Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-07-13 / 28. szám

ben, kivált mikor feleségével, a jó nyelves Piroskával (Link Terus) kö­sönködött, kinek tüzrőlpattant játéka és egynémely találós kiszólása ugyan­csak tetszett a közönségnek. Jó meg­jelenés, ügyes sürgölődés és — nagy érdem a színpadon — messzire ért­hető jő kiejtés jellemezte a két fő­tisztet, Nádasdyí (Rózsa Kálmán) és Schwarzenbergeí (Keresztes István), kinek különösen a Janka kontesszal való páros jelenele tetszett. Fodorék (Miletics László, Kalapács Ilus és Link Ilus) olyan együttest produ­káltak, mely bátran megáilhatná he­lyét akármi nagy színpadon, Különö sen Fodorné volt elemében (Kalapács I.). A két vallon kapitány is derekas munkát végzett; akkor is, mikor nem bes?éltek, élénk arcjátékukkal, ügyes muzdulataikkal „vitték* a darabot. (Olaszi László és Bálint Géza, utóbbi­nál külön is kiemelendő szerepének nagy volta.) Sámií, az öreg törők szerepében Pillér Károly megmutatta, hogy mit lehet alkotni szorgalommal és odaadással. Leányát, Hánumot (ez volt a legnagyobb és tán leg­nagyobb női szerep), Szabó Rózsi játszotta, helyes felfogással, mély és őszinte érzéssel és ennek megfelelő hanghordozással. Neki is jó partnert adott Thália, a színpad múzsája, Ke­rekes Mihály szerepében, ki Mikó Laci szerepében első jelenetétől az utolsóig lekötötte a közönség érdek­lődését és rászolgált az elismerés tapsaira. A végére maradtak msguk a ba­rátok : az ékesszavú gvárdíán (Hor­váth Jenő), Tiborc atya (Menyhárt István), ki oly sokféleképen szorgos­kodik mindenki jóvolláérf, a nyersebb P. Bonaveníura, akinek vasmarka fitni is tud, ha kell (Harsányi József) és, kiért magáért is érdemes újra eljátszani és újra megnézni a dara­bot : Péter barát, a híres Péter barát, kinek majd minden ötletét és szavát harsogó kacaj fogadta (Vilmann Jó­zsef) A szeteplőket virágeső és taps­vihar honorálta. Utóbbiból jutott a szerzőnek is, kit a közönség lelkes hangulata az előadás végén a szín­padra hivott páholyábol, hol édes­anyja és rokonai társaságában maga is örült, hogy rendezők és szereplők így segítették sikerre vinni munkáját. Az előadást jövő vasárnap meg­ismétlik a bencés reálgimnázium dísz­termében. HfRiK m Dr. Balogh Albin. A pannonhalmi főapáti koadjutor legutóbb közzétett hazai bencésrend ezévi személyi vátozásai közül min­ket pápaiakat különösképen dr. Ba­logh Albin bencés tanárnak pápai házfőnökké és az itteni gimnázium igazgatójává történt kinevezése ér­dekel. Dr. Balogh Albint mint történet­tudóst országszerte a legszélesebb körökben ismerik. Különösen a hon­foglalás előtti Magyarország állapo tát tette tüzeíes kutatás tárgyává s e téren korszakos felfedezései van­nak. A keresz:énységnek a honfog­lalás előtti nyomaira vonatkozóan nagyértékü megállapításokat eszkö­zölt. Esztergom és környéke múlt­jának feltárásában személyes vezetése mellett történt ásatásaival e vidék múltjának történetét sok új adattal gazdagította. Nagy része van a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság meg­alakulásában. Tankönyvei ezer és ezer magyar tanuló lelkében erősítik a hazaszeretetet és a történelmi mult iránt való lelkesedést. Mint tanár, kitűnően bevált egyéni pedagógiai módszerével ér el nagyszerű ered­ményeket, és biztosítja maga és tár­gyai iránt a tanítványok szeretetét. Közvetlen érintkezési modorával min­denkit