Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)
1929-12-01 / 48. szám
az egész vonalon, a mult évi kiadásokat mégis íúl kellett haladnia, mert 77,370 P újabb kiadást kellett a költségvetésbe beállítania, nevezetesen a vízművekre 36,840 P-t, a Gyimóti uti hid újjáépítésére 8368 P t, a polgári iskola segélyezésére évi 8150 P-t, a ref. templom építétéséhez évi 8000 P-t, az ápoldákra 7912 P-t, szegény tanulóknak tejjel való ellátására 3600 P-t, a róm. kat. elemi iskola felépítéséhez 2500 P-t és a Kat. Kultúrház felépítéséhez évi 2000 P-t. S bár ezek mellett a ránk súlyosnak ígérkező gazdasági helyzet a jövő évben az adók behajtását még nehezebbé teszi, a bizottságnak mégis az egyes kiadási tételek alapos átvizsgálása uíán a polgármestertől javasolt 32% os pótadót sikerült 17%-ra redukálnia. Nevezetesen 1őrölte a bizottság a városházán kisegítő munkaerők díjazására felvett összegeket, kevesbítette a mentőállomás és a nemibeteg gondozó kiadásait. Ellenben felvett 3600 P-t azon célból, hogy az elemi iskolákban naponkint 150 tanuló 2 deciliter tejet és 1 drb. zsemlyét kaphasson reggelire. Sok apró tételt javított, kevesbített és emelt a pénzügyi bizottság, míg a jelzett 17% os pótadőt kihozta. A pénzügyi bizottság által imigyen javasolt összegből az általános igazgatásra esik a szükséglet 40 5, közegészségügyre 43, közoktatásra 11 9, szegényügyre 5 8, közélelmezésre 1*9, városépítésre 24 4, vagyonkezelésre 2 7, hitelügyre 8 5 százaléka. A pénzügyi bizottság javaslatához Keresztes Gyula szólt hozzá. Az egész költségelőirányzatot alapos bírálat alá vette, s kívánta különö sen azt, hogy a város az iskoláknak semmiféle segélyt ne adjon. Lehetetlen indítványát természetesen a közgyűlés leszavazta. Sarudy Győző nagy elismeréssel nyilatkozott a pénzügyi bizottság munkájáról, s a köz gyűlés köszönetét és háláját fejezte ki a bizottság minden egyes tagjának odaadó munkásságukért, A közgyűlés egészében megszavazta az 1930. évi költségelőirányzatra vonatkozóan a pénzügyi bizottság javaslatát. A részletes tárgyalásnál Politzer, Sarudy és Cziffra képviselők az Árok-ulca rendezését kívánták. Keresztes Gyula és dr. Kőrös Endre a hősök emlékére felvett évi 2000 P-nek 4000 re való felemelését kívánták. A közgyűlés azonban leszavazta őket azért, mert erre a célra 32.000 P már van, az esetleg hiányzó összeget pedig majd annak idején úgyis a városnak kell pótolnia. Keresztes Gyula több fát akar ültetni a városba, Czifra József azt kívánja, MMá ÖN ALSZIK IAJIMOII DOLGOZIK Csokoládés hashajtó. hogy ne s leder fakat ültessenek, Mannheim Ármin kéri, hogy a Kossuth-utcában vágassák ki a fákat. Ez utóbbit el is határozzák. Dr. Domonkos Gáza azt kéri, hogy a Salétrom ulcát hozzák rendbe, hogy a kisleányok jó úton mehessenek a zárdában. Vitatkoznak a jégtermelésről és a jéggyártásról, a benzinkútak évi bérletét 300 pengőre emelik fel, elutasítanak egy csomó pénzkérésí, többek között Kőszeg város kérését az Ó ház felépítéséhez való hozzájáru lásra, majd 1 órakor megszakítják a tárgyalást, hogy 4 órakor újúlt erővel folytathassák. Délután 4 órára nagyon kevés képviselő jött össze. Keresztes Gyula az iránt érdeklődött a jövedelmek tárgyalásánál, hogy az autók fizetnek e közmunkaváltságot. Később a vízdíjat sokallotla Pados Józseffel és Rapoch Vilmossal együtt. A szemétfuvarozásnál Böhm Samu, Pados József, Keresztes Gyula és még töb • ben kifogásolták, hogy a szemétfuvarozó még mindig nem készíttetett zárt szemétfuvarozó kocsit. Ezen kisebb felszólalások mellett azonban nyugodtan szavazták meg az egész költségvetést. Minden szó nélkül megszavazták az 5%-os kereseti adót, s a 17%-os pótadőt, úgyhogy a polgármester 5 órakor a legjobb hangulatban zárta be a gyűlést, jelezve, hogy rövidesen lesz még egy pótköltségvetési közgyűlés, mellyel a régi közgyűlés végMeg befejezi működését. Itt említjük meg, hogy az új városi képviselők választása décember közepén lesz. Dec. 11-én psdig lesz a megyei tisztújítás. Olvassa a „PÁPA ÉS I/IDÉRÉ-f!" Szociáldemokrata népgyűlés. A pápai szociáldemokraták nov. 24 én d. u. 4 órakor saját muskásotthonukban nyilvános politikai népgyűlést tartottak, amelyen Kéthli Anna és Esztergályos János szociáldemokrata országgyűlési képviselők beszéltek. A nyilvános