Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-10-05 / 40. szám

Ültessünk gyümölcsfát! A gyümölcstermelés a kisebb mező­gazdasági ágak között mindenesetre az első helyre helyezhető, különösen oly vidékeken, amelyek úgy égalji, mint talajviszonyaiknál fogva a gyümölcs­termelésre kiválóan alkalmasak. Oly helyeken ugyanis, ahol a gyümölcs­termelésre a kedvező feltételek meg­vannak, az okszerűen űzött gyümölcs­termelés ügyes értékesítéssel elég szép jövödelmet biztosít vállalkozása és munkája után a termelőnek, de másrészt tiszteséges kamatot ad a befektetett és az évi megmunkálás­hoz szükséges forgótőke után is. Az ily szerencsés vidéken a gyü­mölcstermelés csaknem olyan fon­tosságú lesz, mint a főbb termelési ágak. így például mindenki előtt ismeretes, hogy Kecskeméten a gyü­mölcstermelés adja a gazda jövödel­mének nagyobbik részét vagy leg­alább is annak felét. Most, amikor közvetlen az őszi ültetés-idény előtt állunk, szükségét látom Pápa és vidéke telepítő gaz­dáinak figyelmét az alábbi néhány fontos körülményre felhívni, melyek­nek tudása semmi körülmények kö­zött sem hagyható figyelmen kívül. A gyümölcsfa, mint minden más termesztett növény csak a neki meg­felelő talaj és éghajlati viszonyok között fejlődik és terem jól. Gyümöl­csöt termeszteni általában mindenütt lehet, csak a gyümölcs nemét, illetve fajtáját kell célszerűen megválasztani, ami bizony nem csekély gondosságot és körültekintést kiván. A termesz­tés sikerének ez az első alapfeltétele. Vidékünk kedvező talaj és éghajlati viszonyai feltétlen indokolttá teszik a nagyobbmérvü gyümölcstermesz­tést. Már most, hogy milyen gyü mölcsnemeket és fajtákat válasszunk meg, az nem csak az adott talaj és éghajlati viszonyoktól függ, hanem a termelési céltól is. Házi kerlekben rendszerint a háztartás céljaira szük­séges gyümölcsfa nemeket és fajtákat ültessük. Ez esetben a fajták kivá­lasztásánál egyéni ízlésünk és az a cél irányadó, hogy háztartásunk egész éven át el legyen látva különböző érésű, változatos, finom gyümölcs­csel. Másként állunk a haszongyü­mölcsösök telepítésénél, ahol csak azokat a gyümölcsnemeket szabad ülletni, melyek a meglevő viszonyok között feltétlen jól fejlődnek. Ilyen gyümölcsösök beállításánál az adott talaj és éghajlati viszonyokhoz a telepítőnek minden körülmények kö zött alkalmazkodnia kell. Mit jelent ez? Azt, ahol pld. az alma termesz tésre nem megfelelőek a viszonyok, ott az alma termesztését erőltetni nem szabad. A további fő feltétel, hogy egy egy gyümö'csnemből kevés fajtát nagy mennyiségben ültessünk, hogy egy fajtából mindig nagy tö­megű, egy időben érő terméssel jelen­hessünk meg a kereskedelemben. Tudott dolog, hogy a nagytömegű és kevés fajtából álló gyümölcs min­dig könnyebben és jobb áron érté­kesíthető, mint a sokféle kevert faj­tájú gyümölcs. Nem kevésbé fontos íovábbá a telepítésnél a gyümölcsfák beszerzése is. Hassunk oda, hogy gyümölcsfáinkat olyan faiskolából szerezzük be, mely faiskolák talaj­viszonyai a mi talajviszonyainknak legjobban megfelelnek. Ez igen fon­tos körülmény, amit a vásárló közön­ség legtöbbször figyelmen kivül hagy s aminek rendesen később vallja kárát! Ezekután azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha városunk és környé­künk gazdaközönségének némi tájé­koztatót nyújtok az itteni talaj és éghajlati viszonyok között ültethető *gy e s gyümölcsnemekről