Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-02-17 / 7. szám

XXVI- évfolyam, 7. szám. JF Politikai hetilap. — ü@ff jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmíliméter a hirdetések fcözött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Cilta di Vaticano. E hó 12 én déli 12 órakor Rómá­ban a laíeráni palota pápai termében Gasparri bíboros pápai államtitkár és Mussolini olasz miniszterelnök szerződést Írtak alá. A szerződés szövegét csak akkor teszik közzé, mikor azt az olasz parlament jóvá­hagyja és az olasz király szentesíti. Azonban azt már nyilvánosságra hozták, hogy a szerződés lénye az, hogy a római kérdést elintézték, az olasz királyság elismerte a kis egy­házi állam, a Citta di Vaticano terü­letén a római pápa szuverenitását, viszont a pápaság elismeri az olasz királyságot mai alakjában és alkot­mányában. Az egyházi államot a középkorban az a szükségesség hozta létre, hogy a római pápát semmiféle földi hata­lom ne befolyásolhassa magas hiva­tása teljesítésében. Viszont 1870 ben az olasz egység hivei, kik egyben szabadkőmivesek is voltak, bevonul­tak az egyházi állam területére és azt elfoglalták. Bár a Vatikánba nem hatoltak be és bár a pápát szuve­rén fejedelmet megillető tiszteletadás­ban részesítették és évi tiszteletdíjat ajánlottak fel neki, IX. Pius pápa és utódai is izolálták magukat az olasz államtól, a tiszteletdíjat visszautasí­tották és nem léptek ki vatikáni palotájukból olasz területre. 59 évig tartott a hadi állapot az olasz királyság és a Vatikán között. Ez alatt az 59 év alatt a fogoly pápa tekintélye nem csökkent, sőt hallatlanul emelkedett; a katolikus hitélet reneszánszát éli világszerte; a missiók új és új milliókat szerez­nek évről-évre Krisztus egyházának. A legtöbb állam követet küldött a Vatikánba és elfogadta a pápai kö­vetet, szóval elismerte a pápa szu verenitását. Viszont az olasz egység is össze­kovácsolódótt, megerősödött; a világ­híboiú után pedig az egységes Olaszország az egyik legjelentősebb nagyhatalommá nőtte ki magát. Mussolini, az olasz diktátor meg Főszerkesztő: DR. B£BZS£i\TI FABIM. hozta nemzetének azt is, aminek eddig hijjával volt: a valláserkölcsi meg­újhodást. A hittan tanítását az isko­lákban kötelezővé tette és a fasiszta áliam egész berendezését a krisztusi elvek a'apján építette fel. A szabad kőmivesek uralmát letörte és műkö­dése koronájaként megkezdette a béketárgyalásokat a Vatikánnal. A tárgyalások könnyen mentek, hiszen Mussolini olyan államrendet alkotott, amely megfelelt a Szentszék óhajtásának. Lemondott tehát a pápa a pápai állam területéről, megelége­dett egy kis területtel, a Citta di Vaticanova!, ahol elismerték szuve­renitását. Feihagyolt 59 éves önkén­tes fogságával. Fogadja és megláto­gatja az olasz királyt, kire a meg­egyezés után nagy és fontos hivatás vár. A régi nagy római császárok örökében az Egyház és a hü védő­jének kell lennie. Őrt kell állania, hogy a kis Citta di Vaticano szuve­rénját magas hivatásában idegen ha­talom ne háborgassa. A világ katolikussága őrömmel vette tudomásul a római eseménye­ket. Ötömmel és büszkeséggel te­kint Péier sziklájára, mely előtt rombadőlt a szabadkőmivesség ha­talma és térdet hajtott az olasz nagy hatalom. Mi magyar katolikusok különös örömmel tekintünk Krisztus földi helytartójára, XI. Pius pápára, ki nemzetünk iránti jóindulatát annyi­szor kimutatta. Itt említjük meg, hogy e hó 10-én, mely nap egyúttal XI. Pius pápa koronázásának 7 éves fordulója, a magyar katolikusság Budapesten nagy ünnepséget rendezett. A bíbo­ros hercegprímás ünnepi szentmisét mondott, utána pedig díszgyűlés volt a Vigadóban, melyen Zichy Já­nos gróf, Vass József, Apponyi Al­bert gróf, Jámbor László és a bibo ros hercegprímás gyönyörű beszé­dekben szögezték le a magyar kato­likusságnak Krisztus földi hely­tartójához, XI. Pius pápához való hűségét. bf. Felelős szerkesztő: BOKSÁT EKDBE. A hét eseményei. Idehaza. Rákosi Jenő 1842-1929. E hó 8-án a déli órákban őrökre lehunyta szemét egy nagy magyar szellemóriás, a magyar irodalom egyik büszkesége, a magyar újság­írás fejedelme, Rákosi Jenő 87 éves korában. Acsádon, Vasmegyében született. Gimnáziumi tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban végezte. 