Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-08-03 / 31. szám

Politikai hetilap. — HBegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-ulca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg kőzött 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz : A kiadóhivatal, Fő-utca 12. Telefon 151. A Ker.-szoc. párttitkárság, Szentilonai-utca 12, Telefon: 121, A Pax könyvkereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Foghúzás fájdalom nélkül. A legújabban megjelent „bolettaíötvér.y" népszeiüsítése érdekében szimpatikus cikk jelent meg e lap mult heti számában h. n. (dr. Tóih István) ava!otí tollából. Szimpatikus azért, mert minden zsongító szert, amely feledtetni akarja velünk bajaink nagyságát és fájdalmaink élét, szimpatikusnak kell találnunk, ha meg vagyunk is győződve arról, hogy a gyökeres oivoslásnak és a radikális irányváltozásnak sohasem a fájda lomcsillapíió szerek voltak az előidézői, hanem kizárólag a baj gyökeréig hatoló éles vágások. Ezért kívánok én foglaikozi ugyanezzel a törvénnyel ellenkező irányból hogy a törvény igazi célját és valóságos hatását is megvilágítsuk és ne elégedjünk meg egyszer és mindenkorra azzal, hogy a gazdák megsegítésének címe alatt született törvény ugyanolyan háborús jő, mint volt a maximálás és rekvirálás. A törvényt jellemzi az, ami újabb törvényalkotásunknál olyan gyakori jelenség, más a címe, mint ami a tartalmának megfelelne. A törvény címe „egyes gabonanemüek értéke sítese érdekében szükséges intézkedésekről" nem fedi, vagy legalább is nem fedi egészen a törvény célját. A törvény célja ugyanis elsősorban a közadók behajtásának fennakadás nélküli biztosítása, másodsorban pedig ,a mezőgazdaság fennálló nehézségeinek enyhítése". Tehát nem egészen az, amit a cím mutat. A törvény azonban első sorban nem termelési törvény, nem a gazdasági élet megsegítését előmozdító törvény, mert hiszen az 58 pengőn alul maradó kataszteri tiszta jövödelmfi ingatlanok földadójának elengedésén íeltil, maga a törvény is csak a pénzügyi rendeltetések kiegyenlítése után esetleg fennmaradó összeget szánja a mezőgazdaság megsegítére. így tehát elsősorban pénzügyi törvénnyel állunk szemben, amely mindig az államszervezet és csak másodsorban a magánélet céljait szolgálja. A helyzet valóban itt is ez. Az adóhátralék falun akkora, hogy annak behajtása egyrészt olyan költséges apparátus megmozgatását tenné szükségessé, amelyet az állam nem bir meg, másrészt pedig a tömegvégrehajtások akkora ellenszenvet váltanának ki a leszegényedett népben és az árverésre kerülő ingatlanok nagy tömege miatt annyira leszorítanák a föld árát, hogy kataszlrófális hatásoktól kellene tartani. Viszont a hátralékok felszaporodása tovább nem mehet, mert veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát és veszélyezteti a végrehajtóhatalom tekintélyét, ha az adófizetés parancs csak sanctio nélküli, kx imerfecla jellegével bir. Ezen az állapoton kellett segíteni és meg kell vallani, hogy a törvény ha nem is a mezőgazdaság leromlott helyzetén, de ezen zseniálisan segít és ebben a tekintetben mestermü. Ha a gazda gabonáját értékesíti, csak részben kap érte pénzt, részben a gabonajegy szelvényét kapja, amely, mint az áralakulás máris megmutatta, szerves kiegészítő része lett a gabona vételárának és ma már gabonajeggyel ér annyit a gabona, mint azelőtt gabonajegy nélkül. A szelvényt azonban a gazda mindaddig nem használhatja fel más célra, mint adófizetésre, amíg bármi néven nevezendő köztartozása van. A 3.3000/1930. sz. M. E. rendelet 20. §-a szerint ugyanis nemcsak az összes hátralékoknak kell kifizetve ienniök ahhoz, hogy a gabonajegy szelvénye készpénzzel legyen vissza váltható, hanem a folyóévi, nem jogerős és még nem esedékes összes köztartozásokat is ki kell fizetni, csak az azután fennmaradó szelvényeket váltja vissza a kincstár készpénzzel. Annyi ez, mintha a búzáért kapott 19 pengőből 3 pengőre rá lenne nyomtatva, hogy az csak adófizetésre használható fel, annyi, mintha az érték egyhatodát a kincstár már eleve lefoglalta