Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-02-02 / 5. szám

A KARAVÁN. Az élet végtelen, kopár utain Megy a viharvert vándor csapat. Szomjazó torokkal, fáradt lábakkal velük rovom a töretlen ugart, mely sebet éget fáradt talpamon. Nem hívogat kémény, füstölgő csárda, Hol a fáradt vándor hosszú éjtszakára Pihenést találna . . . Csak por szitál, szürke por: S mindent eltakar. Vonul a karaván lassan előre, .Nincsen, ki hívna üde pihenőre : A fojtó ködpor mindent eltakar. Gyötrelmes kinok, égő szívsebek, JLassan bandukoló megtört emberek... Lörincze Géza. I szereleni megbocsát. Irta: Lörincze G6za. XA Pápa és Vidéke irodalmi pályázatán dicséretet nyert pályamű.) Benyitott a fiú a szobába. — Szervusz! Huga ' kézimunkázva üldögélt a ^diványon s fejbiccentéssel fogadta /bátyja üdvözlését. — Mi újság? Miért jöttél ilyen korán haza — hiszen még öt óra .^incs ? — Nem mentem munkába délután, mással voltam elfoglalva, de íinajd elmondom neked is. Cigarettára gyújtott és ledobta magát a dívány sarkára. Huga rosszat sejtve kutatta bátyja nézését — és kérlelve szólt hozzá. — Karcsi, én félek, hogy a főnököd majd megharagszik és kidobnak az állásodból. Miért nem mentél munkába? — Mondom, hogy más dolgom volt — csattant fel a fiú — különbben figyelj ide jól, mert amit most mondok, neked szól. Figyelt a lány. — Mond csak — nagyon szereted te azt a bölcsészt, azt az Imreit ? Felijedt a lány és félbeszakította bátyja kérdését. — Miért kérded ezt tőlem ? — Mert az egy olyan férfi, aki nem méltó arra, hogy egy ilyen lány mint te, szóra is méltassa. A lány szíve megdobbant. Sejtések •nyilai fúródtak lelkébe. — Mi történt Karcsi? Mondj el mindent — hiszen tudod, hogy én nagyon szeretem. — És én azt mondom, mától Icezdve gyűlöld, vesd meg — és felejtsd el a nevét is. — Mit tudsz hát ? Mond el, mert megöl a kíváncsiság. — Láttam délután bent a városban, amint karonfogva sétált egy leánnyal. Először azt hittem, valami rokona — de láttam, hogy sokkal melegebb köztük a társalgás, mint rokonok között szokott lenni. Gondoltam, neked nem is szólok róla, mit izgassalak vele, de később találkoztam egy ismerős fiúval, aki sokat mesélt Imreiről. Elmondotta, hogy Imrei már hat éve jár az egyetemre, de még mindig nem tudott végezni, mert a lányok sok idejét felemésztik. Elmondta, hogy most egy villamosvezető leányának udvarol, nem komoly szándékkkal ugyan, de elég kitartással, ami azonban nem jelenti nála azt, hogy más lánnyal egyáltalán nem foglalkozik. Ő világosan téged értett, persze azt, hogy én a bátyád vagyok, nem tudta. Én azonban megkérdeztem tőle, hogy vájjon a lány, akinek udvarol, tud-e ezekről a dolgokról? Ugyan már — mondta ő — Imrei sokkal ügyesebb a lányok körül, mintsem, hogy gyanút keltene. Zokogott a lány szíve. — Karcsi, úgy-e ez hazugság? Nem igaz? — Igaz, Ilus. Felejfsd el, ne gondolj rá, nem érdemes. — Miért mondtad el, Karcsi, úgy fáj a szívem — szólt a lány bátyjához — és szemébe könny szökött. — Azért, hogy tisztán láss, és ne csodálkozz, ha valahol felpofozom. Mert, hogy felpofozom — annyi bizonyos ! Kerestem délután is, de nem találtam és munkába is ő miatta nem mentem. De most elmegyek ismét, és ha valahol megtalálom — én mondom, megkeserüli. A lány szíve mást súgott. Csilítva szóit bátyjához. Karcai nagyon kérlek, ne tedd meg. Ne gondold, hogy azért mondom, mert szeretem még mindig — de én akarok vele leszámolni. Bizd ezt csak rám — ugy e megteszed ? — Jól van, nem bánom. Csak arra kérlek, könnyelmű ne légy, m esi nálj fájdalmat magadnak, mert nekem az jobban fog fájni, mint neked. Ne higyj neki többet, akármit mond is, mert úgyis csak hazudik. Sajnálta a fiú kis húgát, szerette nagyon — és a lány bánata az ő szívét is égette. — Menj el csak Karcsi hazulról, mert apus most már hazajön, és nem szeretném, ha megtudná, hogy nem voltál munkában. Elment a bátyja. Egyedül maradt. Felszakadt szívéből a zokogás és könnyel áztatta ábrándos szemeit. Eszébe jútottak a kedves délutánok, az alkonyati séták, a kerti játékok — és szerette volna fejét anyja ölébe hajtva keservesen kisírni magát. Próbál gondolkozni. — Miért is hittem neki? Hiszen én szegény lány vagyok és a szivemnél nincs egyebem . . . Apám villamosvezető, bátyám hivatalnok a vízműveknél, anyám már meghalt és a háztartást nekem kell vezetni. Nem mehetek sportolni, szórakozni — mint a gazdag urilányok. Szerette Imreit, nagyon is szerette, de azért szivében ott élt a sejtés, hogy a fiú őt csak hitegeti. Nem volt egészen új, amit bátyja mondott, de azért megsebezte ártatlan Kereskedelmit végzett hölgy azonnali belépésre álIást keres. 5 évig üzletben, 2 évig irodában dolgozott, varrásban és háztartásban jártas, csekély igénnyel, szíves megkeresést kér. 50 Cím a kiadóban. 12 személyes ROSENTHAL étkezőkészletek 160 pengőtől az ország legnagyobb lerakatában, a dunántúli egyedárúsítónál ANHALZER ÉS TÁRSA GYÖR. 63 Saját termésű, jó minőségű borok 65 kismértékben! kimérése Krausz Albert Fia Pápa, Esterházy-út 2. sz. alatt. Építési é; tervezési munkákban forduljon ajánlattételre építési irodámhoz. — ízlés, csinosság, szépség és praktikus olcsó megoldással a környék legszebb épületét fogja kapni. „Építtetők tanácsadója* című könyvemet 5 P utánvétel mellett bárkinek megküldöm. Építési kölcsöneket szerzek. Ertl fiifetar építészmérnök Budapest, Erzsébet-körűt 2., II. 16. Huszár Kálmán szííaápű, drótkerítés BS ágybcléfkéjzítő FéPfl, ÍROR-ÜTCfl 8. Drótkerítések készítését legolcsóbban elvállalom. Négyzetméterenként már 50 fillértől. Díszes kerítéseket hullámozott drótból, melyről költségvetéssel díjmentesen szolgálok. Készítem továbbá a legjobb ruganyos sodrony ágybetéteket, melyeknek javítását is jutányos áron elfogadom. Kérem a n. é. közönség szíves pártfogását. 40 lelkét. Folyt. köv. 09 Pápai Keresztény Önsegélyző és Hitelszövetkezet Pápa, Fő-tér 23. szám. (Emelet.) Alapíttatott: 1911-ben. Saját ház.- Flórián-utca 12, Legbölcsebb előrelátás: a takarékosság! Mindenkinek módjában áll gondoskodni jövőjéről, ha nem ellensége önmagának, mert a takarékosság útja a jóléthez és boldogsághoz vezet. Ezt a célt szolgálja a Pápai Keresztény Önsegélyző és Hitelszövetkezet, amidőn 1930. évi január hó 1-én megalakította a XX-IK ÉVTÁRSULATOT. Minden évtársulat 5 évre alakul. Egy üzletrész után hetenként 50 fillér fizetendő, mely 5 év leteltével a betétrészekre aránylagosan eső osztalékkal együtt visszafizettetik. Bárkinek jogában áll több üzletrészt is jegyezni. Csak tagok részére: 1. Heti üzletrész-betéteket beszedi. 2. Üzletrész-betétre előleget ad. 3. Takarékbetéteket magas kamatozás mellett elfogad. 4. Házépítésre, birtokvásárlásra stb. kölcsönt nyújt. 5. Váltókat leszámítol. Bővebb felvilágosítás nyerhető az üzleti órák alatt: Kedden, pénteken és vasárnap délelőtt 8—12-ig. Pápa, 1928. évi október hó 26-án. Az Igazgatóság. Üzletrész jegyzést teljesíteni lehet: Pápa és Vidéke „Hangya* Keresztény Fogyasztó-, Termelő- és Értékesítő Szövetkezetben, keresztény Munkásegyesületben, Ker. Nemzeti Nyomdában, „Pax

u könyvkereskedésben és az Önsegélyző irodájában. 8