Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)

1930-04-20 / 16. szám

Néhány szó a szinházkérdéshez. Hónapok óta kisért a rém, hogy ősi színházunkba belevág a csákány és helyébe felépítik a reformátusok kéttornyú, monumentális új templo­mát és színház nélkül maradunk. Bár úgy látszik az építkezés, illetve lebontás még nem esedékes, a kér­dés még sem veszti el aktualitását, annyival is inkább, mert nagy hord erejénél fogva hosszabb ideig tartó és kimerítő megvitatásra szorul. A kérdés két irányban tisztázandó: hol épüljön és hogyan épüljön az új színház? A kivitel tekintetében ugyanis, amint hallom, eltérések van­nak az illetékes tényezők felfogásá­ban. A takarékosságra való hivat­kozással a város vezetőségének egy­része csak mozit akar építtetni, amely­ben Thalia papjai csak ideiglenesen nyernének elhelyezést adandó alka­lomkor. Ezt a félmegoldást a legnagyobb mértékben helyteleníteném, éspedig ugyanazon okból, amellyel ezt a meg­oldási módot indokolják. Pápa városa nem engedheti meg magának azt a fényűzést (?), hogy Veszprém mintájára külön építsen mozit és szinházat, arra pedig, hogy minden tekintetben teljesen kielégítő és modern színháza legyen, kötelezi a tradíció és a hírneve. Dunántúl kis Athénjében nem lehet hajléktalan Thalia, ha pedig most fele költség­gel csak mozgót építünk, akkor még az elkövetkező generáció sem lesz abban a helyzetben, hogy szinházat építsen. Tehát bármennyire is előny­ben van a jövedelmezőség tekinte­tében a mozi, nem lehetünk annyira merkantiiis gondolkodásúak, hogy a szinházat kiszorítsuk az otthonából. Ha kétszer annyiba is kerül a szín­ház mint a mozi, meg kell építeni. Javultak már annyira a pénzgazda­sági viszonyok, hogy erre az épít­kezésre fedezetet lehessen teremteni, az amortizáció pedig legyen több nemzedék megterheléseként elosztva. Ne álljunk meg tehát félúton, épít sünk színházat és abban helyezzük el a mozit, nem pedig megfordítva. A másik kérdés, hogy hol épül­jön a szinház. Ezt a kérdést nem lehet az egyes városrészek és érdekeltségek szem­pontjából és érdekeinek megfelelően elbirálni. Itt kizárólag a szinház ér­deke a döntő: centrális fekvésű, mindenünnen gyorsan és jól meg­közelíthető legyen. Ha ennek a cél­nak több hely felel meg, akkor pe­dig a Belváros lehet csak az a vá­rosrész, melyet minden rendelkezésre álló eszközzel fejleszteni kell és amely erre a fejlesztésre legjobban rászo­rul: mert mig a perifériákon új vá­HORTOBÁGYI JUHTÜRÓ Mindenütt kapható! Termeli az 200 Tejsxövatkezetl Központ Budapest, I., Horthy Miklós öt 119/121. rosrészek keletkeznek, addig a város belső részében elvétve akad egy-egy új ház, egyébként pedig évtizedek óta nem változott semmi, hanem maradt minden a maga kisvárosi vagy falusi milieujében. Az idegen pedig arról itéli meg a várost, amit maga előtt lát, hogy ped ;g lásson valamit, nem fog kimenni a város végére. E szempontok szem előtt tartásá­val azt hiszem vitán felül áll, hogy dr. Sulyok Dezső úr két tervezete között melyik alkalmasabb a kivitelre, a városmajori, vagy az Anna-térre megnyitandó új utcai megoldás-e? Még ha nem is vesszük tekintetbe az irgalmasok kilátásba helyezett építkezését, még akkor is magával az utcanyitással a város egy régi terve valósulna meg, közvetlenül ősze­kötni az Anna-teret a Jókai-utcával. Ez az Anna-tér és környéke fejlődé­sének egy olyan perspektíváját tenné lehetségessé, amely magában véve is megér némi anyagi áldozatot, de ettől eltekintve is a szinház szem­pontjából ideálisabb helyet el sem lehet képzelni. Négy oldalról szaba­don álló építkezés, a város kellős közepén a fő útvonal közvetlen kö­zelében, ahol a monumentális szin­ház mindenkinek, aki a városon csak keresztül hajtat is, a szemébe ötlik. Ha most még mindehhez hozzá­vesszük, hogy építkezésnek ezzel a módjával junktimba lehet hozni az irgalmasok kétmillió pengős kórház­építkezését, amely eltekintve attól, hogy európai nivójú, mintaszerű és hézagpótló közintézménnyel gazda­gítja a várost, legalább két évre tá­vol tartja tőlünk az országszerte mind­mind veszedelmesebb formában fel­bukkanó munkanélküliség rémét is, akkor azt hiszem, eléggé megvilágí­tottam a megoldás eme módjának absolut előnyeit és úgy érzem, ha a megoldás ilyen alakban keresz'ül vihető, a város vezetőségének köte­lessége mindent elkövetni, hogy az mielőbb megvalósulhasson és akkor büszkén mondhatja el: „Hármat egy csapásra" : Templomot, kórházat, szinházat! Dr. Hirsch Jenő. Gróf Jankovich-Bésán Endréné kitüntetése és a pápateszéri téli gazdasági iskola vizsgája. E hó 6 án tartotta a gróf Jan­kovich Básán Endre által fenntartott pápateszéri téli gazdasági iskola félévi záróvizsgáját és fennállásának tfz éves jubileumi ünnepélyét, melyen a földmívelésügyi miniszter képvisele­tében