Pápa és Vidéke, 28. évfolyam 1-53. sz. (1931)

1931-05-03 / 18. szám

Pápa és Vidéhe 2 1931 május 3 A belföldi tűzifa a tarifaváltoztatás és az időleges vám­védelem ellenére sem fogy olyan mértékben, mint szükséges és kívá­natos volna. A mult évi terme'ésből még mintegy 30 000 waggon jórészt cser és tölgy tűzifa van a termelők­nél eladatlan, mert a fogyasztókö­zönség leginkább a bükkhasáb tűzi­fát keresi s azt tartja a legjobb tűzi­fának. Mint mindenütt, itt is egy bizo­nyos fokű divat az irányadó s nem a kalkuláció, pedig a fogyasztó szem­pontjából — nem szólva egyes spe­ciális alkalmazásról — nem az ab­szolút legtöbb melegmennyiséget tar­talmazó tűzifa a legjobb, hanem az, melyben a legolcsóbban kap ugyan­annyi melegmennyiséget, mert a jó kályhában minden fafaj jól ég. A nagyobb hibát ugyanis a fo­gyasztó nem a tűzifa fajának vagy minőségének helytelen megválasztá­sával követi el, hanem a helytelen tüzeléssel. Nem szabad elfelejteni, Siogy a legjobb cserépkályha is csak mintegy egyharmadát hasznosítja a tüzelőanyagnak, a többi a szó leg­szorosabb értelmében füstbe megy. Elavult tüzelőszerkezet, nem záródó ajtók, t&pasztatlanságból eredő héza­gok és lyukak az amúgy sem jó kihasználási hatásfokot felére leszál­líthatják, vagyis ugyanannyi hőmeny­nyiség előállítására kétszerannyi tü­zelőanyagra van szükség, aminek értéke sokszorosan több, mint a különböző fafajok és választékok ára vagy értéke közötti különbözet. A jó kálykába fektetett költségtöbblet s a kályha karbantartása bőven megtérül, inéit a gazdaságos melegtermeiés nemcsak a tüzelőanyagtól, hanem a íüzelőszerkezettől s a tüzelés módjá­tól is függ. A tűzifa fűtőértéke nagy mérték­ben igazodik annak víztartalmához. A télen vágott fa szellős, napos he­lyen raktározva nyár végén eléri már azt a szárazsági fokot, ami mellett tüzelésre alkalmassá válik. A két éves száraz fa nem mindig jelenti azt, hogy a fogyasztó jobban jár vele, mert pld. a bükk és gyertyán, külö­nösen ha nincs hasítva s kéregben maradt, a második esztendőben a befülledés és redesedés miatt többet veszít fűtőértékéből, mint amennyit a száradás folytán nyer. A tölgy kevésbé hajlamos a korhadásra, birja a hosszú ideig való raktározást, an­nak fűtőértéke javul. Abból a feltételből indulok ki, hogy a továbbiakban előforduló különféle fafajok egyformán elérték már a tüzelésre alkalmas, félszáraznak neve • zett állapotot és feltételezve, hogy a vevő súlyra veszi a tűzifát, a fűtő­értékek úgy aránylanak, hogyha ked veit bükkfájának értékét 100 egység nek veszem, askor az akácfa 105, cser 101, gyertyán 103, tölgy 96 egységet ér. Ha pedig azt találná, hogy fenyőfát is kevert az eladó az árúba, ne haragudjon rá, mert azzal nem károsította meg; a luc­fenyő 124 egységű értékű. A fent­említett fafajok mindegyike — tölgy kivételével — többet ér, mint a bükk. Minthogy azonban a tölgytüzifát nem 4, hanem 15%-al olcsóbban kaphat­ják a bükknél, a fogyasztó szempont­jából ma a legjobb tűzifa a tölgy. Máskép alakul a helyzet, ha a fogyasztó a tűzifát