Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-03-24 / 12. szám

m Politikai hetilap. — minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fö-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdeícsekmiliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda • vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A Szent Benedek-rend 1400 éves jubileuma. A helybeli bencés székház és gimnázium a nagy Rsndalspító nagyságának és Rendje jelentőségének megfelelő módon ünnepelte Szent Benedek Regulájának 1400 éves jubileumát. A bencés reálgimnázium ifjúsága z hó 15—17 ig lelkigyakorlatot tartott dr, Czapik Gyula pápai kamarás vezetésével. 17 én, vasárnap reggel V«0 órakor a diákmisét az intézet egykori növendéke, Csóthi Géza murakereszíuri apát mondotta. Utána"a bencés reálgimnázium előcsarnokában a tanári kar, az ifjúság és a szülők jelenlétében megáldotta Szent Benedek kf'pét. A haíaimas kép Boksay Endre rajztanár művészi alkotása. A nagy Rendalapító szellemének alapgondolatát, az Ora et labora t ábrázolja. A kép megáldása után Csőihi Gáza apát gyönyörű beszédet intézett az ifjésághoz. Fejíegette a képek jelentőségét és megragadó vonásokkal állította az ifjúság elé Szent Benedek alakját, kinek szelleme áthatja ezt az intézetet is. Délelőtt 11 órakor matinéé volt a Jókai Színházban. A matinéén meg jelent a város egész intelligens társadalma és a tanuló ifjúság szülei. Itt volt Dsida Ottó fanker. bír. főigazgató is. Az intézet fúvós zenekara .díszmenetben vonult a színházhoz, a színház előtt pedig térzenét adott. A színház előtt és az előcsarnokban az intézet cserkészcsapata állt díszőrségeí. A műsor első számaként Pödör László VIII. o. t. szavalta el Radványi Kálmánnak : Magyar himnus Szent Benedek hez c. költeményét, amelyben a nagynevű szerző megragadóan rajzolja Szent Benedek nagyságát. Utána az intézet énekkara a fúvós zenekar kíséretével Kregczy Ede: Deserta valies-ét játszotta finom kidolgozásban, nagy hatással. A matinéé fénypontja Csóthi Géza murakereszíuri apát gyönyörű ünnepi beszéde volt Röviden vázolta Szent Benedek életét és tallózásszerűen csokorba kötött néhány kimagasló aseményt a külföldi és a magyar bencések életéből. Beszélt a koronát hozó Asztrik apátról, a magyar középkorról, melynek szinte k zárólagos munkásai voltak a bencések. A tatárjárásról, mikor a pannonhalmi bencések visszaűzték az ősi monostor falaitól a barbár hordákat. Azután beszélt a Rend ieien nagy hivatásáról, a nevelésről és ielkipásztorkodásról, a Rendet ért nagy kitüntetésről, hogy XI Pius pápa a mai nehéz időben ismét bencés szerzetest nevezett ki hercegprímássá. Megemlékezett a királyi családról, melynek tagjait magyar bencések nevelik. A tartalmas és meleg lélekkel mondott beszéd nagy hatással volt a hallgatóságra. Utána az ifjúsági énekkar a Salve mater c. solesmesi korálisi énekelte. Majd Kneisz Mihály VIII. o. t. szavalt el egy részletet Kozma Andor: Honfoglalás c. époszából. A kiváló szerző ugyanis a magyar honfoglalási Pannonhalmán fejezi be, s egy kis történeti előrepillantásban ma* gasztos szavakkal rajzolja a magyar bencések hivatását. A matinéé befejezéseként az ifjúsági énekkar a Pápai himnust énekelte a fúvós zenekar kíséretével, majd a fúvós zenekar adta elő Muzsik Jakab karnagy nak erre az alkalomra írt nagy hatású Jubileumi indulóját. 18 án délben V2I órakor érkezett meg a jubileumi ünnepségekre dr. Rótt Nándor megyéspüspök. Este 6 órakor dr. Rótt Nándor megyéspüspök Veni Sanctet tartott a bencés templomban, utána dr. Brisits Frigyes cisztercita íanítóképzőintézeti tanár szentbeszédet mondott. A kiváló egyházi szónok a nála megszokott gyönyörű stílusban msgragadó rapszódiáját festette a magyar hazájával mindig egyforma sorsban élő magyar bencéseknek. Rajzolta Szent Benedek egyéniségét: ö volt az utolsó római és az első európai. A szentbeszéd után dr. Rott Nándor megyéspüspök litániát tartott. 