Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-07-19 / 30. szám

Csipkék, szalagok és rövidáruk kaphatók; B Legnagyobb választékban női és férfi 1 fehérnemük, harisnyák, kézív ük, erRAIDLFERENCNÉL •wica 6. Telefon: 174. nyők, botok, sapkák, kalapok, nyakkendők, ridikülők és bőröndök stb. Nyári élet a pápai ligetben. A hőmérő 29° Celsiust mutat árnyékban. Fojtó, száraz levegő vesz körül s az a kis szellő is, amelyik fújdogál, csak bosszantja az embert, a pspaí utcák megszokott porfelhő Jét sepri az ember szemébe, szájába. Az u'cai fagylaltárust gyerekek rsja veszi körül: 10 fillérért enyhülést keresnek nála, mert a hőség MbírSiaíatlan. Becsomagoljuk fürdőruhánkat s mi is menekülünk a város forró, ölelő karjaiból ki, ahová mindenki siet s ahol mindenki enyhülést talál, a pápai ligetbe. Az Esíerházy-sírand, a liget árnyas fái, a Pápai Sport Egylet hűvös tenniszpályái, az esti kertmozi és nem utolsó sorban a szomszédos várkert azok a tényezők, amelyek miatt a pápai ligetben összpontosul Pápa nyári éete. S úszik, tenniszezik, futballozik, napfürdőzik, sétál és pihen mindenki, aki ráér és aki tisztában van azzai, bogy milyen egészségügyi áldásai vannak a felsorolt sportágaknak és általában a szabadtéri mozgásnak. Az Esterházy-strandsn. A strandfürdőbe érve, a kismedencénél nagy gyermekzsivajra leszünk figyelmesek. A starthelynél 2—3 kilenc—liz éves fiú figyel feszülten, mereven eíőrenézve a starter vezényszavára. Mikor elszánt, komoly arcukba nézünk, a középkor lovagjai jutnak eszünkbe, akiknél a vadászaton és a lovagláson kívül az úszás képezte a harmadik legfőbb erényt. A rajta 1 — elhangzása után szabályos startfejessel fúrja magát mindegyik kismagyar a vizbe és szép mellúazó stílussal igyekeznek megközelíteni a medence túlsó oldalát, a célt. A győztest nagy óvációval köszönti a homok népe, amibe természetesen az elmaradhatatlan gyermekirigység is beleértendő. Közülük kerülnek majd ki a jövő büszkeségei, a Homonnai Marcik, a Bárányok és sz Eperjessy Bélák. Mert a mai versenyzőgárda nagyon jól tudja, hogy az ő szerepe csupán az úttörés, a megkedveltetés nehéz feladata, az uszónagyságok pedig ezekből a gyerekekből kerülnek majd ki néhány év múlva, hiszen ők — azt lehet mondani — úgy nőnek fel ebben a hét úszómedencében. A nagy medence szélében az úszómester egy fiatal hölgyet tanít úszni. Bár az uszóheveder a derekán van, egy kicsit félénken és egy kissé még mindig a „kutya-uszás" stílustalanságára emlékeztetően mozog, de félórás tanítás u'án már határozott fejlődés tapasztalható. És valóban: az úszás a nők sportja. Igen sok sportág űíése nőiellenné teszi a nőt, de ÍZ úszás a legalkalmasabb sport a nők számára. Ruganyosságot, frisseséget kölcsönöz, gyorsítja a vérkeringést, ami viszont pirossá teszi az arcot (a rouge-i a sarokba lehet vágni) s az unalmas nőkből vfgkedélyü, életvidám hölgyeket varázsol. A medence mellett finom, szitáit homokfürdő vonzza magához a vendéget egy kis napfürdőzésre. (A hölgyeknek zárójel kőzött megsúgjuk, hogy a nap a legjobb arc- és bőrtisztító szer.) Öröm nézni a sok barnára sült, egészséges embert. Gössler v. német kul uszminiíszter mondása juí eszünkbe, amikor befejezzük szemlénket a fürdőzők fölöst : „Az úszás a testnevelésnél az ideálok ideálja". Reméljük, hogy az úszás ideálja lesz rövid időn belül minden pápsi sportkedvelő embernek, ami egyben bő jutalma lenne az Esterházy-uradalom áldozatkész urának és a mai kor követelményei iránt fogékony tisztitarának is. A közönség érdeklődésére nem lehet panasz már most sem: sűrű rajokban keresik fel a fürdő hűsítő hullámait, különösen hét végén, ami a kedvezményes vasúti jegyek sikerét is bizonyítja. Győrből átlag 50— 100, Sárvárról 20—20, Celldömölkről 75—50, Pápa közvetlen környékéről pedig 50—20 fürdővendég ke resi fel vasár és ünnepnaponként a pápai strandot, amelyet szép természeti fekvésén, nagyszerű berendezésén kivül a mérsékelt belépődíjak, pontos kiszolgálás és a tiszta és olcsó büffé is kedveltté tesznek. A hétvégi weekendezőkön kívül volt még vendége a strandnak Wíenböl, Érsekújvárról, Pozsonyból, Kaposvárról, Egerből, Pécsről és Debrecenből s mindenki a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott róla. A magasrangú vendégek közül megemlítjük herceg Esterházy Pál, gróf JankovichBésán Endre, gróf Esterházy Károly és a gróf Czirákyak nevét, akik szintén a legteljesebb megelégedésüket fejezték ki a látottak felelt. * A strandfürdőn kívül van még egy intézménye a pápai ligetnek, amelyről szintén kötelességünk megemlékezni, éspedig azért, mert ez is fejlődést jelent a múlttal szemben. Ez az új intézmény, amit a mult szá munkban helyszűke miatt nem tud tunk olvasóinkkal részletesebben ismertetni, a Jókai Hangos Kertmozgó. A kermozit is a kor szava hívta életre Pápán. Akor szavát" a jelen esetben Márer Sándor moziigazgató képviselte, mint aki a leghivatottabb erre ebben a városban s a városháza uraiban megértő támogatókra találva, meg is valósította tervét. A legmegértőbb támogatója é3 munka társa azonban mégis Oláh György fővárosi főmérnök volt, aki a világhírű Z*iss Ikon hangos filmvetítő készülékek magyarországi képviselője. 