Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-01-12 / 2. szám

ES VID Politikai hetilap. — IBegj elenik minden va isárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések kizött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DK. BERZSENYI FABIAX. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szeníilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő-utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A felekezeti békéről sokat írtak és teszéltek az újabb időkben. A katolifcusság ismételten olyan arculcsapásokat kapott a reformátusság egyik vezérférfia, Baltazár Dezső püspök részéről, amelyek után bizony nagy önmegtagadásába került az óhajtolt és sóvárgott felekezeti béke fenntartása. Azonban a katolikusság ezen támadások, inzultálások ellenére sem vesztette el higgadtságát. Imponálók és higgadtak, a felekezeti béke fenntartását szolgálók voltak mindig azok a megnyilatkozások, amelyek a magyar katolikus nagygyűlések részéről a protestáns támadásokra feleletként elhangzottak. A magyar katolikusság ezen higgadt állásfoglalása több okra vezethető vissza. A legfőbb ok az volt, hogy az ország mai nehéz helyzetében bűn lett volna országunk ellen bármilyen bel6ő villongás felidézése, illetve ápolása. Azután ok volt az is, hogy ebben az orsiágban a katolikusság többségben van, mégpedig imponáló többségben. A többség kötelessége volt mindig a kisebbségek iránti méltányosság, jogos kívánságaik kielégítése. Ezért tűrte nyugodtan a katolikusság, hogy a másvallásű intézmények vele egyenlő segélyekben, elbánásban részesüljenek, hogy a másvallásúak számarányuknak megfelelően helyezkedhessenek el a politikai, közgazdasági és társadalmi élet minden fokozatán. Sőt nemcsak tűrte, hanem sokszor egyenesen kívánta és munkálta ezt az egyenlő elbánást a magyar katolikusság. A pápai katolikusság szintén ilyen utakon járt a legközelebbi múltban. A városi választások alkalmával belenyugodott a felekezeti béke érdekében abba, hogy számarányánál valamivel kisebb arányszámban legyen képviselve a közös listán. Nem zúgolódott akkor, amikor egy kerületben a szociáldemokrata lista az ő kárára győzött. Katolikusok javasolták és egyhangúlag meg is szavazták azt az indítványt, hogy Pápa városa a dunántúli reformátusság reprezentánsát, dr. Antal Géza püspököt díszpolgárává válassza. Míg imigyen Pápa városában a felekezeti béke ápolása sikerrel járt, a nagy katolikus többségű Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsági gyűlésén a kisgyű és összeállításában a számaránytól a katolikusok kárára nagyon eltértek. Erre a tényre volt felelet a Veszprém városi közgyűlés összeállítása és a Veszprém városi tisztújítás, elsősorban a polgármesterválasziás. Most pedig újabb veszélytől tartanak a másvallásúak. A napokban lesz a főrendiházi tagok választása. Veszprém vármegyét a főrendiházban eddig dr. Antal Géza és dr. Óváry Ferenc képviselték. Félő, hogy a megyebizottsági tagok imponáló kat. többsége a kisgyűlés összeállítása miatt nem lesz hajlandó belemenni abba, hogy a jövőben mindkét tag ne katolikus legyen. Hivatalos helyen mindent elkövetnek arra, hogy a vármegyei közgyűlésen a felekezeti béke fel ne boruljon s hogy a főrendiházi tagok választásánál ne a felekezeti szempont legyen irányadó. A katolikusság, mint a múltban, hisszük, hogy ez esetben is hajlandó lesz méltányossággal viseltetni a másvallásúakkal szemben az esetben, ha a múltra orvoslást, a jövőre nézve pedig megfelelő biztosítékot kap. Baltazár Dezső újévkor nyilatkozott. Ezúttal a felekezeti béke fenntartásának szükségességéről beszélt. Nyugodt lehet a püspök úr abban, hogy erre a békére a hajlandóság a katolikusságban mindig megvolt és meg is lesz. A hét eseményei. Idehaza. Nem engedhetünk. A hágai konferencia heves előcsatározások után összeült, hogy a német jóvátétel bonyolult kérdését az úgynevezett Young-tervezet alapján végleg megoldja. A kisantant mesterkedése ezt az alkalmat arra akarja kihasználni, hogy Magyarországból további jóvátételeket csikarjon ki, legalább is olyan összegben, amelyből kikerülne az utódállamok jogilag kétségtelen tartozása a magyar állampolgárokkai szemben, a békeszerződés ellenére elkobzott vagyonok megtérítése fejében. A kisantant ebből az alkalomból magát a bókeszerződést is Magyarország kárára óhajtja meg változtatni és pedig akép, hogy Magyarország mondjon le a békeszerződés 250 ik szakaszáról, amely a magyar állampolgárok javainak min dennemű elkobzását az utódállamoknak megtiltja. Már Párisban visszautasította a magyar delegáció ezt a követelést. Azóta a magyar kormány alaposan felvilágosította és meginformálta a külfötdi közvéleményt, valamint a hágai konferencia résztvevőit és a felvilágosító munka alapján ma már egészen máskép látja a nemzetközi diplomácia a románok és csehek szemérmetlen és jogosulatlan köve telözést, mint pár hónappal ezelőtt Párisban. A magyar álláspont igazsága mellett az olaszok is sikraszál lannak és az angol sajtó állásfoglalásából is kiderült, hogy a nagy hitelező államok semmi esetre sem mennek abba bele, hogy a kisantant a Young tervezethez való hozzájárulása fejében Magyarországot megzsarolja. A hágai konferencián Bethlen Isiván miniszterelnök változatlanul és szilárdan képviseli azt az álláspontot, hogy Magyarország 1943 éven túl nem fizet további jóvátételi részleteket, mert az ország teherviselő képessége ezt kizárja. Másodszor a leghatározottabban megtagadja a magyar kormány a békeszerződés 250 ik szakaszának elejtését és ezzel kapcsolatban a jóvátételi kérdésnek az optánskérdéssel leendő összekeverését. De a magyar kormány abba sem megy bele, hogy a Magyarországnak járó igen nagy követelésekről kompenzáció cimén az ország lemondjon. Ha a kisantant végleg rendezkedni akar, úgy hajlandók vagyunk elszámolni a tartozások és követelések teljes érvényesítésével. De ez esetben Magyarországnak a jóvátételi számlája í javára kell írni az utódállamokban fekvő régi magyar államjavak sok milliárdnyi értékét, amely esetben Magyarország követelése óriási mértékben meghaladja valamennyi képzelhető tartozásunkat. Bethlen István Pápai Hitelbank Részvénytársaság szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott s 1878-ban. Távbeszélő: Táviratcím : Hitelbank. Igazgató : 83. — Üzlethelyiség : 29. HIRDETMÉNY. 9 Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1930. évi január hó 1-én megalakította VI. ÉVTARSULATI önsegélyző-egyletét három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként 1 pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben i3 bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részietekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatát 3 százalékkal meghaladó kamatot számit. Minden egyéb feiiételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást 712 a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.