Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-07-19 / 30. szám

A német pénzügyi válság és Magyarország. A magyar minisztertanács három­napi bankszünetet rendelt el, amely napokon bármely magánjogi kötele zetíség tekintetében az adós nem kö­teles fizetést teljesíteni. E rendelke­zés folytán semmiféle bank vsgy •egyéb pénzintézet és hitelügyletekkel foglalkozó cég sem vo't jogosítva betevőinek vagy egyéb hitelezőinek íulius 14., 15. és 16-án kifizetéseket teljes íleni. A kormány erre a három­napos bankszünetre a Németország­ból érkezó hirek alapján, valamint a tjáseli Nemzetközi Fizetések Bank­jának tanácsáéra határozta el magát. A bankszDnet átmeneti óvintézkedést jelent arra a rövid időre, amig az európai pénzpiacokon a helyzet ki* tisztul és nevezetesen : smig Német­országban a pémügyi krizis tetőfo­kán tuljutott. Erre abpos kilátás van, mert a világ legnagyobb jegybankjai, valamint magánbankjai Németország megmentésére összefogtak és a Nem­zetközi Fizetések Bankja ugyancsak hajlandó támogatni a Német Biro­dalmi Bankot. Németországban a mostani válsá­got tudvalevőleg a második legna­gyobb német magánbank fizetési ne­hézségei pattantották ki, amelyek ab­ból fakadnak, hogy a külföldi tőke és főleg a francia piac e banktól rövid három hónap alatt 650 millió márka rövidlejáratú hitelt visszavont. Köztudomásu, hogy a francia tőke a németországi hitelek felmondásával politikai nyomást akar gyakorolni Németországra, hogy ekként rákény­szerítse a német-osztrák vámunió­ról való lemondásra. Hogy milyen tervszerűen dolgoznak össze a fran­cia politika és a francia pénzpiac, az Jdderül abból, hogy rövid néhány hó alatt a német gazdasági életből a francia bankok négyezer millió márkát szivattyúztak vissza. A Hoo­ver-féle jóvátételi moratórium egy esztendőre mindössze körülbelül 900 millió márka fizetésére ad halasztást Németországnak, de a francia tőke válaszul ennek az összegnek több mint négyszeresét vonja ki hirtelen a német gazdasági élet vérkeringésé­Mi. Természetes, hogy be kellett állania a legélesebb pénzügyi kri zisnek. Ugyanezt a receptet alkal­mazták azonban a franciák Auszt­riával szemben is, amelynek legna­gyobb bankját és ezzel az osztrák gazdasági élet háromnegyedrészét a hi elek hasonló visszavonásával a legsúlyosabb helyzetbe jutialták. Ausztrián az Angol Bank segített, 150 millió shilling gyorshitellel. Amikor a szomszédban ég a ház, a magyar kormány nem nézhette tét­lenül a nemzetközi pénzpiacon le­játszódó komoly eseményeket. Nyom­ban hozzáfogott ahhoz a védekezés­hez, amelynek célja megakadályozni a külföldi pénzkrizisnek átterjedését a magunk területére. Belső pénzügyi vagy gazdasági okok ilyen intézke dést nem tettek volna szükségessé, mert hiszen a magyar gazdasági élet, bankjaink, ipari és egyéb vállalata­ink összesen síig tartoznak a kül földnek rövidlejáratú hitelek fejében annyival, amennyit egymagától a válságba került német Danat banktól a franciák egy hónap alatt, június folyamán visszavontak. A magyar pénzintézetek és válla­latok, amelyek a Nemzeti B3nk előre­látó gondoskodásából már a mult hónapokban tetemes külföldi hi ele­ket fizettek vissza és viszont nem vettek igénybe felajánlott rövidlejá­ratú küföldí kölcsönöket, ma már mindössze csak kb. 300 millió pen­gővel adósai a külföldi pénzpiacok­nak, rövidlejáratú kölcsönök fejében. Ez az összeg pedig egyáltalán nem haladja meg a magyar gazdasági élet anyagi erejét. Ezenkívül nálunk a tartozások és a kockázat