Pesthy Pál gazdasági akadé­miai igazgató, a kultuszminiszter képviseletében Zsarkó Pál dr., minisz­teri osztálytanácsos jelent meg. Vár­megyénket Körmendy-Ékes Lajos fő­ispán, a vármegyei testnevelést Ko­lossváry László vármegyei testneve­lési vezető, főtanácsnok és Tőrök András tanácsnok, járásunk testne­velési vezetője, a gazdasági felügye­lőséget Mihályi Sándor gazdasági felügyelő, a Felsődunántúli Mező­gazdasági Kamarát Somogyi Ferenc főmérnök, osztályvezető képviselte. Megjelentek még: Dr. Wéber Pál kanonok, úgy is mint egyházmegyei főpásztorunk képviselője, Németh József apát plébánosunk, Gubicza Ferenc országgyűlési képviselő, Besz­terczey Gábor jószágigazgató, a pápai főldmives iskola volt igazgatója, Hunkár Antal, Kari József, Koloss­váry László, Somogyi Lajos föld­birtokosok, Szigethy Ödön háziipari főfelügyelő, Stenger Gyula esperes, dr. Magyarász Ferenc, Nusszer János plébánosok, Pápateszér, Csőt, Szűcs és Románd községek jegyzői, több község tanítói, a helyi és környék­beli kisgazdák nagyszámú csoportja, összesen mintegy 400 an. A földmívelésügyi miniszter kép­viselője nyitotta meg a vizsgát. A tanulókat a szaktárgyakat előadó tanárok szólították feleletre, de több kérdést intéztek azokhoz a minisz­teri biztoson kivül a megjelent ven­dégek is. A tanulók értelmes és sza • batos feleleteik, valamint gazdafiúk­hoz mérten kiválóan intelligens egyé­niségük, úgy a miniszteri biztos, mint az érdeklődők legteljesebb el­ismerésével találkozott. A vizsgát befejező rend- és szabadgyakorlatok ügyes rendezését é3 végrehajtását élénk tapssal honorálta a közönség. A megjelentek megállapítása szerint a pápateszéri gazdasági iskola kivá­lóan szép és eredményes munkát végzett az iskola tanári testületének odaadó munkássága következtében. Itt emlékezünk meg arról, hogy ez iskola kiváló eredményeinek el­ismeréseképen gróf Jankovich Bé­sán Endréné igazgatónak tíz évet meghaladó szakoktatási tevékenysé­géért, valamint ezen elsőrendű fon­tossággal biró iskola megszervezé­séért a kormányzó úr Őfőméltósága legfelsőbb elismerését nyilvánította. E magas kitüntetést vármegyénk fő­ispánja a tanítványok által rendezett szép ünnepség keretében nyújtotta át az ünnepelt igazgató-grófnőnek, akit az elismerés ilyen nem várt for­mája láthatólag meglepett. Sok őszinte szívből jövő üdvözlő beszéd követ­kezett a kitüntetés átnyújtása után, a megjelentek valamennyien szívvel­lélekkel osztozkodtak abban a nem mindennapi örömben, amit a pápa­teszéri gazdasági iskola 247 tanulója tanáraikkal és örömtől könnyező kisgazda szüleikkel együtt ezen alka­lommal érzett. Mi, a magunk részéről, őszinte, igaz szívvel kívánjuk, hogy adjon a Min­denható nekünk minél több Jankovich grófnét. A Pápai Sport Egyesület közgyűlése. A Pápai Sport Egyesület folyó hó 13-án, vasárnap tartotta meg évi ren­des közgyűlését a tagok nagy érdek­lődése mellett. Dr. Fürgt Sándor elnöki megnyitójában kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg az elhunyt Langráf Zsigmondról, aki évek hosszú során át nagy szeretettel vett részt az egyesület vezetésében; emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvben fogja meg­örökíteni. Utána vitéz Kovács Lajos Jenő titkár számolt be az egyesület mult esztendei munkájáról. A tennisz szakosztály versenyzői, főként Kovács Andor, dr. Rédey Tibor és Varga László úgy a vidéki versenyeken, mint a Pápai Footbal Club által rendezett Kardos Bözsi emlékverse­nyen szép sikerrel működtek, több első és második díjat nyertek, az úszók pedig a Levente Egyesület által Pápán először rendezett úszó­versenyen szerepeltek szép eredmény­nyel. A most épülő strandfürdőtől az úszósport örvendetes fejlődése várható. Az egyesület rendezte meg az északnyugati ifjúsági kerületi ver­senyeket, ahol helyi atlétáink kima­gasló eredményeket értek el. Az ősz folyamán az egyesület több, jói sike­rült családias összejövetelt tartott. Az 1929. év pénztári számadásait a közgyűlés jóváhagyta, a vezetőség­nek a felmentvényt megadta és elfo­gadta az 1930. évre előterjesztett költségvetést, melynek során a veze­tőség felhatalmazást kapott 1600 pengő bankkölcsön felvételére, amit a tenníszpályák és a klubhelyiség rendbehozatalára fog felhasználtatni. Kapható szürke, fehér és fekete színben, vörös gumitalppal, gumikéreggel Gyermekeknek |j Lányoknak | Nőknek k Férfiaknak || 22—27 nagyság H„o 23—34 nagyság 1,. 35—41 nagyíág 42—16 nagyság || P 3-25 r IP 3-45 r P 4"— 1 P 4-551 ^^PKaga^BKsaaiBftM ~^WIT ,MMBftrfWf''1ll ^aSSMHBHB^Saí Ezek az olcsó á rak , a csinos külső, a szolid kivitel, a tartós anyag teszik olyan népsze- pjfiKt am e'y ker t'> uccai é s sportviseletnek rüvé a Wotcó'vipUÍ, egyformán kényelmes és egészséges. Csak 0otcö védjeggyel a talpán valódit

Next

/
Thumbnails
Contents