Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-08-17 / 33. szám

szervezettel dolgozó külföldi kézmű­ipari termeléssel". Továbbiakban azt mondja még, hogy „zz előállított munka minőségével, a feldolgozott ? yersanyag finomságával és a munka szolidságával a nagyobb szaktu­dású (?) kü'főldi ipar el fog nyomni bennünket". Ha nem volna a cikkírónak oly jó magyaros neve s diplomája, bizony meggyanúsítanám magyar voltát, s e válasznak szánt soraimat nyilvános­ságra nem hoznám. Azonban en­gedje meg nekem Áfra Nagy János dr. úr, hogy állításainak 90 száza­lékát elfogultnak minősítsem, annál is inkább, mert én úgy hiszem közelebb állok a tŰ2hőz. A több, mint tiz esz­tendős külföldi tapasztalataimmal há­tam mögött, megszereztem magam­nak azt a diplomát, melyet az élet iskola nekünk iparosoknak homlo­kunkra süt. Tagadom, hogy egy békebeli magyar iparos, ne birna annyi szaktudással, Ízléssel, fogé­konysággal, hajlékonysággal, azaz sokoldalúsággal, tanulási készéggel s a szép iránt való érzéssel, mint bármely más állam boldog iparosa. Békében a legeldugottabb külföldi városban is találtam magyar iparost, nagyobb városokban százával, sőt ezrével voltunk magyarok s éppen az váltotta ki az ellenszenvet külföldön a bennszülött szaktársainknál, hogy megkülönböztetett elbánásban volt részünk. Szaktudása, leleményessége, kitartósága jellemezte a magyar ipa­rost. Külföldön járt iparosaink nevet, társadalmi pozíciót és megbecsülést szereztek maguknak; nemzetünknek pedig barátokat. Általában a magyar társadalom kultúrális fölényét fitogtatni akarva felettünk, előszeretettel becsmérli le a magyar ipartermékeket s a magyar iparost. A sors iróniája, hogy magyar mágnások által külföldön rendelt, re­mekbe öntö t mesterművek nagy részét magyar munkáskezek alkotják. Ná­lunk az a szokás, hogy minden va­lamire való ember azt akarja mutatni, amije nincs, egymás iráni elfogultak vagyunk, társadalmi tagozódásunkat az iskolai bizonyítványok mennyisége szabályozza. A „csak" jelző mind­f ehérnemű és hari S n slopP oWis-vorrósA/,^ VARRÓGÉP Pápa, Kossuth-utca 30, sz, egyikünk neve előtt gondolatban ott van, még akkor is, ha történetesen társadalmi tényezővé vált. Ez a magyar iparos átka, ez a magyar iparos nyomorának .elmara­dottságának" szülőanyja! „Ha nem tanulsz, inasnak adlak", mondja az apa. Ez beidegződött a magyarba, mumus, amit a gyermek meghall ügy az iskolában, mint a szülői házban. Úgy mint neves elődeink, mi is nyitott szemmel figyeljük és oszto­zunk a magyar iparos fokozódó nyo­morában, hiába kongatjuk a nagy­harangot, könyörgünk, kiabálunk 30 év óta ipartörvénymódosításért és egyebekért, novellát kapunk szépen stilizálva és agyonbiztosítanak ben­nünket. Adtál Uram esőt, de köszö­net nincs benne. Az 1922-iki ipartörvény kisajátí­totta a pedagógusok számára a ta­noncoktatást, a szerződött idejét ala­posan redukálta, s ennek majd két­harmadrészét iskolában, leventében és egyebütt tölti el a tanonc. Akkora szabadságot adott a törvény, hogy a mester tanoncával semmiféle fegyel­met nem tartathat, azt az elenyé­szően csekély időt, amit a műhelyben tölt a tanonc, hogy úgymondjam, „sokoldalú egyéb elfoglaltságának" gondolata köti le és lehetetlen figyel­mét a szakismeretek elsajátítására koncentrálni. így szabadul fel, mert elégtelen szakismerete nem gátló ok, hogy a segédlevelét meg ne kapja, fő az, hogy iskolai bizonyítványa legyen elégséges. Ha pedig önálló akar lenni, ennél misem könnyebb: a kettő esztendős tanoncidő után, amit csak részben töltött a műhely­ben, kettő évi segédidő elégséges, hogy ,mester" legyen. Történetesen ha a tanonc oly mes­ternél tanult, ki szintén úgy vette meg a mesternevet kézalatt, ki a fe­lelős azért, hogy iparoskultúránk nem halad. Megmaradt régi tradició­zus iparosaink remegő kezéből a kalapács kiesett, fiatalabbjának nagy­része Lublin alatt maradt, akik meg­maradtak s hazajöttek, azoknak elcsi­gázott vállaikra oly terhet raktak, mely lehetetlenné teszi az iparos evo­lúciót. Tagadhatatlan a német iparosmű­veltség fejlettsége, azonban az adott körülményeket ha vizsgáljuk, nem lehet egy napon említeni az agyon kultúrázott és államilag dédelgetett német iparos helyzetét az ágrólszakadt, magárahagyott magyar iparossal. Úgy ahogy Németországban a kultúrintéz­mények minden városban arányosan osztva vannak, Magyaroszágon pri­vilégizálja ezeket Budapest, Szeged, Győr, Debrecen, kiknek iparosai ter­mészetesen több ízléssel és kultúrá­val találkozhatnak, mint a mostoha­gyerek provinclerek. Minden esőcsepp a tengerbe