Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-07-13 / 28. szám

Politikai hetilap. — üefiJeienik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utca 12. Telefon 151. Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetések mili­roéteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hir­det ések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ESDBE. Előfizetése ket és hirdetéseket felvesz : A kiadó­hivatal, Fő-utca 12. Telefon 15!. A Ker.-szoc. párttit­kárság, Szent ílonai-utca 12. Telefon: 121. A Pax könyv­kereskedés, Fő-utca 9. Telefon 171. A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat, Török Bálint utca 1. Telefon: 157. Az új barát. Még egy évtized sem mult el azóta, hogy Ausztria delegátusai a saint­germaini zöld asztalnál elfogadták az antant ajánlatát, mely területi veszte­ségeik némi kárpótlásául nekik jut tatta Nyugatmagyarország egy részét, az ágfalvai és soproni harcok halott­jainak tetemei még el sem porladtak, még élénk emlékezetben él a bojkott, amit a szcciálista Ausztria rendezett a fehér Magyarország kiéheztetésére s máris itt az űj barát: Schober osztrák kancellár, hogy jobbját nyújtsa Magyarországnak és keresse azzal a közös nyomorúságból való szabadu­lás kölcsönös és közös álját. Rövid idő alatt nagy fordulat ez és mégis méltóbb ahhoz az évszá­zadok óta fennállott kapcsolathoz, mely a két népet néha akarata elle­nére is összefűzte, mint azok a his­tóriai tények, melyek az eckarísaui ievél megírása óta a volt monarchia két vezérnépének békéjét feldúlták. Az osztrák nép a germán törzsnek olyan hajtása, mely korán elszakadva a törzstől és korán vegyülve idegen néprajzi és kultúrai hatásokkal, nem érzi azokat a közvetlen vérségi és érzelmi kapcsolatokat olyan intenzi­ven ható tényezőknek, melyek a többi német fajú népet egymáshoz kapcsol­ják. Sohasem volt kedve és nemzeti célja, hogy szorosan egybeolvadjon a birodalmi németséggel, annyira, hogy a német Bundban is, vagy egye­dül, vagy a délnémet államok egyi­kével és másikával egyetértve, min­dig külön politikát folytatott és külön célokat tűzött ki magának. Az An­schiusz tehát, a német birodalommal való szorosabb egyesülés ma is csak szórványos kívánság, de nem com­munis opinio az osztrák köztársaság­ban. A szlávsággal viszont, mely másik oldalról karolja át országát, nem léphet szorosabb kapcsolatba anélkül, hogy az alá és fölérendelt ség kinos kérdését fel ne kellene vetnie, ez a kinos kérdés pedig a mai erőviszonyok mellett reá nézve csak kellemetlen felelettel járhat. S így akarva s nem akarva, mert a kis népek és a kis gazdasági egy ségek útja ma göröngyös, Schober és benne az osztrák nép újra átjön a Lajtán, mint Habsburg Rudolf óta annyiszor és a vele bár vér szerint nem rokon, de százados közös törté­nelem folytán mégis annyi rokon­vonást öltött magyarsággal keres érintkezést, mely époly elszigetelt nép itt, mint százmilliós fajrokon­sága ellenére maga az osztrák. Kétségtelenül vegyes érzelmekkel fogadják itt ezt a közeledést, hiszen messze felülemelkedve a Szak fű Gyulák és Rugonfalvi Kiss Istvánok kuruc labanc vitáin, el nem vitat­ható tény az, hogy Magyarország mai leromlottságának legnagyobb tényezője és legbiztosabban ható oka az osztrákkal való közösség és ebben a közösségben négy évszáza­don át lefolytatoít meddő harc volt. De azért, ennek ellenére is, az oszt­rákkal való együttműködést eleve elvető tiszai magyar lelkülete épen olyan aberráció a nemzeti géniusz helyes irányával szemben, mint annak a dunántúli magyarnak sopánkodó és rövidlátó siralma, aki minden bajunk okát abban látja, hogy az osztráktól különváltunk és önma­gunkban gyengéknek bizonyultunk önmagunk