1862­63 ig Öreglakon volt Jankovich Jó­zsef birtokán irnok, mivel szülei el­szegényedtek és nem tudtak érte fizetni. Ezután jogot végez és újság­író lesz a Pesti Naplónál. 1869-ben megalapítja a Reform cimű Deák­párti lapot, melynek megszűnte után 1875-ben újra visszatért a Pesti Nap­lóhoz. 1881-ben megalapította a Budapesti Hirlapot, amelyet a magyar középosztály legkedveltebb orgánu­mává fejlesztett. 1925 ben megvált a Budapesti Hírlaptól és a Pesti Hirlap főmunkatársa lett. Mint újság­író mindig hű maradt a magyar nemzeti eszméhez; vezércikkeiben mindig volt új, eredeti gondolat, ötlet, úgyhogy egy ideig ő volt Magyarország legjobb vezércikkírója. A trianoni békeszerződés óta Rákosi legkedveltebb témája a békerevizió volt. Ennek az érdekében volt kinn a nyáron Angliában, Rolhermere lord­nál. Ez útjában hült meg, s azóta állandóan beteg volt. Rákosi Jenő színműveivel örökre beírta nevét a magyar irodalom történetébe. Legjelesebb színművei Aesopus és Endre és Johanna. Sok kiváló irodalomtörténeti és aesthetikai tanulmányt irt. E hő 10-én temették mint a nem­zet halottját a Nemzeti Múzeum előcsarnokából. A gyászbeszédet ko­porsójánál a kultuszminiszter mon­dotta. Előfizetéseket és hird etéseket fel ­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon? 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Igen nagy hideg volt az egész mult héten az egész ország területén; néhol 30 fok alá sülyedt a hőmérő. E hó 13-án pedig nagy havazás kezdődött, amely újra nagy zavaro­kat okozott a vasúti közlekedésben. Baltazár Dezső újra támadta a katolikusokat. Ennek a két balkezű embernek mániája az, hogy igszs jó magyar csak á református ember lehet. Igazán nem is érdemes már vele komolyan foglalkozni, mikor a széthúzás magvait hinti el olyan­kor, mikor minden magyar erő össze­fogására lenne szükség. Az influenza járvány erősen ter­jed a fővárosban. Haláleset ugyan elég kevés fordult elő s a járvány könnyű lefolyású, azonban kb. 300 ezer ember, vagyis az egész lakos­ság egyharmada beteg. A vidéken is egyre jobban terjed a járvány. Levél. Kedves Barátom! Bocsáss meg e szokatlan búcsú­zási formáért: úgy éreztem, hogy ezt a levelet nem szabad zárt borí­tékban a postára bíznom, ennek ilyen nyomtatott formában, sok szemtől meglátva kell Hozzád eljutnia. Sze­retném, ha sokan elolvasnák. Persze nem azért, mert én írtam. Nem is pusztán azért, mert Hozzád íródott. A levél t. i. nem egészen kettőnk privát ügye, amint majd mindjárt kitűnik tartalmából 1 Hadd mondjam meg először azt, miért éppen én irom meg. Nem im­tim egyéni motívumokból. Ezek iga ­zán a lap olvasóinak érdeklődési körén kívül esnek. A levelet azért irom meg én, mert csak három, hozzá még háborúelőtti három év­vel fiatalabb „pápoi* vagyok, mint Te. A sorsnak úgy tetszett, hogy a legutolsó évekig mindig olyan helyeken lábatlankodtam, ahol Veled lehetett, kellett találkozni. Bocsáss meg, hogy ezeket a találkozókat most indiszkréte elbeszélem! Tudom, hogy most ennek a találkozásnak itt Nagy választék t Férfi és női fehérnemüek­ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak­kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső* és nap­ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid­NEUBAUER FERENC uri és női dlvatártiMza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával Mtmbeu.) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszmű árúk Dan. s-t Nagy raktár kalapokban. :: Szabott árak. — Szolid és pontos ki­:-: :-: :-: szolgálás. :-: :-:

Next

/
Thumbnails
Contents