számos pénzintézet között van elosztva egészségesen és nincs egyetlen egy olyan bank sem, amely az ország gazdasági szervezetének egy túlságosan nagy részét kontrol­lálná. Spekulációs túlterhelés pedig nálunk egyáltalán nem fordult elő, aminek az is a bizonysága, hogy a bankok erőteljesen megállották a he­lyüket és nálunk tömeges vagy je lentékeny bankbukás nem követke­zett be. A magyar hitelszervezet alapjai tehát rendületlenek és az elmúlt 3 napos szünet nem volt egyéb, mint lélegzetvétel a négy feladatok további teljesítésére. Szabó József Pápán. Szabó József v. nemzetgyűlési képviselő, a pápai választókerület v. keresztény ellenzéki képviselő­jelötje, július 11 én, szombaton Pá­pára érkezett, hogy személyesen is megköszönje választóinak azt a ki­tüntető bizalmat és támogatást, amely­ben öt a választási küzdelmekben részesítették. Szépszámú közönség gyűlt egybe este 8 órára a Munkás­egyesület kerthelyiségében, ahol az összejövetelt Szalay Lajos párttitkár nyitotta meg keresetlen szavakkal. A lefolyt képviselőválasztást küzde­lemben alul maradt ugyan a ker.­szoc. párt a hivatalos jelölttel szem­ben, mondotta Szalay, azonban mi még sem vagyunk „bukott* párt, mert tiszta választás esetén minden bizonnyal fölényes győzelmet arat­tunk volna. DJ nem vagyunk .bu­kott" párt azért sem, mert mi nem csupán a választási harcok idejére alakult ad hoc párt vagyunk, hanem állandó képviselői vagyunk ebben a kerületben a keresztényszociálista eszméknek, amelyeknek a mult tanú sága szerint komoly talaja van a pápai választókerületben. Ez a tudat uj munkára, sok-sok szociális fela­dat megoldására késztet bennünket s. mi épm ezért a helyünkön mara­dunk továbbra is. Ehhez a mun­kához szeretettel várjuk vissza táborunkba azokat a polgártársain­kat is. akiket a terror a választások tartamára elszakított tőlünk jobb belátásuk és akaratuk ellenére is. Szeretettel üdvözli Szabó Józsefet, aki d csőséggel hordozta meg kerü­letünkben a keresztény ellenzék szeplőtelen zászlaját. Sza'ay Lajos nagyhatású beveze­tője után Szabó József emelkedett szólásra. Ismét eljöttem szeretett választóimhoz, kezdte el beszédét Szabó József, hogy mindnyájuknak hálás szívvel személyesen is meg­köszönjem azt az odaadó, önzetlen támogatást, amelyben a választások alatt engem részesíteni szívesek vol tak. Meggyőződésem, hogy a pápai választás erkölcsi győztese a keresz­tény ellenzék, amely hiven, becsüle­tesen kitartott elvei mellett mindvégig. Ha a mandátumot nem is mi kap­A mezőgazdaság „megsegítését" célzó kormányintézkedések között a legfontosabb a hivatalos lap július Il ik számában megjelent gabona rendelet, amely a gabona neműek ér­tékesítése érdekében az új termelési évre „szükségesnek" mutatkozó ren­delkezéseket tartalmazza. E rendelet szerint a gabonajegy (úgynevezett „boleíta") értéke tiz pengőben álla­píttatik meg, amelyből hat pengő a búzát, rozso', vagy kétszerest eladó gazdának átadandó szelvényre esik, négy pengő pedig a gabonaalapba folyik és arra szolgál, hogy a kül­földi buza- és lisztexportnál az illető ország piaci ára és a magyar bel­földi búzaár között mutatkozó kü lönbözet megtéríthető legyen. A gazda tehát a mult évi három pengő he­lyett ebben az évben hat pengő fél­árat fog kapni a buza, rozs és két­szeres minden métermázsája után. Ebból a hat pengőből három pengő adófizetésre szolgál, a másik három pengőt pedig készpénzben kapja meg a gazda. Amennyiben pedig a folyó év végéig a gazdának adóhátraléka nem volna, avagy kevesebbet tenne ki az adóhátralék az év végén, mint amennyi bolettája van, ugy az adó­hátralékot fölülhaladó bolettaösszeget a gazdának készpénzben kifizetik. A rendelet fenntartja azt a multévi in­tézkedést, amelyet a gabonatörvény az egészen apró olyan gazdaságok nak érdekében tartalmazott, hogy tudniillik az ilyen törpebirtokosokat, akiknek nem igen van eladó gabo­nájuk és ezáltal nem jutnak a boletta segítséghez, az állami földadó elen­gedése utján segítsenek. E?