fenntartására. Amilyen szenvedi ly sugallta, ész­szerűden és poiitikátlan felfogás az első, olyan defetista, a nemzeti ön­tudat sírját megásó, kiirtani való megítélés a második is. A vaióság az, hogy az osztrák mindig jobban szerette magát, mint minket és ahol lehetett, négyszáz éven át, felhasznált, sokszor inkor­rekt módon is felhasznált minket önző céljaira és csak akkor és ott segített, amikor a saját eminens érdekei is megkövetelték, hogy raj­tünk segítsen. Amivel szemben mi sem szüníünk meg ugyanezen idő alatt vei i szemben bizalmatlanul minden alkalmat felhasználni, hogy tőle szabaduljunk és vagy föléje kerekedjünk, vagy legalább is függet­lenítsük magunkat tőle és közben szerencsétlen körülményeink alaku­lása folytán nem egyszer csak segít­ségével tudtuk létünket is megmen­teni. Tragikus sors, mikor két annyira egymásra utalt nép nem tudja meg­érteni egymást és meddő vita annak kutatása, hogy meiyikben van a meg nem értés gyökere. Ha most — talán korai is minden ilyen kombináció —, arról van szó, hogy újra egymás mellett keressük a boldogúlás útját, akkor ennek az összefogásnak egészen más alapon kell megtörténnie, mint ahogyan volt korábban és nem szabad tovább menni, mint amennyire éppen szük­séges a saját szempontunkból. Érzelmi közösség nincs köztünk, legalább is olyan fokú nincs, amely arra is elégséges okul szolgálna, hogy alárendelt szerepre vállalkoz­zunk egy ma nálunk mégis csak A hét eseményei. Idehaza. A képviselőház október hő 20 ig szünetel. Liapcsev bolgár miniszterelnök ba­ráti látogatást tett Budapesten a ma­gyar kormánynál. Liapcsev szerdán érkezett a fővárosba és csütörtökön távozott. A szoros gazdasági együtt működés kiméiyítését óhajtja a két állam kormánya. Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter az Echo de Paris c. párisi lap munkatársának nyilatkozatot adott az általános védköíelezetiségről, amely gyengébb nép mellett, s csak a tiszta megegyezés üzleti alapján fogadhat­juk magunk mellé az új barátot, aki a régi, néha, sőt többnyire kutya­macska természetű barátság felmele­gítése céljából ránktalált, vagy leg­alább is keresni látszik minket. (S.) nek során annak a reményének adott kifejezést a miniszter, hogy a halai mak megengedik Magyarországnak a kötelező katonai szolgálat vissza állítását a mostani zsoldos hadsereg létszámával. A képviselőház és a felsőház is elfogadta a gabonajavaslatot. A királyi család Színt Imre-ünnepe, Zichy Gyula gróf kalocsai érsek Bel­giumba utazo-t, a királyi család meg­hívására s a Szent Imre jubileum alkalmából a stenockerzceli kastély kápolnájában ünnepélyes szentmiséi pontifikált és szentbeszédet mondott. Á szemmisán az egész királyi család résztvett. Pápai Hitelbank Részvénytársaság szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: 1878 ban. Távbeszélő: Igazgató: 83. — Üzlethelyiség: 29. Táviratcím: Hitelbank. 9 Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1930. évi július hó 1-én megaiakitotta VII. ÉVTÁRSULATI önsegélyző-egyletét három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként 1 pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egypengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényel­het, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyen­lítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerint heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolás! kamatának megfelelő kamatot térit, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatát 3 százalékkal meghaladó kamatot, tehát ezidőszerint nettó 8 72 kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítás 826 a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.

Next

/
Thumbnails
Contents