Pápa és Vidéke, 27. évfolyam 1-52. sz. (1930)
1930-04-13 / 15. szám
(Telefon: 194. szám.) Jövő héten bemutatásra kerOIS mOsorali Április 15. Kedd. „Universal" világattrakciók l „Universal* világsikerek t Sonny Baby. (Drága kislányom.) Egy művészpár regénye 8 gyönyörű fejezetben. Főszereplők: Josephlne Dunn és Eddie Leonard. Mókaházasság. Remek vígjátékvilágattrakció 9 kacagtató, ötletes fejezetben. Főszerepben: Reginaid Denny. Április 16., 17. •Szerda, csütörtök. „Aafa" gyémántfllm l Az európai filmgyártás büszkesége. Az Ur Jézus élete és megfeszíttetése. la Na Ra la Az emberiség filmje két részben, 12 csodálatosan szép fejezetben. Peter Rosegger regényéből filmre írta és rendezte: Róbert Wiene. Főszereplők: Henny Portén, Werner Hranss, Ásta K lelten és Grcgor Chmara. Mindkét rész egyszerre! Metró vllághlradó. Ezzel a műsorral, hogy annak megtekintését mindenki számára lehetővé tegyük, kivételesen három előadást tartunk Vs5, W és Va® dral kezdettel. Április 10., 30. Szombat, vasárnap. „ Universal" exsuperaitrakciók l mUniversal" filmszenzációk l Monstre ünnepi műsort CONRAD VEIDT legújabb frakkos szerepe: Féltékenység. (Varlet&k királya.) Gyönyörű artista dráma 8 szenzációs fejezetben Főszereplők : Conrad Veidt és Háry Phllbln. ZORO és HURU mindent felUlmuló slágervígjátéka: Hágai oroszlán. (JéabehCftött boxbajnokok.) Megállásnélküli falrengető kacagás 8 felvonáson keresztül. Főszereplők: Zoro és Horn, a mulatta tás verhetetlen bajnokai. Elffadások kezdete hétköznap 72 7 és Va9 órakor. Szerdán és csütörtökön kivételesen Ve 5, Va 7 és Va9 örakor. Vasár- és Dnnepnap V23, 7*5, 6, 7-t 8 és V2IO órakor. legyekről ajánlatos előre gondoskodni ^egy-elővétel naponta d. e. 11—12-ig és délután mindenkor az előadások kezdete előtt egy órával. 215 P9RISIEH GRILL VI., Paulay Ede utca 35. (Kamara-Színház épületében.) Budapest leyBlKbBlffbb műso ros mu latója. n T Kezdete V* 11 órakor. Leikészbeiktatás. Folyó hó 6 án szerény kereteiben is impozáns ünnepség zajlóit le a pápai ág. h. ev. gyülekezet templomában. E napon iktatta be Takács Elek esperes a gyülekezet megválasztott lelkészét, Schöck Gyulát. A beiktató ünnepség délelőtt 10 órakor istentisztelettel kezdődött, amelyen a bevezető oltári funkciót dr. Mohácsi Lajos ev. lelkész végezte. A gyülekezeti vegyeskar énekszáma után Takács Elek esperes magasszárnyalásu beszéd ke retében a templomkulcsnak, pecsét nek s az egyházi kegyszereknek szimbolikus átadásával beiktatta az új lelkészt hivatalába. Az istentiszteletet ünnepi közgyűlés követte. Ennek keretén belül Takács Elek esperes, majd Kirchmayer Győző másod felügyelő üdvözölte a lelkészt. Közgyűlés végén a különböző felekeze tek, hivatalok, intézmények, egyesületek nagy számú küldöttségei tolmácsolták jókívánságaikat, amelyekre az ünnepelt külön-küön válaszolva fejezte kl köszönetét. A Pápai Sport Egyesület közgyűlése e hó 13-án, vasárnap délután 5 órakor lesz a Mészáros Károly-li geti klubház nagytermében, melyre az egyesület tagjait ezúton is tisztelettel meghívja az elnökség. iwwwwwi íw * ********** ** Munkásmozgalom. Rovatvezetője; Szalay Lajos. A munkanélküliség problémája. E kérdés megoldása mindenkor nagy, vagy megoldhatatlan akadályok miatt vált lehetetlenné. A gazdaság történet ugyan nem dicsekedhetik azzal, hogy az állandó munkanélküliség csökkentésére, vagy megszüntetésére valamit is tett volna, de mig nagy szociológusok és társadalmi reformátorok működésében gyakran találni meg ezt az örök problémát, addig a világmuakásmozgalmak történetének egyik legnagyobb részét képezi. Különböző felfogások és kü lönböző gazdasági elvek szerint kutatták e kérdés megoldásit és gyakran közeljártak a probléma megoldásához, mint a búvár az elsülyedt hajóhoz, de nem találták módot a fel színre hozatalra, azaz a megtalált igazság megvalósítására. A munkás ság hiába követelte azokat az iniéz kedéseket, gazdasági berendezkedéseket, mellyel a munkanélküliség katasztrofális veszedelmei elhárlthatók, nem igen hallgatták meg sem a kormányzatok, sem a gazdasági élet személyi tényezői. Közönbö&en nézték a munkástársadalom lesülyedését, félreértették a munkástárdadalom követe'éseit és mindig odáig engedték fajulni a munkásság helyzetét, hogy az tűrhetetlen állapotán erőszakosan, forradalmi úton igyekezzék társadalmi és gazdasági csődjéből kikerülni. Meg kell állapítanunk (holott ellenségei vagyunk minden forradalmi akciónak), hogy á\ forradalmakért nem mindenkor, sőt legritkább esetben a munkásság felelős. Ha közelebbről tekintenék meg a kormányzatok és a gazdasági élet tényezői a munkásság helyzetét, akkor