és azok fajtáiról. | Magyar fiú — lengyel lány. H fi R E K • Iyenek : Almából: Baumann renett, Ctiarlomovszky, Gravensteini piros, Jonathan, Casseli nagy renett, Par­ker pepin, Téli arany parmen, Téli piros pogácsa, Török Bálint. Körtéből: Árpával érő, Bosc ko­bakja, Diel vajkörte, Hardenpont téli vajkörte, Hardy vajkörte, Juliusi espe­res, Nyári Kálmán, Malinesi Josefina, Vilmos körte. Szilvából: Ageni, Althán ringló, Besztercei szilva, Besztercei mus­kotály, nagy zöld ringló, Olasz kék. Kajszinbarackböl: Késői rózsa barack, Magyar legjobb. Cseresznyéből: Badacsonyi óriás, Disznódi fűszeres, Germersdorfi óriás, Glocker óriás, Májusi korai, nagy fekete ropogós, esetleg Dönissensárga Meggyből: Fekete spanyol meggy, Pándi üvegmeggy, Osztheimi megy. Őszi barack, mandula és dió kör­nyékünkön kevésbé díszlenek, ezek ' inkább a Balaton parijára valók. Ne mulasszuk el tehát vásárlásaink alkalmával ezen fajtákra súlyt he­lyezni és törekedjünk oda, hogy azokat minél nagyobb mennyiség­ben ültessük. Megjegyezni kívánom, hogy a fenti különböző érésű fajták nem csak az általános termesztésre, de kereskedelmi célokra is egyaránt megfelelnek. Ültessünk tehát gyümölcsfát minél többet és a fajták megválasztásán kivül az okszerű talajmunkára és a gyümölcsfák fokozottabb ápolására is nagyobb súlyt helyezzünk a jövő­ben. A baj sohasem ott van, hogy gyümölcsfát nem ültetünk, hanem, hogy azokat nem gondozzuk és nem védjük meg a sok ezer kártevőtől. Ez pedig óriási hiba, amin sürgősen változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy a magyar gyümölcs minőség dolgá­ban versenyképes áru legyen a kül­földi gyümölccsel. Pápa, 1930. szeptember 27-én. Kránltz József m. kir. kertészeti intéző a pápai gazdasági szakiskolában. ••• Diákpályázat. Dr. Czethofer Antal r. kat. hit­oktató nemes áldozatkészsége foly­tán 1930. június 29 i számunkban diákpályázatot tettünk közzé. A pá­lyatétel a következő volt: „Számolj be arról az élményről, amit valamely magyar történelmi emlékmű (várrom, kolostor, kép stb) szemlélésekor ta­pasztaltál lelkedben a vakáció folya­mán". Díjazására 50 pengőt tűzött ki dr. Czethofer Antal, még pedig azzal a feltétellel, hogy a pályanyertes 30, a második pedig 20 P jutalomban részesüljön. A pályázati idő két he tes meghosszabbítással szept. 25 én járt le, amely idő alatt 15 dolgozat érkezett be. Sajnos, a legtöbb pá­lyázó diák nem értette meg a tár­gyat s bár a dolgozatok a maga nemében többé-kevésbé értékes meg­nyilvánulásai voltak a diákiéleknek, díjazásra igényt nem tarthattak. Az első díjat Lőrince Dénes, a pápai áll. tanítóképző-int. V. é. növendéke „Ifjúság" jelige alatt beküldött „Ál modás" c. dolgozata nyerte. A má­sodik díjat Holló Jolán, a helybeli irg. nővérek tanítónőképző int. V. éves növendéke nyerte „Áldásért jöttem Tehozzád" jelige alatt beadott mun­kája. Dicséretben részesítjük Molnár Aurél pápai áll. tanítóképző V. éves növendékét „Mons sacer Pannoniae" jelige alatt beérkezett „Pannonhalma" c. munkáját, valamint Balogh Irén, a pápa irg. nővérek tanítónőképiő­Vasárnap délután. int. V. éves növendékének „Vivát trianon!" jeligés .Hárman találkoz­tunk az Erzsébetnél" c. dolgozatát. A beérkezett dolgozatokról szóló kri­tikai megjegyzéseinket jövő számun­ban közöljük. A pályanyertes mun­kák közül csak az elsőét találtuk közlésre méltónak s azt a jövő szá­munkban közölni