Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-06-29 / 26. szám

hagyni ezen méltányos vételi alkalmat. Csak az igazság kedvéért említjük meg, hogy Kaiger űr a cserepet azon gyárnál kérte kiutalni, mely azt 88 P és nem 92 P-ős árban számlázza. Ott sem azért vette, mert kényszer alatt állott, hanem azért, mivel saját maga így kivánta, mert neki így tetszett. Nem felel meg a valóságnak, hogy az épüleifa és deszkáért 20—25°/okai többet számított a telep: „mint ahogy az az itteni fakereskedőknél megvehető lett volna". A normális napi árak tekintetében nem lehetnek azok az árak irányadók, amelyeket egyik, vagy másik cég olyan egyéneknek ajánlott, kikről biztosan tudja, tiogy nála úgysem vásárolhatnak. De tadni illene Kaiger úrnak azt is, hogy a taárú a kereskedelemnek épen az a tárgya, melynél az olcsó, vagy drága megjelölést elsősorban a minőség dönti el. Nem ritka eset, hogy a félárraí megfizetett gyenge anyag a jóhoz képest még mindig igen drága. Kaiger úr további panasza során azt adja elő, hogy: rájött arra, miszerint az egyik jegyzéken az öszszeg háromszorosa lett számítva. Minthogy mi erre a megtartott vizsgálat dacára sem tudtunk rájönni, a legsürgősebben meg fogjuk adni a módot Kaiger úrnak ahhoz, hogy ténymegállapítása valódiságát és helyességét a bűntető biróság előtt bizonyíthassa. Tény ként szögezzük le, hogy Kaiger űr telepünkön senkit és semmiféle hibára nem figyelmeztetett, háromszoros számításokra pedig nem is figyelmeztethetett s az ezzel ellenkező állítása valótlan és minden alapot nélkülöz. Nemcsak figyelmeztetés nem történt tehát, de kifogást sem tett és panaszt sem emelt Kaiger úr sohasem a telepen, sem a telep Pápán levő igazgatósága előtt. Hogy panaszával a központhoz utasíttatott, az nemcsak valótlan állítás, de minden józan elgondolással is merev ellentétben áll. hiszen a telepnek semmi érdeke sem fűződhetett volna ahhoz, hogy saját hibáit a központtal sé&esse jóvá. Készséggel elhisszük Kaiger úrnak, hogy nincs pénze Pestre járni, de kérdeznünk kell, hol vette akkor a hírlapi cikkezéshez szükséges összeget, mely bizonyára nagyobb anyagi megterhelést jelentett részére a pesti útnál ? És honnan vette az ékes syelvezeiet ? Annyit tudunk, hogy a FAKSz.-tói egyiket sem igényelte. Felesleges energia pazarlás a F. A.K. Sz.-osokaí arra bizíatni, hogy jegy sékeiket vizsgáltassák felül „bárhol az ottani fa Kereskedővel*, mert ezek a mi FAKSz.-osaink Kaiger úr segítsége nélkül is igen értelmes emberek, amiími sem bizonyít jobban, mint az a körülmény, hogy az esetleges hibákra — mert néha ilyen is akad — igen gyakran rájöttek s dacárá annak, hogy központunk minden egyes eladási jegyzéket hetenként a legprecízebben átvizsgál s minden esetleges hiba azonnali kiigazítását elrendeli, mégis míre a központ kiigazító leirata ideérkezett, a hibát felfedező FAKSz. csunk már jött és a kezében lévő világos jegyzéke alapján kiigazítást reklamált. A jogos kívánság természetesen mindig akceptáitatotí. Ha azonban a hibát sem mi, sem a hitelben részesített észre nem vette volna, úgy óramű pontossággal megérkezett és megérkezik a központ javítása s a fél folyószámlája ennek alapján nyer kiigazítást. A telep eladási árait nem mi, hanem a központ állapítja meg. Megállapításának mindenkori alapját az országos normál árak képezik, s árai ennek alatta vannak. Hogy pe dig a vásárló közönség mennyire értékeli a telep árait és működéséi, annak bizonyítására szolgáljanak a következő tények: A telep megnyitása évében a for galom 85 százalékát állami