több lelkiismeretesség és főleg több kötelességérzet támadna a külön kasztba kényszerftett és gazdasági bajaival figyelmen kivül hagyott munkássággal szemben. Aki nincs benne, az sohasem képes felismerni a háztartás heti keresetre való berendezésének borzasztó bizonytalanságát. Azután ha a bizonytalanság egyszerre megszűnik és a családfő munkanélkülivé válik, megindul a hajsza az elvesztett munka után. Ez a hajsza gyakran hosszú heteket emészt fel és vájjon ki felel arra, hogy ezalatt az idő alatt miből élnek azok a munkáscsaládok, melyeknek fenntartója munkanélkül van. Ez az ami magában hordja a társadalmi bajok biztos csiráit, ez az, ami a munkástársadalom válságait idézi elő, hogy ezek a válságok általános, azaz nemzettársadalmi bajokat okozzanak. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi évek szociálpolitikája több kísérletet hozott a társadalmi bajok gyógyítására, azonban nagy mértékben nélkülözik még ezek a kísérletek az eredményességet. Mert minden társadalmi bajnak majdnem kivétel nél kül gazdasági okai vannak. Ha megmenekül a munkásság a munkanélküliségtől, egyszerre egynegyedére csökken a munkástársadalom minden veszedelme és baja. Nem a társadalmi bajok részletszerű megoldására, hanem a gazdasági helyjet kiegyensúlyozására, a munkanélküliség valamelyes megoldására, megszüntetésére van sürgÖ3 szükség. Állandóan hangoztatjuk ezirányú kívánságainkat, azonban nem igen akarják meghallgatni sz illetékesek, mert azt kívánjuk, hogy a termelésben előálló rizikót ne csak a munkásság vállalja azzal, hogy a saját éhezésével tehermentesíti a tőkét, hanem ezt a súlyos rizikót a tőkés is egyenlő mértékben vállalja és viselje. Vagyis: rec'onalizálni a munkát. De nem az amerikanizmus szellemében, hanem a munkamennyiséget olyan felosztásban dolgoztatni fel, mely csökkenteni képes a „holt szezon" és az „idénymunka" két erős ellentétjét. Ha pedig kimerültek a munkamennyiség felosztásának lehetőségei, akkor szállí tassék le a munkaidő és a csökkent munkaidővel emel kedjék a munkások száma. Ez tőkés szemüvegen keresztül nem valósítható íreg, azonban az élet és Igazság az ellenkezőjét igazolja, mert abban az órában, amelyben a ker.-szoc. gaz dasági elvek érvényesülnek, megoldást nyer a munkanélküliség és általában a „munkáskérdés" is. Mert a keresztényszociálista gazdasági elvek ezt mondják: Elismerjük a magántulajdont, azonban a tőkés tekintse a vagyont olyan szent hitbizománynak, melyet a társadalom bízott rá és amelyet embertársai javára tartozik kezelni. A Ker. Munkásegyesület közgyűlése. Folyó hó 6 án délután 4 órakor tartotta meg a Ker. Munkásegyesület évi rendes közgyűlését, amelyen a tagok nagyszámban vettek részt. A közgyűlést dr. Nagy György h. ügyvezető elnök -lendületes beszédben nyitotta meg, vázolva az egyesület célját, melynek az el* mult esztendőben is igyekezett megfelelni és hivatását a jövőben ís befogja tölteni Utána Varga József egyesületi főtitkár terjesztette elő nagy gonddal összeállított jelentését, melyben feltárta az egyesület által kifejtett tevékenységét. Hangoztatta, hogy a Ker. Munkásegyesület a ker.szoc. mozgalomnak az a társadalmi szerve, ahol minden keresztény magyar embéfnek felekezeti különbség nélkül helyé vari, legyen az tisztviselő, iparos, föld míves vagy munkás, szociális érdekeit igazságosan képviseli. A pénztári jelentés ismertetését dr. Nagy György, a számvizsgáló bizottság jelentését pedig Kovács Ferenc terjesztet^ elő és a közgyűlés a ve-, zetőségnek a felmentvényt megadta. Egyhangúlag a következő üj tisztikart választoták meg: E'nök: Németh j. apát-plébános,, ügyvezető alelnök László Mihály, ügyész és főpénztáros dr. Nagy György, pénztáros Horváth Lajos, főtitkár Varga J Szsef, titkár Bejvei Ödön, I. háznagy SzeiIer Pál, II. háznagy G^tcő Gyula, I. könyvtáros J/ni József, II könyvtáros Makrai Károly/ ellenőrök KoWWWWWWMWWWWWW Pápai terménypiac. 1930. évi április hó U-én. Pápa megyei város hivatalos adatai alapján. Buza 20.00, rozs 12 00, árpa 16, zab 13*50, tengeri 1500 pengő q ként. Burgonya:szesz 5'50 P, ella 6 00 P, sárga 7 00 P, rózsa 750 P, foghagyma 100 P, vöröshagyma 10 f, kelkáposzta 60 f, fejeskáposzta 60 f( zöldség 8 f, sárgarépa 6 f, bab 50 fillér. Széna 5-6—7 P, szalma 150-1*50 P Legszebb r az imakönyv. Feszületek, rózsafűzérek és egyéb kegytárgyak nagy választékban k a p h a t ő k a PAX könyvkaraikidéiban Pápa, Fő-utca 9. Tel. 171, Eladó nagymennyiségű, jókarban levő léc, pénzszékrény, cséplőgarnitűra, mindenféle gazdasági gépék és észközök igen jutányos árban. Bővebbet: BRAUN DEZSŐNÉL, Korvin-utca 6. ftz. ~