megnyer, hívévé, tisztelőjévé tesz. Ezen nagyszerű kvalitásai miatt már előre is szeretettei köszöntjük az érkezőt, aki mint értesültünk a közel jövőben Pápára fog érkezni. A szeretet ünnepe. Bátran így nevezhetjük, mert több volt és egé­szen más hozta létre, mint a meg­szokott búcsúesiéket. Ds nemcsak más cél hozta egybe a nobilis ün­neplőket, hanem más érzés, más megnyilvánulás is uralkodott azon az estén, amelyet a Belv. Kat. Kör rendezett f. hó 10 én távozó elnö­kének, dr. Niszíer Teodóz igazgató­nak tiszteletére. A szeretet uralko­dott rajta. Ez nyomta rá az egész estére pecsétét és tette örökké feled hetetlenné 1930 július 10 ét. 200 személy vett részt a szeretet ünne pén, akik Győrből, Szombathelyről, vidékünkről és városunkból jetentek meg, hogy hódolatuknak, ragaszkodá­suknak és szeretetüknek adjanak ki­fejezést. Ott volt dr. Dsida Ottó tankerületi főigazgató, dr. Tenzlinger József polgármester, Töreky Árpád esperes, dr. Sulyok Dazső, dr. Fehér Dezső ügyvédek, Faragó János c. tankerületi főigazgató, Hamuth János rendőrtanácsos, s a város vezető egyéneinek megszámlálhatatlan hatal­mas tömege. Képviseltették magukat a Belv. Kat Kör, a Kat. Növédő­egyesület, a Kat. Leányclub, az Á*l. ovoda, a Szent Benedek kongregá­ció, az Irgalmas Nővérek, a Bencés Diákegyesület, Foed Emericana, a Ker. Nemzeti Nyomda vállalat, a Jókai­kör, a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége, a pápai Uri Kaszinó, a Felsővárosi Kat. Olvasó­kör, a Ker. Munkásegyesület, a Vörös­kereszt és a Kat. Iskolaszék, s raj­tuk kívül még rengetegen. Az első pohárköszöntőt dr. Tenzlinger József polgármester mondotta. Ismertette az ünnepelt pótolhatatlan tevékenységét és érdemeit. Utána Dsida Oltó, majd dr. Sulyok Dezső mondott köszöntőt az ünnepeltre, melyek után a nobilis közönség szűnni nem akaró éljen­zéssel tüntetett dr. Niszler Teodóz mellett. Az impozáns ünnepség, mely méltó volt az ünnepelthez, a legna­gyobb szeretet jegyében éjfél után fejeződött be. Személyi hír. Dr. Hegedűs László törvényszéki vizsgálóbíró, az elmúlt héten, városunkban tartózko­dott. Halálozások. Özv. Cseh Galamb Józsefné szül. Lázár Laura volt ura­dalmi ügyész özvegye, a Koronás Arany Érdemkereszt, a Vöröskereszt Egylet II. oszt. díszjelvényének a hadi ékítménnyel tulajdonosa, a Pápai Vö­röskereszt Választmány örökös disz­elnöke stb. e hó 7-én reggel, súlyos szenvedés és a halotti szentségek ezentúl két nagyság 6an: 60 és 34 flííéres kék do6oz6an, alkalmazkodva a gazdasági viszonyokhoz, a módosak kevéske teketős dolgozó nők részére is. mindenhez, amit önmaga mos, akár uton, akár ottkon a fürdőszobában. A nyári forróságkan nélkülözhetetlen lenge íekérnemftfirek, karisnyáinak gyakori váltása nem okoz fáradtságot, ka levetés után a Lux dús, enyke kakjákan kimossa. Lux mosás a lekeletszerfi komkinékkez, lenge selyein­kolmikoz és általában mindenhez, ami a nő életét széppé { varázsolja. áhítatos felvétele után, sokat zaklatott és súlyos megpróbáltatásokon ke­resztülment tiszta lelkét életének 74. évében visszaadta Teremtőjének. A megboldogult hült tetemét e hó 8-án délután 6 órakor az Assisi Szent Ferenc utca 4. számú gyásxházból helyezték örök nyugvó helyére, az alsóvárosi sírkertben levő családi sírboltba. Halálát gyászolják Galamb Erzsébet férj. Strausz Kornélné, Ga­lamb Ilona özv. Wohlmush Dezsőné, Galamb Rózsi férj. Erdélyi Béláné, Galamb