volna magának, mert olyan gazda, aki mér nemcsak a hátralékait rendezte, de a folyó évi adóját is előre befizette, igen kevés akadhat a csonka hazában. így azután a törvény adőbehajtó rendelkezéssé alakul át, kényszeríti a termelőt adója lefizetésére anélkül, hogy végrehajtót kellene hozzá küldeni és dobra kellene adni a fekvőségeit. Talán akaratán kivfil pompásan jellemezte tehát h. n. cikke a törvényt, amikor azt a rekvirálással helyezte egy sorba, meri valóban rekvirálást jelent: a gabona értékének tetemes részét, rozsnál egy negyedét rekvirálja a közterhek kiegyenlítésére. Nagy kérdés azután, sőt talán nem kérdés többé, hogy ez a megoldás nem rontja e meg még jobban, még alaposabban és helyre nem hozható módon a gazdasági helyzetet A háború és az utána következő idők megmutatták, hogy nagyon nehéz, a lehetetlenséggel határos doiog mesterséges eszközökkel befolyni a gazdasági élet törvényeinek irányításába. Hogy az előző cikknek azon érvelése, hogy nálunk a gabonakereskedők indokolatlanul nyomták le a gabona árát a világpiaci paritás alá és ők keresték meg a különbözetet a gazda rovására, nem helytálló, azt legjobban bizonyítja az, hogy a gabonakereskedők legnagyobb része tönkrement, hiszen csak a mult héten menekült siralmas anyagi összeomlása elől a halálba egy kitűnő kereskedőnk, s aki nem is ment tönkre, az elvesztette vagyonának egy jelentékeny részét. Minden mesterséges rendelkezés, melyet a végrehajtó hatalom a gazdasági egyensúly megváltoztatása céljából tesz, célját tévesztett még akkor is, ha mellékgondolat nélkül csak gazdasági célt szolgál. Ha azonban egyenesen az a főcélja, hogy a gazdasági egyensúly rendezésének cégére alatt fínáncérdekeket szolgáljon, akkor éppen ellenkező hatással lesz, mint amire külsőleg és névleg szánták. Általános drágulást von maga után anélkül, hogy abból bárkinek is, végső elemzésben az államnak is haszna lenne, mert amit az állam egyik oldalon nyer, azt a másik oldalon elveszti a gazdasági alanyok elpusztulása révén és azon költséges apparátus felállítása révén, amibe egy ilyen törvény végrehajtása kerül. Hasonlít ez a műtét a fájdalom nélküli foghúzás parasztanekdotájához, ahol csak az orvosnak nem fájt, mikor a paraszt fogát húzta. A hasonlat csak annyiban sántít, hogy az orvos is elveszti ekszisztenciálís alapját, ha a fúlerős húzás következtében a paraszt elvérzik. A közvetlen érdekelteken, kereskedőn és termelőn kivül rendkivüt megnehezíd a törvény a molnár helyzetéi is, akinek öt-hat féle adót kell most már fizetnie és a vámgabona után minden hó 1-én és 15 én befizetendő készpénzben egy olyan tőkét kell befektetnie, melynek kamatai reá nézve elvesztek és amelynek csak akkor kapja vissza egy részét, ha adóját köztartozásait már kifizette. A kis patakmalmokba csak úgy bevonulnak a kihágások miatti vizsgálatok, mint a nagymalmok irodáiba, mert nagyon nehéz lesz a kis iskolázoítságű patakmolnárnak eligazodnia egy törvényen és rendeleten, amit még jogtudó emberek is csak harmadszori olvasásra értenek meg és akkor ia annyiféleképpen értik, ahányan olvassák. Az életformák komplikáltságát ei tudja viselni egy szellemileg képzett, anyagilag jól kereső társadalom. De a mindennapi kenyér gondját nehéz paragrafusok közé szorítani ott, ahol a kenyér kicsiny és száraz. Ott más segítség kell: puritán gazdálkodás, mellőzése minden lukszusnak és felesleges kiadásnak, megszüntetése annak, hogy bárki is többféle címen húzhasson állami pénzekből többféle fizetést, szóval ellentéte mindannak, ami most történik és aminek egyik szerves része a boletta, mely h. n. szerint új szó a pápai gazda műszótárában, de amelyet a gazda azt hiszem, szívesen kihagyott volna ebből a szótárból. Dr. Sulyok Dini. Nagy választék J Férfi és női fehérnemtíekben. — A legdivatosabb harisnyák, nyakkendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövidárúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. — Bőröndök és bőrdíszműárúkban. »-I Nagy raktár kalapokban, II Szabott árak. — Szolid és pontos ki:-: :-: :-: szolgálás. :-: :-: :-: