Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-09-13 / 38. szám

A pápai református főiskola Jubileumi ünnepségei. Mindenkitől elvárom, hogy ma egyéni érvényesülését a közérdeknek rendelje alá — mondotta a kormányzó. A pápai református főiskola fennállásának négyszázéves jubileumát szeptember 6 án és 7-én ünnepelte Pápa városa és a dunántúli ref. egyházkerület. A város a jubileumi ünnepségekre már pénteken ünnepi díszt öltött magára: ünnepi köntösben akart hódolni annak a szép, az ország történetében is kimagaslóan értékes kulturális tevékenységnek, amelyet az iskola hosszú fennállásának tartama aiatt kifejtett, és ünnepi díszben akarta fogadni az ország kormányzóját is, aki a ritka jubileum jelentőségét személyes megjelenésével kívánta emlékezetessé tenni. Ha a régi kollégium márványtábláján elolvassuk az intézet kiváló volt növendékeinek a névsorát (itt tanult valamikor Zsoldos Ignác, Borsos István, Kerkápoly Károly, Kozma Sándor, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Papp Gábor, Thaly Kálmán, Eötvös Károly, Antal Gábor stb., stb), megértjük azt a nagy érdeklődést és szeretetet, amellyel az életbe kikerült tanítványok és azok hozzátartozói körülvették az Alma Mater-1 az ünnepségek alatt. Az iskola tradiciőinak megbecsülése, egymás szeretete és az összetartozandöság tudata szólította egybe őket ezekre a nspokra. Körülbelül hétszáz vendég érkezett belföldről és külföldről, hogy résztvegyenek az ünnepségeken, de ez a szám a kormányzó érkezése napján a duplájára emelkedett a közvetlen környékről bejött érdeklődőkkel és leventékkel. A jubileumi ünnepségek. Szeptember 6-án, vasárnap reggel a dunántúli ref. egyházkerület ünnepi közgyűlésével kezdődlek a jubileumi Gnnepségek. A közgyűlést a nőnevelőintézet dísztermében Balogh Jenő dr. egyházkerületi főgondnok nyitotta meg. Antal Géza dr. püspök imádkozott, Darányi Kálmán dr. miniszterelnökségi államtitkár pedig átadta Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyzőnek a kormányfőtanácscsi kinevezéséről szóló diplomát, majd pedig Tóth Ferenc 40 éve szolgáló főiskolai iskolaszolgának az V. o. magyar érdemkeresztet. A közgyűlés után a református templomban is!en tisztelet volt. Farkas Sándor lelkész prédikált, Antal Géza püspök pedig {huszonhat lelkészt szentelt fel. Délután lelkészértekezlet volt Antal Géza eínöklésével, ahol Anders és Bouwmann holland, Marczynski osztrák és Bursch lengyel profeaszor-leíkészek is felszólaltak. Vasárnap este a Levente-Otthonban a Kollégiumi Diákszövetség tartotta ünnepi közgyűlését többszáz öregdiák jelenlétében; majd a jelenvoltak közös vacsorán vettek részt. Horthy Miklós kormányzó a jubileumon. Szeptember 8 án reggel fél 9 órakor a két protestáns templomban istentisztelet volt. A templomból az ünneplő közönség a kollégium udvarára vonult, hogy még 10 óra előtt elfoglalhassa ki-ki a rendezőbizottság által részére kijelölt helyet 10 órakor lezárták a kollégium kapuit s pár percre rá a kormányzó Túrán-különvonata berobogott a pályaudvarra Horthy Miklóssal és kíséretével. A kormányzót a ref. egyházkerület, a katonai hatóságok, továbbá a vármegye és Pápa város küldöttsége fogadta az állomáson. Az üd vözlések után a kormányzó szemlét tartott a tiszteletére kivezényelt díszszakasz fölött, majd dr. Antal Géza társaságában a város négyesfogatába szállott és a kollégiumba hajtatott. Az útvonalon végig mindenhol a pápai és pápajárási leventék, a dohánygyári munkások, a cserkészek és a helybeli iskolák növendékei állottak sorfalat A kollégium udvarában megjelent többszázfőnyi közönség meleg ünneplésben részesítette a festői öltözetű testőrök, díszmagyaros előkelőségek kíséretében megjelenő államfőt. A résztvevők soraiban olt volt Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok, Ravasz László ref. püspök, Józan Miklós unitárius püspök, valamint több belföldi és külföldi tudományos intézmény képviselője. A Himnusz eléneklése u!án dr. Balogh Jenő főgondnok üdvözölte a kormányzót, megemlékezvén a főiskola négyszázéves küzdelmeiről. Horthy Miklós kormányzó a következő beszédben válaszolt az üdvözlésekre : Szívből köszönöm Nagyméltóságod meleg üdvözlő szavait. Nágy évszázaddal ezelőtt, öt évvel a mohácsi nagy katasztrófa után, amidőn a magyar kulturának ez a kimagasló intézménye életre kelt, Buda várán még a nemzet zászlaja lengett, de a védtelen országban a pártharcok küzdelmei között, az aggódó honfilelkek előtt már kibontakoztak annak a megdöbbentő kálváriának körvonalai, amely a sorsüldözött hazára várt. A csüggedésnek e szomorú napjaiban az iskolaalapító ősök a magyar faj életerejébe vetett hitükről tettek tanúságot. És ez a hit helyesnek bizonyult, a pápai iskola dacolni tudott a válságos idők pusztftó erejével, fejlődésével dicsőséget hozott a magyar művelődésnek, s ez a főiskola áll ma is, ép úgy, mint