Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-07-06 / 27. szám

A Magyar Férfiak Orsz, Szent Korona Szövetsége mult vasárnap alakította meg soproni fiókját. A gyűlés szónokai Baracs Marcell, gróf Hunyadi Ferenc és gróf Apponyi Albert voltak. Nem akarjuk a tör­vényes királyt áísanzsirozni, mon­dotta Apponyi. Összeírták a városok adósságát A belügyminisztérium a készülő községi háztartás-törvénytervezetének kapcsán pontos kimutatást készített a városok, községek és megyék adósságairól. Az adatok szerint Budapestnek 372 5 millió pengő adóssága van, a többi törvényhatósági várost 78 millió tör lesztéses és 40 millió pengő függő­kölcsön terheli. Az ország összes városai, községei és vármegyéi a fővárost is beleértve, 6385 miüiő pengővel tartoznak. A gabonajavaslat átdolgozott for­máját megértéssel fogadják a terme­lők. A vidéki mezőgazdasági kama­rákhoz beérkező jelentések arról szá­molnak be, hogy a gabonajegyekrői szóló törvényjavaslatot mai átdol­gozott formájában a termelők teljes megértéssel fogadják, A boletta ter­vezet gróf Bethlen miniszterelnök áldolgozása után, komoly és lénye­ges segítséget ad a gazdáknak anél­kü>, hogy általános drágulást idézne elő. A felsőház szerdai ülésén vitéz Horthy István lovassági tábornok, a debreceni ref. egyházkerület volt fő­gondnoka interpellációjára gróf Beth­len miniszterelnök súlyos Ítéletet mondott a felsőházi tagok helyeslése közepette Balthszár Dezső debreceni ref. püspök kültóldi szerepléseiről. Balthazár külföldi előadásait mint a diletáns és káros propaganda tipikus példáit ismertette a miniszterelnök. Különösen párisi szereplésének is­mertetése keltett általános megdöb­benést, mert oltani fejtegetései Beth­len felfogása szerint, szomorúan ha sonlítanak azokhoz, amelyeket Ká­rolyi Mihálytól hallottunk 1918-ban. Moszkvába vezető kommunista összeeszküvést leplezett le a szolnoki rendőrség Péter-Pál napján. A szer­vezkedést az Alföld egész területére ki akarták terjeszteni A boletta-javaslat letárgyalása után, amely valószínűleg a jövő hét köze pén fejeződik be, három hónapos nyári szabadságra mennek a kép viselők. Külföldön. Rákóczi szülőháza és a cseh ke­gyelet Azt a birtokot, melyhez Rákóczi Ferenc borsi szülőháza tartozik, mos­tanában osztották ki a főídbirlok­reform alapján az igénylő földmíve sek között. A kastély azonban, mely­HORTOBÁGYI JUHTURÓ Tejszövetkezet! Központ Buda­359 pest, 4., postailök 20. nek kikiáltási ára 300 ezer cseh korona, csak árverés utján talált vevőre. Három tót gazdaember a kastély új tulajdonosa és most már bizonyosnak látszik, hogy az új föl­desurak lebontják majd az épületet és Rákóczi Ferenc szülőházából istál­lót csinálnak. A cseh kegyelet megint leadta a névjegyéf Megismétlődött a lupényi vérfürdő. A bohusi posztógyár munkásaira a fegyveres hatalom sortüzet adott és négy munkás meghalt, 60 megsebe­sült, 200 munkást, letartóztattak. A román kamarában Milescu szociálista képviselő interpellált, de a kormány tagadja a vérfürdőt. Fegyverkezési kölcsönt keres Ro­mánia. A feketetengeri román hadi­flotta ffelszerelésére és kiegészítésére 50 millió dollár kölcsönt keres Ro­mánia. Az angol kormány nem fo­gadta szívesen a román fegyverkezé­si köícsön hírét. Izgató röpcédulák Romániában. Az új államrend ellen izgató röpcé­dulákat terjesztettek országszerte. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a röpcédulákat a Bratianu Vin­tiila vezetése alatt működő liberális párt terjesztette. fugoszlávia erődöket épit a hatá­ron. A bácskai és baranyai határ­vonalon a jugoszláv kormány beton­házakat és vasbetonból készült fede­zékeket, mély kavemákat és páncél tornyokat épít. A páncéltornyokban kisebb kaliberű ágyuk és gépfegy­verek torka fenyegeti a magyar határt. Jugoszlávia így készül a békére. Az indiai kormány erélyes rend­szabályokhoz nyúlt, amelynek segít­ségével elnyomja a hinduk forradal­mát. Pandi Nechrut, Ghandi utódát letartóztatták és az összes ifjúsági egyesületeket illegiálisnak nyilvánít­ván, feloszlatták. A City of Chicago nevű amerikai repülőgépen a négy Hünter-fivér megdöntötte az időtartamrepülés ed­digi világrekordját. Jún, 12-én száll­tak fel a géppel és azóta állandóan a levegőben vannak. Ha tervük sze­rint csütörtökön leszóltak, kb. 548 órát tököltek el a levegőben. Németország örömmámorban ün­nepelte meg a Rajnavidék felszabadu Sását. Oiasz és angol sajtóorgánumok most már a Saarvidék kiürítését sür­getik. Daca volt oláh külügyminiszter, a Károly-ellenes frakció egyik tagja, egyik oláh lap szerint a meggyilkolt Obrenovics Sándor király sorsával fenyegette meg II. iCárolyt még párisi