ment. A szombathelyi egyházmegye papságának lelkigyakorlatait ezidén lapunk munkatársa, dr. Magyarász Ferenc ciszt. r. bakonykoppányi lelkész tartotta. Tanítóválasztás. Az ugodi róm. kath. egyházközség Koller Katalin nyugalombavonult tanítónőnek állását közel 130 pályázó közül Horváth Juliska marcalíői lakos, pályakezdő tanítónővel töltötték be. Alkalmazás. A szűcsi körjegy zőség Vesztergom Kelemen érettségis bakonykoppányi lakost díjtalan gyakornokként alkalmazta az irodában. Gondolt már rá, hogy

r családját lefényképeztesse ? Érdeklődjön leszállított áraim iránt a műteremben. „Karczaghy" fényképészeti műterem Árok-utca 4. szám.