19-én délelőtt 10 órakor dr. Rott Nándor megyéspüspök Ünnepélyes főpapi misét pontifikált a bencés templomban. Szentmise alatt az in tézet énekkara Kregczy Ede: Icce Sacerdosát, a Cum iubilo korális misét, mise végén pedig a Pápai himnust énekelte. Este 6 órakor a megyéspüspök litániát tartott, a szentbeszédet pedig dr. Ráday Sebestyén premontrei kanonok, teológiai tanár mondotta. A szent Regula szellemét rajzolja, amelyből a liturgia szeretete, az imádkozó lelkület, a munka megbecsülése és tekintélytisztelet árad felénk. Litánia alatt az irgalmas nővérek intézetének énekkara énekelt. 20 án délelőtt 10 órakor dr. Rott Nándor megyéspüspök ünnepélyes főpapi szentmisét pontifikált a bencés templomban. Szentmise alatt a bencés reálgimnázium énekkara Schubert ünnepi miséjét énekelte. Este 6 órakor dr. Hanauer István váci megyéspüspök mondott szentbeszédet. Vázolía az Egyház első évszázadait, az egyházban fellépő bajokat, az első eretnekségeket. Ezen bajokat gyógyította Szent Benedek. Néhány pillantást vetett a bencés rend történetére, a rend működési területeire és Isten áldását kérte további működésére. 21 -én délelőtt 10 órakor Hanauer István dr. váci megyéspüspök ünnepélyes főpapi misét pontifikált, a végén pedig a Te Deumot intonálta. Szentmise alatt az énekkar Kregczy Ecce sacerdosát, a De Angeli koráüs misét és a pápai himnuszt énekelte. Szentmise után dr. Niszler Teodóz bencés igazgató előtt dr. Tenzlinger József polgármester a várogi tanács és a város közönségének üdvözletét tolmácsolta és átadta a városi tanács üdvözlő iratát. Kíséretében voltak dr, Hermann László városi főjegyző, dr. Kiss Kálmán városi jegyző, dr. Cseh-Szombathy László és dr. WelU A hét eseményei. Idehaza. Márc. 15 én Budapesten a szociáldemokraták oly épületes jelenetek rendeztek és oly nagy számmal éljenezték a kommunizmust, hogy a rendőrség kénytelen volt szétverni őket. Külföldön. Mária román anyakirályné Párisban járt s állítólag találkozott fiával, Károly volt trónörökössel, akit a parasztpárt segítségével trónra akar ültetni. A madridi egyetemi tanárság és ifjúság elég hangosan mert kifejezést adni Primo di Rivera kormánya elleni gyűlöletének. Ezért a kormány az egyetemet másfél évre bezárta, az összes zavargó tanárokat és diákokat letartóztatta. ntr Sándor tiszti orvosok. Nagy küldöttséggel jelent meg az igazgató előtt a Bencés Diákegyesület, melynek nevében Szeleczky Gyula Ügyvéd köszöntötte a jubiláló Rendet. Németh József plébános a katolikusság, Faragó János főigazgató a ref. tanári testület, Grdtzer János a pápai kat. tanítóság üdvözletét tolmácsolta. Még 20-án este jelent meg az Ernericana küldöttsége [Illés Vidor prior, Mayer Jánosné és Hamuth Jánosné vezetésévei. Délben a bencés székház ebédet adott, amelyen dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök köszöntötte a Rendet. Dr. Tenzlinger József a város közönsége, dr. Magyarász Ferenc plébános a zirci apát üdvözletét tolmácsolta. Este 8 órakor a Jókai Színházban a bencés reá?gimn. ifjúsága előadta Radványi Kálmánnak: A jó Is'en búzája c. színművét. Az előadáson megjelent dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök, dr. Dsida Ottó tanker. kir. főigazgató, Simon Miklós győri reáliskolai igazgató, továbbá a város vezetősége, az összes kat. intézmények vezetői, a helybeli és vidéki papság nagy számban, a város kat. intelligenciájának színe-java. Ilyen előkelő és hálás publikumot régen láttunk együtt színházunkban. A műsor első pontjaként Karner Imre III. o. t. szavalta el gyönyörű magyar ruhában a Prologuat. A jó Isten búzája c. színmű egy kis keretbe foglalva néhány jelenetet mutat be Szent Benedek életéből. Ezek a jelenetek úgy vannak megválogatva, hogy belőlük a bencés rend egész munkássága kitűnik. A darab pontos és gondos megtanulása, rendezése, a gyönyörű díszletek és a darabból kiáramló magasztos szellem nagy hatással voltak a hallgatóságra. Különösen gyönyörű volt a második felvonás díszletezése és aláfestése. Igen művészi volt a kolostor beosztása; a Forum Románam képei pedig gyönyörű távlatukkal, művészi kidolgozásukkal ragadtak el. A kulisszák Boksay Endre rajztanár alkotásai. Nagy gonddal voltak összeválogatva a ruhák is, a rómaiaké és a szerzeteseké egyaránt. A ruhák és díszletek művészi elrendezése és a gyönyörűen megrendezett hatásos jelenetek a rendezők, Vértes Zöird