érí a ren­delet kimondja, hogy az olyan kis­birtokosok, akiknek kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja, vagyis akiknek a terhére előirt állami földadó együttvéve a 11 pengő 60 f-t meg nem haladja, mentesülnek a földadó alól és he iyettük a gabonaalap fogja a föld­adót kiegyenlíteni. Ekként a gibona­jegyrendszer áital nyújtott támogatás tuk meg, jól tudjuk, hogy a válasz­tók zömének a lelke, bizalma a miénk és ez fontosabb minden vesztett csatánál is. A mag el van hintve Pápán, a kikelő növényt ápolni, fej­leszteni kell, mert akkor a siker nem maradhat el. Hogy ezt elérhessük, a különböző társadalmi osztályok leg­teljesebb kooperációjára van szükség. Az a 2700 ember, akik a keresztény zászló mellett foglaltak állást július 5 én, képezi a párt törzsét; kitartó lankadatlan munkával virágzó tere­bélyes fává fejleszthetjük a párt és a kerület dicsőségére. ígéri, hogy ebben a munkában a jövőben is bármikor rendelkezésére áll a pápai pártszer­vezetnek. Szabó Józsefet lelkesen megéljenezte a beszéd végén hallga­tósága. Szalay Lajos zárószavaival ért vé­get ez a meleg tónusú, bensőséges összejövetel. előnyét az a törpebirtokos is élvezi, akinek nincsen saját szükségletén felül eladható gabonafeleslege. Második újítása a gabonarende­lelnek az, hogy eltörli az eddig ér­vényes lisztadót, amely fshárlisztnéí az érték tiz százaléka, barnalisztek­nél pedig három százaléka volt. Ehe­lyett egységes ku'ccsal lisz'forgalmi­adóváltságot állapít meg, amely min­den megőrlölt gabona métermázsája után 2 P 50 f. lesz. A rozs után semmiféle lisztforgalmi adót nem kell fizetni. A vámörlésben viszont a vámmalom az ő vámkeresete után két százalékos általános fo'galmiadót köteles fizetni és ezenfelül a szemes állapotban eladott vámgabona után még a gabonajegy szelvényének ér­tékét, vagyis hat pengőt befizetni tartozik. Ha a vámmalom vámkere­setét felőrölve akarja értékesíteni, úgy e vámkeresetének minden métermá­zsája után köle'es még négy pengő gabonalevél egyénértéket befizetni. A vámőrlő malmokat a legszigorúbb ellenőrzés alá helyezik, nehogy ga­bonajegymentesen kerülhessen forga­lomba olyan gabona, vagy őrlemény, amely a vámőrlő malomba a gazda saját használatára, vagy egyéb ga­bonajegymentes cimen került vámőr­lésre. Minden vámőrlő malom köteles telepén feltűnő helyen egy tájékoz­tatót kifüggeszteni, amelyben ki kell tüntetni az általa vámőrlésért akár gabonában, akár pénzben felszámított munkadíjat, valamint azokat az őr­leményeket, amelyeket a vámőrlés végett átvett tisztított gabona minden métermázsája után, az öröltetőnek kiszolgáltat. A kereskedelmi őrlésben a malom csak gabonalevél mellett vehet át búzát. Lényeges újítás a mult évvel szem­ben végül az, hogy a haszonbérbe­vevő a haszonbérbeadónak oly ese­tekben, amidőn a haszonbér a ga­bona piaci, vagy tőzsdei árában van meghatározva, ezen a piaci, vagy tőzsdei áron felül még métermázsán­ként három pengőt köteles megfizetni. Az új gabonarendelet.

Next

/
Thumbnails
Contents