áhogy él maga a nemzet, amely most ismét nagy megpróbáltatások sokszor csüg gesztő terhe alatt szenved. Ma ez az évforduló több az egyszerű ünnepségnél. Az ősöknek a történelem által igazolt példája bizalomra tanít a jövővel szemben és erősíti bennünk a hitet a magyar faj életerejében. A múltba emlékezés fényénél azonban nemcsak azt kell meglátnunk, ami biztató, ami felemelő, hanem azt is, ami akkor hiba volt, ami akkor a balsors méreteit oly hatalmas erővel fokozta. Mohácsot az tette csaknem helyrehozhatatlan csapássá, ami idebent utána következett: a pártoskodás és az önzés uralma a közéletben. Ezt a hibát nem szabad újra elkövetnünk. Nem engedhetjük meg, hogy pártharcok veszélyeztessék annak a küzdelemnek az erejét, amelyet a nemzet most létéért folytat. Mindenkitől elvárom, hogy ma egyéni érvényesülését a közérdeknek rendelje alá és tudatában legyen annak, hogy ebben a válságos időben a nemzet életfeltétele minden becsületes magyar ember fokozott áldozatkészsége. Azoktól pedig, akik a közhatalomnak bármely csekély mértékben is részesei, ma inkább, mint valaha, puritán önzetlenséget, sok megértő emberszeretetet, a hivatásos lázítókkal szemben pedig kérlelhetetlen szigort követelek meg. Abban a reményben, hogy a mai ünnepségnek ezt az igazi jelentőségét e falakon túl is mindenki mélyen átérzi szivében, még egyszer büszke kegyelettel adózom Pápa város £si kollégiumának és őszintén kívánom, hogy működését továbbra is évszázadokon át kisérje az isteni gondviselés oltalmazó és segítő ereje. A jelenlevő közönség a kormány zót beszéde végén lelkesen ünnepelte. Pongrácz József dr., a főiskola igazgatója mondotta el ezután ünnepi beszédét, amelyben ismertette a főiskola történetét, majd Kozma Andor, a kollégium híres volt diákja szavalta el erre az alkalomra írt ünnepi költeményét, amelynek a címe : „A régi iskola". Ezután Rolhermere lord üdvözlő sürgönyét olvasták fel, majd Petry Pál államtitkár üdvözölte a főiskolát Ernszt Sándor dr. kultusz miniszter és a kormány nevében. Dőkus Ernő az egyetemes református konvent, Radvánszky Albert báró pedig az evangélikus egyhez nevé ben mondott üdvözlőbeazédet. Ezután a külföld képviselői üdvözölték a jubiláns intézetet. Obbing dr. utrechti egyetemi tanár Vilma holland királynő és egyeteme teológiai fakultásának nevében, Wepster edinbourghi lelkész pedig a skót ref. egyház és a ref. egyházak világszövetsége nevében mondott üdvözlőbeszédet. Különösen Wapster beszéde tetszett a közönségnek, mert meglepetésszerűen magyar nyelven adta elő jókivánatait, amint mondotta, annak dokumentálására, hogy mennyire szereti a magyarokat. Az üdvözléseket dr. Antal Géza köszönte meg pár szóval, majd a Himnusz eléneklésével véget ért az ünnepély. Déli fél 1 órakor leplezték le a kollégium folyosóján a kormányzó jelenlétében a főiskola hősi halottainak az emléktábláját. Darányi Kálmán dr. államtitkár ünnepi beszéde után Fejes Zsigmond gimnáziumi igazgató vette át megőrzés végett az emléktáblát, majd Bódás János lelkész szavalta el gyönyörű ünnepi ódáját. A szavalat után elsőnek a kormányzó helyezte el koszorúját az emléktáblán; koszorút küldött még Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, a ref. egyház, a kollégium, a különböző társadalmi egyesületek és a hősi halottak hozzátartozói. A főiskolai kántus zárta be a szép ünnepséget a Hiszekegy eléneklésével. Délután félkettőkor díszebéd volt a kormányzó tiszteletére az iskola dísztermében, a kormányzó részvételével. A kormányzóra dr. Balogh Jenő, Vilma királynőre pedig dr. Antal Géza mondottak az ebéden felköszöntőt. A két pápai diák: Petőfi és Jókai szobrának leleplezése. Délután 4 órakor leplezték le hatalmas közönség jelenlétében a Széchenyi-téren Petőfi és Jókai mellszobrait. A szabadsáíjszobrot a régi helyéről mintegy 7 méterre a színházépülethez közelebb vitték s a két mellszobrot tőle jobbra és baíra helyezték el. A szobrokat a Jókai Kör készíttette el Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművésszel, amelyek a diák Petőfit és a diák Jókait ábrázolják. A kormányzó megérkezése után a leventezenekar a Himnuszt játszotta el, majd dr. Antal Géza, mint a Jókai Kör elnöke méltatta az irodalom e két zsenijének az intézettel való kapcsolatát és engedélyt kért a kormányzótól a szobrok leleplezésére. Horthy kormányzó intésére lehullt a lepel a két szoborról. Lsmpérth Géza nagyhatású ünnepi ódáját olvasta ezután fel, majd a főiskolai kántus énekelt. Végezetül a koszorúkat helyezték el a szobrok talpazatára, itt is a legelső a kormányzó koszorúja volt. A szobrok leleplezése után a kormányzó a jelenlévők lelkes éljenzése közben kocsiba szállt kíséretével és 4 óra 50 perckor különvonatán viszszautazott a fővárosba. Mindennemű kézimunkák és anyagok legolcsóbb bevásárlási forrása Gottlieb Jenőné kézimunkaüzlete Pápa, Fő-UtCa 23. 425