Laura férj. Zsitvateoi Zsit­vay Béláné, gyemekel és Geobel László unokája. Illés Vidor nyug. kir. erdőfőtaná csos folyó évi július hó 5-én dél­után 1 órakor, életének 62 ik, bol­dog házasságának 33-ik évében Budapesten visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Földi maradványait július hó 7-én, hétfőn délután 5 óra­kor a farkasréti temető halottasházá­ból helyezték örök nyugalomra. Teme­tésén megjelent a helybeli Emericana küldöttségileg és le nem róható há­lája jeléül koszorút helyezett volt priorja sírhantjára. De megjelentek a városszerte közszeretetnek örvendő férfiú nagy táborból álló barátai is és könnyekig meghatva vettek búcsút a hirtelen elköltözöttől Halálát özv. Illés Vidorné szül. Kossányi Jolán felesége, Edith leánya, Illés Danó Eichhorn Rudolfné szül. Illés Klára testvérei, özv. Illés Hugóné szül. Urbán Eleonóra édesanyja, Özv. Illés Hugóné szül. Theindl Matild, Illés Danóoé szül. Kunfalvy Margit sógor­női, Eichhorn Rudolf sógora gyászol­ják, de mi pápaiak sem fogjuk soha sem elfeledni. R. i. p. KOZPONTI SZALLODA SN/ráiÍ) BUDAPEST, VII., BAROSS TÉR 23. A KELETI PÁLYAUDVARTÓL ALIG 2 PERCNYIRE. A pápaiak kedvelt találkozó helye. Elsőrangú modern családi ház. — Központi fűtés. — Minden szobában hideg­meleg folyóvíz. Egyágyas szobák árai: 5, 6, 8, 9 és 10 pengő. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15 és 16 pengő. 304 Tulajdonos: PALLAI MIKSA. Dobó Jenőné szül. Szlávy Matild életének 43 ik, házasságának 25 ik évében, jú 1. 7-én rövid szenvedés után elhunyt. Földi maradványát júl. 9 én a farkasgyepüi temetőben he­lyezték örök nyugalomra. Halálát Dobó Jenő püspöki uradalmi főerdő* mérnök férje, István, Jenő, Magda, Bandi gyermekei és nagykiterjedésű rokonság gyászolja. A bakonytamási hősök em­léke. Fényes ünnepség keretében leplezte le Bakonytamási község e hó 6-án a világháborúban elesett hőseinek emlékére állított hősi emlék­művet, melyen 46 hősi halott neve öröklődik az utókor számára. Az ünnepély délelőtt fíl 10 órakor isten­tiszteletekkel kezdődőit. Utána a la­kosság és a vendégek gyülekeztek, s a leventék, tűzoltók és különböző egyesületek felvonulása után 11 óra­kor megkezdödöit a polgári ünnep­ség a község főterén álló szobornál. A Himnusz eléneklése után a meg­nyitó beszédet dr. Mohácsy Lajos tartotta. Ünnepi beszédet dr. Jókai­Ihász Miklós mondott, s beszéde közben a hallgatóság szemében többször felcsillant a könny. A szobrot Nóvák Béla a róm. kat., Tabay Lajos az evang. és Vieder Salamon az izr. egyház nevében áldották meg. Beszélt még Vizer Béla, a Faluszövetség titkára. Szavaltak: Hámory Imre és Fadgyas Bála. A szüneteket kitöltő hazafias énekeket Búzás Imre ev. kántorianító vezeté­sével a helybeli énekkar adta elő. Majd a szoborra az alábbiak helyez­tek koszorút: a honvédelmi miniszter megbízottja, a vitézi szék képviselője, a 4 honv. gy. ezred, a 2. honv. huszárezred I, osztály, Veszprém vár­megye, Pápa város, róm. kat. egy­ház képviselői, Ev. ifjúsági-, Ev. nő , Levente- és Tűzoltó egyesületek,, Bakonytamási község, gróf Jankovich­Bésán Endre, dr. Jókai-Ihász Miklós, Bakonytamási Hangya Szövetkezet és sokan mások. A szobrot a község nevében Németh Pál községi bíró vette át. A Szózat eléneklése után a leventék és tűzoltók a szobor előtti díszei vonulásával az ünnepség véget ért. Az Ünnepélyt 40 terítékes ban-

Next

/
Thumbnails
Contents