Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-08-16 / 34. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fiilér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: MARTOM GYŐZŐ. Előfizetése ket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai utca 12. Telefon : 121. A Fax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomda vállalat, Török Baíint utca 1. Telefon: 157. Politikai hetilap. — megjelenik miniden vasá^na^ Szociális nevelést! Herczeg Ferenc a .Pogányok" c. halhatatlan regényében „denevérhitűek"-nek nevezi azokat a pogány magyarokat, akiknek a régi, öreg istenben való hitük megrendült mar a „fekete" papok munkája következtében, de az ,új" istenre is idegenkedve néznek, mert Iránta való bizalmuk még nem elég mély. A megszokást már kikezdte bennük a kez tíelleges tudás, de nem tudott még rejta döntő diadalt aratni; két Kor hatáimesgyéjén állott ekkor a magyarság: a pogányság alkonyán és a kereszténység hajnalán. Nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy napjaink egy új világ küszöbén kopnak el; egy új világrend bontakozik ki előttünk, amely világnézeti szempontokból nem mutat fel ugyan olyan különbözőségeket a mult és a jövő között, mint Szent István kora, de jelentőségében kétségtelenül megközelíti azt. Ma a társadalom és gazdasági élet megy nagy átalakuláson keresztül. A liberalizmus fojtogató karjait kezdi lefejteni magáról a mai nemzedék és egy egészségesebb, szociálisabb világnézet van kialakulóban. Ez utóbbinak a szekere még nagyon csikorog, meg-megzökken a rossz ú on, sőt néha árokba is fordul, mert hiszen a kocsisa a mai uralmon lévő generáció képviselője, a XX. század denevérhi'ü magyarja, akit a kapitalizmus emlőin neveltek naggyá, de akit közben az élet olyan problémák megoldására kényszeríieít, amelyet a kapitalizmusnak, mint a liberalizmus függvényének módszerével megoldani nem tudott. Ward Price, a Rothermere lapok főszerkesztője mondotta a magyar ifjúság egyik képviselőjének, hogy a háborúelőtti nemzedék a háborúutáni problémák egyikét sem tudta sikeresen megoldani. És épen ezért elvesztette a tömegek bizalmát, a-nely éles ellentétekhez veie ett. Esek közül az ellentétek közül kétségtelenül a szociális ellentétek örvényei a legsötétebbek. Gondoljunk csak a nemrég lefolyt választásokra 1 A római rabszolgáját „res"-nek, dolognak tekintette, tehát nem vette emberszámba, mert nem lehet neki, mint dolognak lelke. Nem is köve'elte rabszolgájának a lelkét,{ csak a testét: dolgoztatta, mint egy állatot, eladta, vagy megölte, de a lelket nem kutatta benne. A XX százedbeli nagytőke képviselője azonban a római patríciusoknál is tovább ment: a munkásnak nemcsak a testét VE Í ja magáénak pár fillér bérért, hanem a választások alatt a lelkét, a megyőződését is elvette, követelvén, hogy az ő jelöltjére szavazzon. S ha még hozzávesszük, hogy ezeknek a munkásoknak nagy része ennek a nagytőkének árnyékában nyomorog, emberhez méltatlan körülmények között él, nem tudunk ép erkölcsi érzékű embert elgondolni, aki minden tekintetben azonosítja magát a kapitalizmussal, vagy akár a szociáldemokráciával, amely épen olyan lélekgyilkolásl folytat, mint a kapitalizmus, csak a jővö delem felhasználása tekintetében ellentétes ezzel Tiszteljük a tulajdon szentségét, de végeredményben a tulajdonnak kijáró tisztelet sem lehet korlátlan. Ne engedjük a munkást szembeállítani az értelmiséggel, töröljük ki a köztudatból a szocializmus szokásos értelmezése szerinti burzsoá fogalmát, de ugysnakor töltsük meg új tartalommal a „szocialista" szőt, amely a lelket tagadó materializmussal nőtt össze az idők folyamán. Vigyünk bele vallásosságot, lelkeket termékenyíiő és érlelő emberszeretet, de ugyanakkor követeljük, hogy mindenki megkapja a föídi jótéthez szükséges darab kenyerét is. Csávcssy E'emér jézustársasági atya mondja híres röpiratában: „Amig meg nem értjük, és az egész társadalom vérébe bele nem oltódott az a meggyőződés és tudat, hogy a fö'di javak bizonyo3 kvantumára minden embernek joga van, mert az mindenkire erkölcsi szempontból is egyaránt szükséges, addig a szociális probléma megoldásától távol állunk." Moszkva farkasszemet náz Rómával... Pedig