ürméterre vásá­rolja. Hasáb tűzifa esetén, a bükköt ismét 100 egységnek véve, az akác 105, cser 106, gyertyán 107, fenyő 80, tölgy 95 egységet ér. Ürméterenkénti vásárlás esetén is előnyben kell tehát részesítenünk az akác, cser és gyertyánt, s ha a töl­gyet 5% al olcsóbban vesszük, mint a bükköt, már rosszul nem jártunk. Ma, midőn fabehozatalunk tete­mesen felülmúlja búzakivitelünket, mikor a magyar munkás dolgos keze tétlenül kénytelen pihenni, nem enged hetjük meg magunknak azt a fény­űzést, hogy külföldi fát vegyünk s idegen munkásnak adjunk kenyeret. Ne a divathoz, hanem a valóság­hoz alkalmazkodjunk s akkor át kell látnunk, hogy a magyar fa fogyasztása úgy az ország, mint az egyesek érdeke. Fritsch Antal főapátsági erdőmérnök. Szabadságolás. Vármegyénk kir. tanfelügyelője Czirfusz Vince ihász­pusztai áll. e'. iskolai tanító részére a f. tanév végéig terjedő 3 havi be­tegszabadságot engedélyezett. Öngyilkosság. Takács József temetkezési vállalkozó, pápai lakos ápr. 27 én délben, amikor üzletében senki sem tartózkodott, felakasztotta magát. Fél óra múlva talált rá fele­sége, de már akkor halott volt. A szerencsétlen ember szörnyű tettének oka vagyoni romlás. Feleségén kivül 4 gyermeket hagyott hátra. Az ön­gyilkosság hire nagy megdöbbenést váltott ki városszerte. A Pápai Önkéntes Mentőegy­let ápr. 26-án tartott közgyűlésén Wolmuth Lajos ügyvezető igazgató jelentése örvendetes képét adja ezen egyesület emberbaráti munkásságá­nak. Az 1930. jun. 15-én történt meg­alakulása óta városunknak megvan a maga modern mentőszolgálata, melyet a városi tűzoltótestület lát el dr. Weltner Sándor városi tiszti or vos segítségével. A mentőautó mult évben 37 esetben nyújtott első se­gélyt, ezen kívül 136 betegszállítást végzett, megtett útjainak hossza kö­zel 2000 kilométer volt. Az egyesület megteremtése körül a város kitűnő polgármestere, az egyesületek és a helybeli gyárak dicsekedhetnek érde­mekkel. — Kívánatos, hogy a men­tőautó kivonulásakor az útba eső leg első orvosnál kapjanak a sérültek első segítséget — ingyen. Ismerve városunk orvosi karának magasztos gondolkodásmódját, meg vagyunk győződve, hogy ezen kérés elől senki sem fog elzárkózni. A Kath. Munkásnő Egyesület máj. 10-re halasztotta el közgyűlését. Legjobb reklámunk P12 •50 Ön lesz, ha vásárolt ná­lunk. Áraink megfogják Önt győzni. On nem ismert eddig bennünket, Harminc éves munkánk tapasztalatai alap­• • ján biztosítjuk, hogy On P 14 50 anat6m,ai,af l tökéle­divatos és megbíz­ható jó cipőt fog ná­lunk vásárolni. A BQrger név Dunántúlon a megbíz­ható cipő és a korrekt q £Z' S 0 kiszolgálás fogalma. Min­" " " den cipőnket teljes garan­ciával adjuk el. Nálunk Ón soha nem csalódik. Fájós és orthopád P17 lábakra mérték után dolgo­zunk. Javításait központi •50 üzemünkben — ha cipője nem is tőlünk való — gon­dosan és oiCSÖn meg­csináljuk. Biirger Cipőáruház n 4 g w Pápa, Kossuth Lajos _ 1 J utca 22. sz. Biirger üzletek: Szombathely, Györ, Pápa. A Biirger gyermekcipő minöjége fogalom.

Next

/
Thumbnails
Contents