tartózkodása alatt abban az esetben, ha visszatér Romániába. A frakció másik tagja, Vintilla Bratianu v. miniszterelnök, hűségesküt akar tenni Károlynak. Bolívia, Nikaragua és Mexikó dél­amerikai államokban forradalom van. k SINGER mRRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK T* CSAK EGY. .. Csak egy ajak csókolt meg engem, Nem is szeretett senki más. Szív is csak egy zokog felettem, Ha kondul majd az elhívás; Ima is egy száll az egekhez, Hogy üdvöt kérjen ott nekem Szeretet küldi szeretethez Anyám — Tehozzád Istenem. SOSE SZERETTEM . .. Sosem szerettem, aki szomorú, Akinek könny és jajj a szava, Aki félénk, aki kishitű, Aki keresztjét sírva hordja. Azt szerettem, aki elvérzik, De panaszra nem nyitja az ajkát, Hanem bátran, felemelt fővel Viseli a töviskoronát. ÁLMOK ÉS ÉRTÉK. Lelkemben izzó tüzek égnek; Ostromló vágyak küzdenek, Titán erővel török az égnek: Mi haszna ? hisz az emberek Rajtam, a küzdőn csak kacagnak. Kacagnak, hogy balga vagyok, Hogy egy-két szent vagy bús álomért Száz más értéket eldobok. Szalay Károly. Fecskefészek a várfalon. Magyarász Ferenc dr. színműve a pápai Szent Ferenc-rendi zárda jubileu­mára. Ennek a fecskefészeknek a mada­rai a körülmények kényszere követ­keztében kissé későn jelennek meg ugyan, de úgy véljük, méltó befeje­zése lesz az ő eljövetelük azoknak a nagyszabású ünnepségeknek, me­lyekkel a pápai ferences zárda itt­létének 250 éves jubileumát megülte. Ez alkalomra írta dr. Magyarász Ferenc bakonykoppányi ciszt. rendi plébános, ki a Szent Ferenc-rend különböző jubileumain az elmúlt években gyakrabban szerepelt, „Fecs­kefészek a várfalon" című három­felvonásos történelmi színművét, melynek próbái Welss Rikárd feren­ces házfőnök, Sólymos Vendel ben­cés h. igazgató és Apáthy Oszkár ferences áldozópap vezetésévei seré­nyen folynak, s melyet műkedvelő gárdánk derék tagjai júl. 7-én, hét­főn fognak a városi színházban be­mutatni. A darab megértésére szeretnénk pár megjegyzést előrebocsátani. A szerző szabadon bánt ugyan az ese­mények időrendjével és a darab tör­ténelmi hátteréül oly korszakot vá­lasztott, mely Kerek 80 évvel előzte meg Szent Ferenc rendjének máso­dik pápai megtelepülését, de éppen ezt az anakronizmust nagyon is sze­rencsés költői szabadságnak kell tar­tanunk. Nem is szólván az ilyen költői szabadságnak általános jogáról, a szerző ezzel kettős célt ért el. Az első az, hogy Pápa város belga (vallon) zsoldos őrségének 1600 jűn. 1-én kitört lázadása annyi drámai mozgalmat, összeütközést és bonyo­Kérdezze meg vevőinket és Ön is meg­győződik arról, hogy PUCH a legmegbízhatóbb motor­kerékpár ! Helyi képviselő: Heber Albert. 354 I dalmat jelent, hogy általa az egyéb­ként drámaiatlan jubiláris esemény szinte országos jelentőségűvé emel­kedett. Maga ez a lázadás történeti fény, melyről Istvánífy krónikája és Vathay hadnagy naplója részletesen beszámol. Fin és de la Motta zsoldos kapitányok az elmaradt zsold miatt az összes zsol­dos hadakat fellázították, a várbeli magyar vitézek kapitányalt és had­nagyait börtönbe vetették, az összes török rabokat faiszabadították és a vár3t — persze megfelelő Judás­díjért — Achmed pasa fehérvári török főtisztnek kezére akarták ját­szani. A magyar vitézek, köztük Marólhy Mihály várnagy, Szlakovíts Farkas és Bakacs Sándor hadnagyok hetekig sínylődtek a tömlöcben, mig végre a Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Ferenc vízérlete alatt érkező császári hadak kemény és véres ostroma után, melyben a császári generálisszimus, Schwarzenberg her­ceg is elesett, fölszabadítják a vá­rost. Ez a darab történeti miliője, melybe a szerző beleilleszti a Szent Fererv­rendi zárdának, a várfalon lévő fecske­fészeknek alapítását, hiszen a zárda lakói is, akár a fecskék, meiyek da­lukkal az Urat dicsérik és amellett egész nyáron az embernek is hasz­nos segítői, imádságukkal, lelkipász­tori tevékenységükkel, tanácsaikkal, a betegek és sebesültek ápolásával, az özvegyek és árvák vigasztalásá­val, sőt, mint P. Bonaventúra és a legendás hírű Péter barát (történeti személy, de később élt) példája mu­tatja, szükség esetén még jő, becsü­letes, erős magyar markukkal is egybeforrnak a magyar népnek és Pápa városának — lelki életével. Másik haszna ennek az anakroniz­musnak, hogy a zárda újjáalakításá­nak igazi ideje éppen a Thököly-féle fölkeléssel esvén egybe, a szerző azokat a nemzeti és felekezeti ellentéteket, melyek magába a helyi történetbe akkortájt elég erősen játszottak bele, simán és szerencsésen elkerülhette, ami halovány célzás megmaradt, egyáltalán nem üt meg semilyen disz-

Next

/
Thumbnails
Contents