fogjuk. A nyertesek a pályadíjat f. hó 15 én, szerdán este 7 és fél 8 óra között vehetik át a bencés reálgimnázium zeneter mében. Személyi hírek. Zolivány Irén dr. bakonybéli apát mult héten Pá­pán időzött. — Csajághy Károly dr. veszprémi törvényszéki elnök mult héten befejezte Pápán tartott hivatal­vizsgálatait. — Vinkovics Viktor fe­rences tartományi rendfőnök mult héten a pápai ferences zárdát láto­gatta meg. — Piszker Valér irg. r. tartományfőnök, m. kir. kormány­tanácsos meglátogatta a helybeli kór­házat. — Kalapos György dr. kórházi főorvos szabadságáról visszaérkezve rendeléseit megkezdte. J&ZX; XX, &GUGCL&<? s&CL&CUt f A LEGJOBB GYERMEKAPOLÚSZEREKKEL GONDOZZAK. Hőfer ^e^rme/ilUThtppJorr^ FILLÉR LESZÁRÍTJA A KIÜTÉSEKET,MEGSZÜNTETI a B&R VÖRÖSséGÉT. PATIK/Í BAN . DROGÉRl*BAN,l LLAT5 Z E RT*R B A r-l KAPHATÓ, Halálozás. Mult hétfőn temették Tóvárosban a pápai hitbizomány föjószágkcrmányzójának, Neunstein R. Ferdinánd bárónak feleségét, aki rövid szenvedés után életének 40-ik évében szept. 28-án elhunyt. A teme­tésen képviseltette magát a pápai uradalom tisztikara, Pápa vároB kép­viseletében pedig Tenzlinger József dr. polgármester vett részt. R. I. P. A Pápai Hitelbankot dr. Sulyok Dezső, Horváth Máté és dr. Kende Ádám képviselték a Takarékok és Bankok kongresszusán Lillafüreden az elmúlt vasárnapon. A tárgyalások témája a jelzálogjog s a hitelprobléma volt. A téli nyomor enyhítése tár­gyában a városi szegényügyi bizott­ság szeptember hó 26 án tartott ülést. A polgármester a tervek egész töm­kelegét ismertette a bizottsággal, magát az akciót három részre osz­totta. Eszerint megállapítandó, hogy kik szorulnak segélyre és hogy azt honnan terem'sék elő. A segélyre szoru'ók összeírását az illetékes tár­sadilmi körök a nőegyesületekkel karöltve végzik el, a szükséges pénz­összeget társadalmi akció révén, eset­leg inségadó kivetésével teremti elő, a segélyezés módját pedig a nép­konyhák felállításává', inségjeggyel és heti 1—2 pengő adománnyal óhajtják megoldani. Az inségadóra csak akkor kerül a sor, ha a kivánt összeget más módon nem lehet egybe • hozni. Ezen akcióval kapcsolatban jegyezzük meg, hogy a villamos köz­pont az áramdíjat kilowattonként 5 7 fillérről 6 fillérre emeli fel s az így előálló többletet a téli nyomor eny­hítésére fordítják. A városi tisztvise­lői kar pedig november hó 1-től március hó 30-ig havonként 250—300 pengővel fog fizetéséből az akcióhoz hozzájárulni. Az új menetrendet mai szá­munkban közöljük, hogy olvasóink azt kivághassák, hogy mindig kéz­nél legyen. Pápán nem lehet meginni egy ebédutáni feketét — panasz­kodott egy vidéki úriember szer­kesztőségünkben. „Kérem, nem talál­tam kávéházat, ahová be mertem volna menni. Magamfajta embert ott nem láttam; hová mennek kérem a pápaiak kávéházba ?" (Erről már mi is sokat gondolkodtunk, hogy miért nincsen nálunk olyan kávéház, me­lyet a polgári középosztály szívesen látogatna. Szerk ) Tarnopol, 1914. A pápai ev. templomban okt. hó 5 én este fél 7 órai kezdettel az aradi vértanuk emlékezetére prog­rammal egybekötött gyászünnepély lesz, okt. 12 én pedig délután 4 óra­kor ugyancsak programmal egybe­kötött vallásos estély, amelyen az előadást Turóczy Zoltán győri ev. lelkész tartja. A „Magyar Hét" célja a ma­gyar termelés védelme. A „Ma­gyar Hét" október 18-tól 26-ig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents