Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-05-04 / 18. szám

bizottsága ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy a vitézségi érempótdíjak további folyósítására országos mozgalmat indít, mert az érempótdijak folyósításának megfe­lelőleg oly megoldást talált, amely a vitézségi érmesek megelégedésére és az államháztartás költségvetésének megterhelése nélkül megvalósítható. Katona József\ a Bánk-bán halha­tatlan szerzője száz éve, hogy meg­halt. A Nemzeti Szinház folyó hó 24 én díszelőadás keretében adózott Katona szellemének. Szülővárosa, Kecskemét pedig 27 én leplezte le országos ünnepély keretében sírem­lékét, amikor az avatóbeszédet Zsit vay Tibor igazságügyi miniszter mon­dotta. A Budapesti Kávésok Ipartestülete a Magyar Nemzeti Szövetség felhívá­sára elhatározta, hogy június 4 én, Trianon tizedik évfordulóján a szo­kásos kávéházi zenélést szüneteltetni fogják. Felhívjuk a pápai kávésok figyelmét is erre a követendő hatá­rozatra. (Szerk.) Külföldön. Mult héten ünnepelte Moszkvában az istentelenek szektája ötévss fenn­állását. A szövetség egyaránt küzd minden vallás ellen és 4 alosztálya van: orthodox-, katolikus-, mohame­dán- és zsidóellenes alosztály. Az ujabb 5 év munkájától remélik, hogy Oroszországban nem lesz többé vallás. Gandhi agitációja egyre nagyobb méreteket ölt. Véres összeütközések napirenden vannak az angol rendőr­séggel s az angol árucikkek bojkottja is általánossá vált. A londoni lapok titkos forradalmi mozgolódásra követ­keztetnek. Gyermeknap. Az Országos Stefánia Szövetség helybeli „Anya- és Csecsemővédő Intézetének" intéző bizottsága hang­talan működési teréről minden évben egyszer kilép a nagy nyilvánosság elé a belügyminiszter által engedé­lyezett gyűjtési napon. Ebben az év­ben a megszokott egyszerű gyűjté­sen kívül nagy gyermek ünnepélyt is rendez a Bizottság pünkösd első napján az Erzsébet-ligeti sporttelepen. Ha végig lapozzuk a helybeli védő­intézet múlt évi jelentését, a legna­gyobb elismeréssel kell tekintenünk erre a gyermekmentő intézményre, melynek jelentőségét mind jobban felismeri a pápai közönség s remél­jük, hogy az úttörés nehéz munká­ján túl is vagyunk már. Hogy A MÁJUSI 45% zsírtartalom HORTOBÁGYI JUHTURÓ viszonteladói ára 20%-kal olcsóbbodott Tejszövetkezet! Központ, H.-pest, í., postafiók 20. 245 csak egy példát említsek, a csecse­mők halálozási százalékát az intézet felállítása előtti 20—22 százalékról sikerült 15 százalékra leszállítani. Tehát minden száz újonnan született közül 6—7 csecsemővel többet ment meg az intézet az elpusztulástól, ami ma, mikor a születések száma any­nyira megcsappant, igen n3gy jelen­tőségű. Bár még mindig messze maradunk ezzel a számmal is a nyu­gati államoktól, mert hiszen az igen kultúrált Svédországban a halálozási százalék 4—5 között mozog. Magyar­országon még a közel múltban is szomorú képet mutatott a statisztika. Átiag minden negyedik percben meg­halt egy egyéves korig élő kis gyer­mek. Gondoljunk el egy képet. Ma­gyarország nyolc millió lakosa egy óriási nagy városban iakik. Kezünk­ben tartjuk az órát. Minden negye­dik percben nyílik egy kapu s egy kis koporsó, meg egy gyászoló anya indul a temető felé. Milyen meg nem szűnő, soha végét nem látható menet ez éjjel és nappal egyformán, min den negyedik perben, évtizedről-évti­zedre. Minden negyedik percben egy kis gyermeklélek száll vissza az örökké valóságba, aki jött, Isten csudálatos intézkedésétől küldetéssel, nagy lehetőségekkel, de gyönge kis testét elhervasztotta a földi élet sok nyomorúsága: a tudatlanság, a bűn átka, a szereleílenség. S az elröppent kis életek után tehetetlen gyötrő fáj­dalomban vergődik a sok millió anyai szív. Ennél szomorúbb képet nem is lehetne festeni. Ennek a képnek az eltüntetése a célja a mi védőintéze­tünknek. Hogy mennyire fontos az intézet látogatása a kisgyermekes anyák részéről, bizonyítja az a tény, hogy a védőintézetet látogató kisgyerme­kek közül csak 7*5 százalék halt meg. Az intézet gondozásba vett az el­múlt évben 805 anyát, 552 csecsemőt és 986 kisgyermeket 1—3 éves korig. Azonban a rendszeres látogatók száma még mindig nem üti meg a kívánt mértéket, mert az 552 csecsemő közül csak 120 látogatta rendszere­sen az intézetet. Pedig a látogatás nem betegséget jelent, hanem a cse­csemő fejlődésének az ellenőrzését. Igen nagy teljesítmény volt a védő­nők munkája amennyiben 8721 láto­gatást tettek egy év alatt. Áldásos intézménye a vándorláda és csecsemő vándorkelengye. Az előbbit a szegénysorsú szülők, az utóbbit ugyancsak ők a csecsemőik ré­szére veszik igénybe. A vándorláda az anyának szükséges fehérneműt és ágyhuzatot tartalmazza, a csecsemő­j kelengye pedig 36 darabból álló egy évig használható gyermekruha. Ezen­kívül évközben és karác3onykor is nagy mennyiségű ajándékruhát oszt szét. Mindezt az intéző-bizottság abból a pénzből fedezi, amit a gyűj • tési napon szed be. Bár sokan elke­rülik a gyűjtő urnákat s inkább az út kövezetére mennek le, minthogy pár fillért a perselybe dobjanak, azért még mindig volt a nemes szívű adakozóktól annyi bevétel, hogy évről­évre fedezni tudta a bizottság a leg­szükségesebb beruházásokat. Pedig itt még nem szűnik meg az intézet jótékonysága, hiszen oszt ki ingyen tejet, táplisztet, élelmiszert, szappant, pénzsegélyt stb. Amellett eljár ható­sági ügyekben, foglalkozást keres és elhelyez csecsemős anyákat, csecse­mőket. Ingyen orvosi tanácsai szol­gál az intézet két lelkes orvosa. Mind­ennek ellenében egyetlen óhaja és öröme, ha megértést és jóakaratot tapasztal. Pongrácz Józsefné. Epilógus. A Pápa és Vidéke húsvéti számá­ban hosszabb tudósítás jelent meg a Pápai Sport Egyesület ápr. 13 án tartott közgyűlésével kapcsolatosan. Ezt a tárgyilagos és a legtisztább szándékoktól vezérelt közleményt az egyesület egyik régi tevékeny tagja a vezetőség előzetes tudomása nél­kül küldte be. Az egyesület t. i. hi­vatalosan nem is szándékozott nyi­latkozni és pedig azért, hogy a sza­vazásnál felmerült jelentéktelen ellen­tétek minél előbb simuljanak el. A A Pápa és Vidéke mult heti számá­ban azonban „K. A." aláírással olyan közgyűlési „Reflexiók" láttak nap­világot, amelyek hivatalos helyre­igazításra szorulnak. A jelzett cikk ugyanis azt állítja, hogy a PSE az általános gazdasági leromláson kivül főként azért jutott nehéz gazdasági helyzetbe, mert el­veszítette legnagyobb jövedelmi for­rását: a korcsolyapályáját, továbbá hogy sok tagja azért hagyta el, mert életveszélyesek a tenniszpályái s hogy mindezt, valamint az atlétikai szak­osztály tétlenségét is a vezetőség nemtörődömsége okozta. Ezzel szemben a helyzet a követ­kező : 1. A PSE semmivel sincs rosszabb anyagi viszonyok között, mint bár­melyik más helyi sportegyesület. Nemcsak azért, mert jelentékeny te­hermentes ingatlan vagyonnal ren­delkezik, hanem azért is, mert az összes adóssága az a 420 P, amely egy 4 évvel ezelőtt kiutalt városi segély felmondása folytán keletkezett. 2. A korcsolyapályának titulált mocsár sohasem volt az egyesület legnagyobb jövedelmi forrása. Elő­ször, mert legfeljebb csak minden második évben lehetett használni, másodszor, mert .évi jövedelme még a legkedvezőbb körülmények között sem érte el egy közepes látogatott­ságú futballmérkőzés egyszeri bevé­telét. Különben, amint a legutóbbi két tél is igazolta, Pápán a korcsolya­pályát még sokáig nem lehet érdem­leges bevételi forrásnak tekinteni. 3. Az egyesület tenniszpályái egyál­talán nem életveszélyesek. Ezek miatt ugyanis — legjobb tudomásunk sze­rint — még egyetlen tagunkat sem kezelték a mizerieknél. De hogy is volna ez lehetséges, mikor az egyik régi beíonpályánk helyett alig pár éve építtettünk 34 millió koronáért egy egészen modern pályát, mig a másik betonpályánk átépítésének ér­dekében éppen most fáradozunk a legnagyobb ügybuzgósággal. Sajná­lattal kell azonban azt is megálla­pítanunk, hogy kilépő tagjaink nagy része köztudomás szerint nem ezért, hanem vagy anyagi okokból, vagy pedig azok miatt a felelőtlen egyéni aKciók miatt hagyott el bennünket, amelyek a tennisz szakosztály mű­ködését már többször megbénították. Elvégre a társadalmi bajok miatt bennünket igazán nem lehet felelős ségre vonni. 4. Az atlétikai szakosztályunk pe­dig, eltekintve az atlétika anyagi okokból eredő általános dekaden­ciájától, azért nem olyan virágzó, mint amilyen pár évvel ezelőtt volt, mert újabb keletű miniszteri rende­letek, mint minden sportegyesületet, úgy bennünket is megfosztottak a leventeköteles, a középiskolás és a főiskolákra járó tagjainktól. 5. A vezetőség nemtörődömségét ezek után talán felesleges is boncol­gatni. Mindazonáltal megtesszük, mert végleg likvidálni szeretnénk az ügyet. Mikor a háború után ismét át­vettük a Sportegyletet, az egy ros­kadozó klubházból, két ócska beton tenniszpályából és egy korcsolyázó nyi millió magyar s hordjon Ön is €1P0Í Kapható szürke, fehér és fekete színben, vörös gumitalppal, gumikerekei Gyermekeknek 22—27 nagyság P Lányoknak 28—34 nagyság P 3*45 Nőknek 35—41 nagyság P 4 m— Ezek az olcsó árak, a csinos külső, a szolid kivitel, a tartós anyag teszik olyan népsze- ^r Aínríf amely házi, kerti, uccai és sportviseletnek rövé a UJOtCOvIjlulj egyformán kényelmes és egészséges. Csak védjeggyel a talpán valódiI

Next

/
Thumbnails
Contents