a szociális ellentétek megoldására a forradalom nem alkalmas, a marxizmus képzeletbeli társadalma a gyakorlati élettől távol áll, megvalósíthatatlan. És az uralmon lévők denevérhitüek ... De egyre talán még elég erősek: neveljenek olyan magyar értelmiséget, amelyet áthat a szociális felelősség tudata (szociális téren képtelen tudatlansággal állunk ugyanis szemben), amely fel tudja magához emelni a munkást, mert egynek érzi magái vele. Lássák már végre be, hogy az általuk képviselt rendszer már öreg, nem eléggé ruganyos s hogy egyszer mégis csak át keil adniok a fiatal nemzedéknek a gyeplőt, amely ha nem lesz a kor követelményeinek megfelelően képzett és felkészüli a kormányzásra, menthetetlenül belepusztul egész társadalmi és gazdasági életünk 1 A hé! eseményei. Idehaza. Bethlen és Wekerle tanácskozásai. A 33 as bizottság csütörtökön gyűlést tartott. (Eriől lapzárta miatt jövő számunkban.) A gyűlés anyagának előkészítésére Bethlen és Wekerle tanácskozásokat folytattak. Megtár gyslták azokat a pénzügyi vonatkozású intézkedéseket, amelyeket a kormány szanálási tervévei kapcsolatosan kíván életbeléptetni. Megtárgyalták továbbá azokat az intézkedéseket is, amelyeket a kormány az eddigi korlátozó intézkedések megszüntetésére akar kiadni, valamint a kormánynak azt a tervét is, hogy a törvény TÁRCA. Svájci levél. Mintha ezen ország is vénült volna. Bánatos lett az arca, pedig nem látott annyi vézna, beteg napot, mint mi keletiek. Évek óta járom hegyeit, páratlan vasutjainak gigászi csodái most is lenyűgöznek. Autóvonalainak mesés szerpentinjei és bérceinek hálósipkás fehér tetői első látásra elbűvölnek, a szunnyadó hómezők ezüst csíkokban és örökké csacsogó erekben izzadják ki kimeríthetetlen energiáikat, hogy hajtsanak vasutat, fűt- 1 senek lakásokat, világítsanak fényes palotákat és havasi kunyhókat. Mégis minden természeti csodakincs mögött meghúzódik az öregedő lélek sok—sok aggodalma, bizonytalanságok előresejtése. Pedig biztos a svájci frank, állja a körülötte zajgó valutaviharok csapkodásait és éltető erejét szívja a svájci nép becsületébői, józanságából, erkölcsi megbízhatóságából, népszerűségének, nemzetközi megértékelésének forrásából. A munkanélküliség itt is nagy. A svájci szakmunkás kivándorol s viszi magával ügyességét, hogy küiföidi gyárak szolgálatában — saját hibáján kívül — veszedelmes versenytársat állítson saját hazája iparának, így fogy a lakósság, az óragyártás mesteri patentje sokat veszít ragyogásából, a faüzlet az orosz dömping fojtogató szorítása alatt kínlódik, az intelligencia túltermelése pedig apasztja a svájci paraszt Ősi erényeinek erejét, proletarizál, vörösre fest. Pedig meg keil fizetni a tandíjat a nagy leckéért, hogyan kell megtennie egy modern nemzetnek a mai demokratikus átalakulás útját zökkenők és kisiklások nélkül. A havasokon száguldó vonat ha kisiklanék a viadukton, pozdorjává zúzódnék. Jól meg kell építeni a szociális átalakulás útjait, ami nem is olyan nehéz. Csak át kell nézni kissé keletre — akár mifelénk ntagyarok felé — és könnyen megy a lecke azonnal. Aztán világos, tiszta szemüveget kell viselnie a hegylakóknak, ha szemük gyengül. Na tévesszék össze a glecsert a réttel, a bérci hóteíőí a felhővel, az árnyékot a szakadékkal. Mert sajtójuk egy része nem akar mást látni az európai problémák között, csak speciálisan francia igazságot, francia érdeket; pedig az orosz helyzet internacionális problémák átkos anyja, mely korcsivadékait viszi határokon át, hiszen vonaglik a hősi mult és hősi harcok alélt katonája. N:m kételkedem egy parányit sem ezen ország élesrevalóságábm. Nem merném hinni, hogy kisiklanék a svájci polgár józan észjárása. Mert egészséges konzervativizmus él a családokban, ahol megvetéssel beszélnek elválásról, polgári házasságról, gyermektelenségről, ahol bizalommal és szeretettel köszönti a munkás ember a teljesen idegen papot is, ahol a vallásos élet gyökerei mélyen a meggyőződés meleg talajában dmzadj nak, ahol szent az Isten, a becsület, a tisztaság, a hűség, a jólelküség fogalma. Mert ilyennek ismertem meg a svájci népet és úgy látom, Teli Vilmos nemzete nem méltatlan ma sem nagy őséhez. Sólymos* Vendel*