népgyűlésre vörös plakátokon hivták meg a közönséget, s a tárgysorozaton a jelen politikai és gazdasági helyzet és a községi választások szerepeltek. A vörös plakát alatt az állt, hogy „az Egybehivók 8. Erre a gyűlésre részint kíváncsiságból, részint közérdekből mi is elmentünk, hogy egyrészt beszámolhassunk magáról a gyűlésről, másrészt, hogy a mi világnézeti szempontunkból megjegyzéseinket megtegyük. Kéthli Anna bőven beszélt a súlyos gazdasági krízisről. Beszédjében azonban ezt a kérdést úgy tárgyalta, mintha ez a baj csak magyar baj lenne s mintha ez a baj senkit mást nem érintene, mint csak a proletárosztályt. Beszélt a társadalmi piramis legalsó rétegének elnyomásáról. Mindezekért a felelősséget természetesen a keresztény rendszerre hárítja, mert sürgős demokratikus átalakulást sürget. Ha ez megvolna, egy csapásra megváltozna itt minden (lásd Németország esetét, amely állam 100 százalékig demokratizálódott s ugyan mi haszna lett belőle). Végső konklúziója is az volt, hogy Magyarországnak azért nincsenek barátai, mert itt az aurópai szellemmel teljesen ellentétes reakciós kormányszellem uralkodik. Esztergályos Jánosnak már nem is akadt témája, annyira kimerítette Kéthli Anna, tehát megismételte y Enyhe, gyors, bizl Ml/ probacsomagojás 1 ff " meggyfizi Ont biztos I.— Eg -Eey fillérért erről! Kérje minden fiiszerkereskedésben a most megjelent, 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle RECEPTKÖNYVET Ára: 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs, forduljon közvetlen hozzánk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapest, VIII., Contí-utca 25. 224 EÁvfial* T 80 fi,Ié r P° stab é~ r«Str9i€lf% : lyeg ellenében diskreíen, bérmentve kapják egy szenzációs, azonnali férfi erőt állandóan biztosító találmány szakorvosi illusztrált leírását (Nem medicina!) Keleti J. orvossebészeli műszergyár, Budapest, Petőfi S. utca 17. Alapítva: 1878-ban. 646 ugyanazokat egy kissé derűsebb formában. Természetesen Ő is a demokratikus átalakulást hirdette, amely nélkül nincs jólét és béke. Hivatkozott Anglia példájára, ahol az egész vonalon elvtársak uralkodnak s ahol a politikai jogokat egész más szellemben kezelik, mint nálunk. Egy kis példával is szolgált erre vonatkozólag, Angliában ha valakinek eszébe jut, feláll egy üres padra, elkezd szónokolni s a rendőrnek esze ágában sincs őt megakadályozni, mert a rendőr ott okos és tudja, hogy a szónok csak Anglia érdekében beszélhet. Esztergályos is beismeri, hogy az angol elvtárs nem nemzetközi, hanem igenis nacionalista. Az adózásról olvasott fel statisztikai adatokat, amely bizonyítja, hogy a legalsóbb rétegek vannak legjobban terhelve. Végül melegen emlékezik meg Nagy Emilről, aki angliai tartózkodása alatt teljesen demokratizálódott, s Baltazár Dezsőről, mint a demokrácia bátor harcosáról. A gyűlés végén nem feledkeztek meg Garami Ernőről és Buchinger Manóról spm, akiknek üdvözlő táviratok küldését határozták el. A városi választásokról egy árva szót sem szóltak. * Ehhez a gyűléshez csak annyi a megjegyzésünk, hogy ha az elvtársak nem tudják meglátni a mai rendszerben a szociális törvényalkotásokat s azt hirdetik, hogy ezen a téren nem történik semmi, akkor ezt csak azért teszik, hogy a hiszékeny emberek leikél forradalmasítsák. Különben az elvtárs képviselőknek illene tudni ezekről a szociális törvényalkotásokról. Hogy hazánkban is nagy a nyomor, ezt őnélkü'űk is mindenki tudja és érzi. Felesleges ezeket a dolgokat az élégedetlenség szitására felhasználni. — A progresszív adózás és a titkos szavazás kérdése sem az Ő eszméjük, mert ezt nemzeti keresztény alapon álló pártjaink is hirdetik. — Végül a felelőség kérdésében csak azt jegyezzük ide, hogy épen a keresztény éra előtt ők voltak hatalmon, módjukban lett volna Magyarországot is az irigyelt Anglia magaslatára emelni, de ez nem következett be, mert kezük alatt elpusztult itt minden, de minden, aminek csak egy kis értéke volt. A romokon, akár csak egy második tatárjárás után, kezdett építeni a keresztény éra, s hogy itt ma mégis rend és konszolidáció van, ez a keresztény érának a dicsősége. Aki ezt elferdíti és a hiszékeny tömegeknek másként adja be, a legnagyobb bűnt követi el a nemzet nyugalma és fejlődése ellen. Boksay Endre