folyik, holott van neki vize elég, úgy van ez a mi közgaz­dasági politikánkkal is. Hogy neveljük mi kvalitásosabb, magas színvonalon álló ipaiosgene­rációt, mikor könyörgő szavaink sü­ket fülekre találnak, törvényeket alkot­nak számunkra nélkülünk, hisz nincs egy vérbeli iparos képviselőnk. Ér­dekképviseletünk fabatkát ér, meg­csúfolása az osztó-igazságnak. Kész örömmel fejlesztenénk iparunkat a művészetig, de alkalom nem adódik reá, az állami közszállítások morzsái sem jutnak el hozzák. Maholnap oda julunk, hogy az egész évben tartó különféle cimeken rendezett fővárosi kutya, macska, baromfi, kanári és hssonló kiállítások és vásárok ked­vezményes vasúti jegyeivel érdemes lesz nadrágunkat is Pesten vasaltatni, tág lelkiismerettel gondolva arra, hogy az a szegény vidéki iparos is kenyeret akar enni. Sok, nagyon sok bajunk van és maholnap belefáradunk a panaszko­dásba, azonban a magyar iparos patinás világparitását Áfra-Nagy János dr. ne vonja kétségbe, adjon alkalmat reá és a m3gyar iparos be fogja bi­zonyítani készséggel a cikkében fog­laltakra az ellenkezőt. Schneider Géza kamarai tag. HÍREK. ••• Személyi hír. Calva Szausztin, az irgalmasrend generálisa titkárával, Haverda Albert milanói provinciá­lissal folyó hó 12-én és 13-án váro­sunkban tartózkodtak. Kíséretükben megjelent városunkban a rend magyar­országi főnöke, Babinszky Nárcisz kormányfőtanácsos és dr. Miiller Ödön,az irgalmasrend budapesti szék­házának perjele és főorvosa. A helyi rendházban megejtett vizsgálat után a legteljesebb elismerésüknek adtak kifejezést az ott tapasztaltak és látot­tak felett. A Két napig tartó vizsgálat után a fővárosba utaztak a külföldi előkelőségek, hogy résztvegyenek a folyó hő 17-i Szent Imre ünnepélyen. Áthelyezés. A m. kir. pénzügy­miniszter Nigymihály Szilvesztert, a helybeli földmérési felügyelőség fő­mérnökét saját kérelmére Szegedre helyezte át. A távozóban városunk intelligens társadalma egy közszere­tetnek örvendő férfiút, a földmérési felügyelőség pedig egyik szaktekin­télyét veszti el. KÖZPONTI SZÁLLODÁUL 1} BUDAPEST, VII., BAROSS TÉR 23. A KELETI PÁLYAUDVARTÓL ALIG 2 PERCNYIRE. A pápaiak kedvelt találkozó helye. Elsőrangú modern családi ház. — Központi fűtés. — Minden szobában hideg­meleg folyóvíz. Egyágyas szobák árai: 5, 6, 8, 9 és 10 pengő. Kétágyas szobák árai; 10, 12, 13, 14, 15 és 16 pengő. 304 Tulajdonos: PALLAI MIKSA. 1930. év első felében minden negyedik eladott motorkerékpár: Helyi képviselő : Heber Albert. 354 Egy rá kéi futár c Cim Régi rend a templomokban. Serédi Jusztinián hercegprímás kör­levélben figyelmeztette plébánosait, hogy minden tőlük telhető erővel iparkodjanak a templomokban visz­szaállítani a régi rendet, hogy a nők az evangéliumi, a férfiak pedig a leckeoldalon foglaljanak helyet. Vér Gyula városi számtiszt Bu­dapesten a pénzügyminisztériumban az államszámviteltani államvizsgát jó eredménnyel letette. G a'ulálunk. Állami gépjáró mű vezetőkép­ző (soTfőr) tanfolyam nyílik meg a m, kir. Technológiai és Anyag­vizsgáló intézet keretében szeptember 1 én este 7 órakor az intézet Buda­pest VIII, József-kőrut 6 szám alatti helyiségében. Beiratás augusztus 19 én d. u. 4—5 óra között az igaz­gatósági irodában, ahol a felvételhez szükséges űrlapok a hivatalos órák alatt előzetesen beszerezhetők. Három évig nem lehet uj pénz­intézetet alapítani. A Pénzintézeti Központ havi értesítője közli az in­tézetnek azt az igazgatósági határo­zatát, hogy az ország legnagyobb harmincegy piacára 1932. év decem­ber 31-ig új fiókok létesítésére nem ad engedélyt. Amennyiben a kijelölt idő alatt bármely piacon az intéze­tek között fúzió jönne létre, vagy az erre vonatkozó érdemleges tárgya­lásokat igazolják, úgy a fiókfelállítási tilalom 1932. december 31-étől to­vábbi két évig érvényben marad, A jelzett 31 piac között fel vannak so­rolva Pápa és Veszprém városok is, tehát e helyeken sem lehet három évig új pénzintézeket alapítani. A pápai mezőgazdasági szak­iskola ez évi vizsgáját f. hó 24-én d. e 8 órai kezdettel tartja meg az intézet helyiségében, melyre az in­tézet igazgatósága ezúton hívja meg városunk és vidékünk gazdaközön­ségét illetve mindazokat, akik a ma­gyar gazda ügyét a szivükön viselik. Csillárbeszerzésnél saját érde­kében keresse fel a Szent Imre ün­nepségek alkalmából ifj Stern Sán­dort Budapest, Lipót-körút 20. sz. Modern ízléses áiük, olcsó árak kedvező feltételek. 422 Cser szab. , betéttel sabb, a san adj igen tai tesebb és szén Készftó féle sz: héi PÉp«, Chamoi lat

Next

/
Thumbnails
Contents