hitelben részesültek akció vásárlása tette, mig ma 3 évi működés után az erősen megnövekedeit és egyre fokozódó forgalom mellett az állami kölcsönből vásárlók fogyasztásának összege alig éri el az összforgalom 30 százalékát, mig az eladások többi részét épen azon tételek képszik, kiket semmiféle előírás nem köt telepünkhöz s pénzükért szükségletüket ott szerzik be, ahol épen akarják. Még csak annak kijelentésére szorítkozunk, hogy Kaiger úr nemcsak önként nem jött panaszra, de felkérésünkre sem jött el, hogy panaszai felülvizsgálhatók legyenek. A közvélemény bírálatára bizzuk, hogy az ily magatartás mennyiben szokta a panaszos igazát alátámasztani Nagyon szívesen vennénk, ha Kaiger úr közölné velünk, hogy nem Ő járt e Takácsikan is a FAKSz. ellen psnaszosokat verbuválni s nem ő igérí-e útiköltséget azoknak, akik ezen útra beugrani hajlandók. Ha kérdésünkre igenlő választ adna, úgy arra kérjük, szíveskedjék egy két takácsi panaszt is szóvá tenni, szokása szerint csak úgy hiríap utján, mert ilyen alkalom adna lehetőséget nekünk arra, hogy az öndicséret vádja nélkül ott végzett munkálkodásunkról j is számot adhassunk. Pápa, 1930. június 26. A FAKSz. pipái telepinek vezetősége. Nyilatkozat. Kapcsolatban azon hírlapi közleméneyel, melyben egy FAKSz. hitelben részesített ama kifogásainak adott kifejezést, mely szerint a FAKSz. pápai telepén az anyagok a kereskedelmi árnál magasabb áron adatnak el s az eladási jegyzékek a felek anyagi érdekeinek sérelmével állíttat- ! nak ki, kötelességünknek ismerjük annak kijelentését, hogy építkezéseink során a FAKSz. telep úgy ár, mint az árúk minősége, valamint ügyeink intézése tekintetében köszönetünket és elismerésünket érdemelte ki. Kezeink közi levő eladási jegyzékei a legpontosabbak, a legvilágosabbak s alkalmasak arra, hogy azokon a legegyszerűbb vevő is eligazodhasson. Példaként szolgálhat másoknak is. Emberileg érthető esetleges számítási hibákat a telep mindenkor készséggel korrigált, de tudjuk azt is, hogy maga a FAKSz. központ mindenkor kijavítja s irólag elszámolja azon esteleges hibákat is. melyek úgy a telep, mint a vásárló figyelmét elkerülték. jól emlékszünk arra, is hogy a helyi FAKSz. telep megnyitása után a faárakban lényeges olcsóbbodás állott be, ami kizárólag a telep ármérséklő szerepének volt javára irható s hogy ma is ezen szerep egyik legfontosabb hivatása hogy e szerepét helyesen és a köz javára tölti be, azon semmit sem változtat véleményünk szerint azon körülmény, hogy egyik másik kereskedőcég pillanatnyilag s egyes árűnemekbe esetleg kisebb áron is hajlandó anyagát piacra dobni. Aki ismeri az elmúlt évek fapiaci áralakulásait, annak semmi oka sem leheí a FAKSz. előtti állapotok viszszatértét, kívánni, sőt örülnie kell annak a szervnek, mely sz árak alakulását nem a pillanatnyi helyi, hanem kizárólag az országos viszonylat szemszögéből tekintve bírálja eí. Pápa, 1930, június 25. Lendér Lajos s. k., Lampérí Ferenc s. k., ifj. SzÜos József s. k., Németh József s. k, Takács János s. k., Szabó Gábor s. k., Pap Gyula s. k., Ványi József s. k, Slefáncsik Alajos s. k., Puck József s. k., Horváib Jánt>8 s. k., Takács Károly s. k., juszt Ferenc s. k., Maró'i István s. k., Szél! Bálint s. k., Szakács Péter s. k„ Bakos Károly s. k , Schlosszer József s. k, Schlosszer István s. k., iíj Mórocz Károly s. k., özv., Tóth Ferencné s. k,, özv. Gyimóthi Péterné s. k., pápai lakosok és Váradi Kálmán s. k., Csákvári Lajosné s. k., ifj. Jákli Ferenc s. k., Jáfcli József s. k., Csapó Sándor s. k.

f Tóth Lajos s. k., Tóth Imre s. k., Lampert Ferenc s. k., Özv. Mezei Károly né s. k., Á, Mőrocz Károly s. k., ifj. Süle Sándor s. k., özv. Süíe Sándorné s. k„ Horváth Sándor s. k,, özv. Zsirai Miklósné s. k., Németh Sándor s. k., Gyimóthi Miklós s. k,, pápavidéki FAKSz. hitelben részesítettek stb. B. lapjuk legutolsó számában Kaiger József FAKSz. hitelben részesüli aláírásű felhívásra nem tartjuk érdemesnek válaszolni, hanem annak elintézését ügyvédünk utján a bíróságra bizzuk." Pápa és vidéki téglagyárosok. 355 állami anyakönyvi kivonat. (A bejegyzések idejének sorrendjében.) 1930, június 20-tól 27-ig. Születtek a Jún. 20. Gergely Antal m. kir. rendőr főtörzsőrmester és neje Főftíing Ann&, fia : Imre Antal ik. — Csordás Jenő szövőgyári munkás és neje Györgydeák Mária, fia: Jenő Imre, rk. — Sas József szabósegéd és neje Buti Margif, fia: Nándor József, rk. — Kiss Zoltán napszámos és neje Szórádi Katalin, leánya: Ilona, rk. — Kalmár Lajos kereskedősegéd és neje Mayer Janka, fia: Ottó Lajos, rk. Jűn. 21. Rózsás Károly földmivelö és neje Legény Mária, fia : István, ref. — Puli Gábor m. kir. postasegédszolga és neje Varga Terézia, leánya: Magdolna, rk. Jún. 23 Simon Mihály asztalossegéd és neje Abért Ilona, leánya r Erzsébet, rk. — Sturcz Károly gazdasági cseléd és neje Dusz Angéla, fia : Károly, rk. Molnár György napszámos és neje Keszei Mária, fia: Géza, rk. — Tompa János sütősegéd és neje Jelencsics Mária, fia: Ferenc, rk, — Bogdán Róza napszámosnő, leánya: halvaszületett. Jűn. 24. Varjú Gyula napszámos és neje Benke Mária, leánya: Irén, ref — Joó József földmivelö és neje Pillér Katalin, fia: Antal, rk. Meghaltak i Jűn. 20. Varga Gabriella asztalos leánya, rk., 3 hónapos, görcsök. — Varga Jőzsefné Fodor Katalin gaz dasági cseléd neje, ev, 43 éves, tüdővész. — Somogyi Lajosné Tóth Mária napszámos neje, ref., 40 éves, szivgyengeség Jűn. 24. Özv. Frieberí Adolfné Spitzer Karc Fin, izr, 83 éves, bélrák. Jún. 25. Szöllősi István, rk., 2 hónapos, görcsök. Jún. 26 Mészáros Sándor földmivelö, ref., 66 éves, bélelzáródás. Mázasságot kötöttek s Jűn. 21. Varga József szabósegéd, rk. és Virág Margit dohánygyári munkásnő, rk. Jűn. 22. Steinhof Sándor szállítmányozó és vámközvetiiő, izr. és Koritschoner Margit, izr. Jún. 23 Bohenszky Izidor keres kedő, izr. és Baum Erzsébet, izr. Jún. 25. Kovácsics Károly (özvegy) városi vámőr, ev. és Fejes Eszter varrónő, ref Lapzárta csütörtök este 8 órakor Laptulaldonos és kladé a pápai Kat. Kör. Keresztény Nemzeti Nyomda R.-t. Pápa Pápai terménypiac. 1930. évi június hó 27-én. Pápa megyei város hivatalos adatai alapján Buza 21-21 50, rozs 12*50—12 50, árpa 15, zab 14*50, tengeri 15—16 P q ként. Burgonya: új 12—14 f, foghagyma 30 f

y vöröshagyma 10 f, kelkáposzta 50 f. fejeskáposzta 30 f, zöldség 20 f, sárgarépa 20 f^ bab 35—40 fillér. Marhahús 2-24, borjúhús 2 40—2 80, sertéshús 2-40, zsirszalonna 2-20, zsir 2-40 P, Vaj 4 00 P, túró 1 P, tojás 7—8 fillér,, tejfel literje 1 5,0 tej literje 28-30 fillér. Nullásliszt 40 f, főzöliszt 34 f, kenyérliszt 24 fillér. Széna 4-6 P, szalma 1-30—1'50 P

r q-ként. SPORT. ••• Tenniszmérkőzés. Űrnapján délelőtt és délután játszotta le a PSE tenniszcsapata mérkőzését a veszprém * MOVE csapatával. A mérkőzést nagy meglepetésre a veszprémiek nyertéi 5:3 arányban. A mérkőzés elvesztése a PSE helytelen sportpolitikáján bizonyítja, mert mellőzve 2—3 ja játékosát, meglehetős gyenge játékosokat állított ki, akiknek — bár szépen küzdöttek — ellenfelük nagyobb rutinja előtt meg kellett hajolniok. Helytelenítjük a versenyrendezőség, játékbeosztását is, me:l női játéko-