0;áh György a mai önző világban egészen szokatlauul nagylelkű gesztussal, minden ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésére bocsájtotta a városnak a gépház egész műszaki berendezését a teljes nyári szezonra s két művezetőjével együtt napokig Pápán időzve, be is állította a gépeket. Megjegyzendő, hogy mindezt megtelte anélkül, hogy a várossal szemben kiköiölte volna az utólagos vételkényszert. A kertmozi gépházát a Sporttelep tribünjéhez építették hozzá. Két új Zeiss-Ikon-féle hangos vetítőgépet foglal magában, amely gépek felváltva működnek úgy, hogy ha az egyikben lepergett a filmtekercs, a másik egy hangátváltó készülék segítségével azonnal működésbe jön, ami által a régi unalmas felvonásközi szüneteket el lehetett hagyni. A beszédet és a zenét a ZeissIkon-féle legmodernebb rendszerű berendezés nem külön, a filmvetítő géppel parallel működő másik gép segítségével szolgáltatja. Itt minden munkát egy gép végez el. A filmszalag szélén kis keskeny, hoszszában futó rovátkák jelzik az egyes hangokat, amelyeket az u n. gerjesztőlámpa és fotocella fényhatás segítségével hanggá alakít át. Az igy kapott hangot a különbözö erősítő és hangszinező készülékek segítségével lehet a közönség számára élvezhetővé tenni. Természetesen ügyes, élesszemü és gyakorlott gépészt kö vetel ez a feladat. A kertmozi külső berendezése semmi kívánnivalót nem hagy maga ulán. A tribün előtt asztalok, székek sorai vannak. Előadás közben lehet sörözni, dohányozni. A mozivászon kb. 15 méterre van a gépháztói. A tribünt villanyvilágítással látta el a város. A közönség számára júl, 11-én volt a bemutató előadás, amelynek Szomaházy István regényéből készült „Mesék az írógépről* c. filmvígjáték állóit a középpontjában. Általános volt a vélemény, hogy az eddig hal lott hangos leadások közül ez volt a legtökéletesebb, ami a Zeiss Ikon vállalatra a legszebb dicséret. Különben szombaton és vasárnap is zsúfolt „ház" nézte végig az élvezetes programmot, de a kertmozi vezetősége reméli, hogy a közönség egyébként is nagyobb számban !á togatja majd az előadásokst, mint a fülledt, rosszlevegőjű színházépületben. Az elmúlt héten megnyilvánult érdeklődés valószínűsíti ezt a reményt. Hisszük, hogy így lesz I Cserkész-élet a Bakonyban. Amióta gróf Esterházy Tamás Pápaugodi erdőhivatala megengedte az ugodi erdőben a táborozást, minden évben kapva-kapnak derék cserkészeink e nagylelkű szívességen és élvezik az Isten szabad természetének áldásait. Eiidén már a harmadik csspaí táboroz a Gerence kies völgyében, meg a Répásárok elején, hol fürdőalkalom is kínálkozik. Az első volt a budapesti „Vi;raeztó* csapat, melynek tagjai legnagyobbrészt a budapesti au óüzem mehanikusai voltak. Őket felvál ó ta a buda pesti Vili ker., Horánszky-utcai áll. főreáliskola „8-as* csapata, mellyelegy időben érkezett a sopronmegyei Beled nsgyközség „Botond" csapata, melynek alapítója és parancsnoka a csóti származású Kiss Sándor beledi tanító. Ez u óbbi csapat is jórészt iparos- és kereskedő ifjakból toborzódott. Míg a fővárosi hatalmas iskolák cserkészcsapatainak táborozása első sorban annak a városi gyerekembernek testi életére gyakorolja a maga megbecsülhetetlen és a városi életben elérhetetlen jótékony befolyását, addig az iparoscserkészeínek külön is megvan a maga óriási nevelő jelentősége, hiszen ennél jobban, ennél maradandóbban már nem lehet emelni egy olyan ifjúsági osztálynak öntudatát és erkölcsi érzését, mint azt a cserkészet teszi az iparos ifjúsággal, melyet fegyelemre nevel, tisztességtudásra szoktat, lelki és társadalmi műveltségben mind előbbre tud vinni. Megható dolog közvetlen közelből nézni, hogy a „jó munkában" hogyan dőlnek ie a városnak meg a falunak, a közép és főiskolának meg a falusi műhelynek korlátai, s hogyan virul föl a testvériségnek őszinte, nem affektált érzése. Ennek a falusi cserkészcsapatnak parancsnoksága csak most, egy ilyen egészen más beállítású csapattal való szinte állandó érintkezése kapcsán láthatja munkájának igazi eredményét : a magyar cserkészek lelki egyenlőségét. Viszont a városi cserkészt is érdekli a bepillantás annak a falusi cserkésztestvérnek mentalitásába és mindenkinek csak jól eshe ik, ha tudhatja, láthatja, hogy a Bikony rengetegében, a Bakony legmagasabb lábánál testvérszivekkel találkozik.