Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-02-10 / 6. szám

ü olitikai hetilap. jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fö-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BEBZSEm FÁBIA>. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai-utca 12.). A „Pax* könyvkereskedés (Fő utca 9-). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Törők Bálint u. 1. Telefon: 157.). Etesd a madarakat! Nyugatmagyarország bájos kis városa Kőszeg. Mindössze sincs 10 ezer lakosa. De azért kultúrája akkora van, hogy egy 50 ezer lakosú városnak sem kellene szégyenkeznie miatta. Ebben a kis Kőszegben nincs felekezeti villongás, nincs lótás-futás. Van ellenben benne nyugodt, szép, harmonikus élet. Ezt a harmonikus életet keretezi tavasszal, nyáron és ősszel a sok virág, rózsa, gyümölcs, zöldelő erdők dalos madarakkal; hegyek csobogó forrásokkal; az összes utak és szép sétaterek padokkal vannak ellátva s nyaranta minden padnak megvan a maga vendége, aki gyönyörködik a természet szépségeiben és a madarak énekében. A rideg, zord tél ráborult Kőszeg városára is. És most, ezen a zord télen Kőszeg városának kis hetilapja, a Kőszeg és Vidéke a sorok közt vastag betűkkel a következő felhívást hozza: Etesd a madarakat! Nem lehet meghatódottság nélkül olvasni a finom kőszegi lélek felhívását: Etesd a madarakat! Bizony-bizony nagyon elkelne itt Pápán is, a mi madárkáinknak is az etetés. Engedjék meg olvasóink, hogy a kőszegi példán okulva felkérjük őket, hogy ezen a zord télen védjék, etessék fázó, élelmet nem találó madarainkat. * * * De a nyomor, az éhség, a fázás nemcsak a madarakat, hanem bizony a szegény néposztályokat is erősen sújtja ezen a zord télen. Mikor a meleg szobában, a vígan pattogó kályha mellett élvezzük a tél poézisét, gondoljunk azokra a szegény embertársainkra, kiknek nincs fűtőanyagjuk, hiányos a ruhájuk és a táplálkozásuk. A szociális szeretetre, szociális érzékre ilyen nehéz napokban fokozott mér tékben szüksége van szegényeinknek. Ne legyen kemény a szivünk, lássuk meg embertársaink nyomorát és tőlünk tellhetően igyekezzünk rajta segíteni. * * * Erdélyi Bélát felesége gyilkosának mondotta ki a bíróság és a legsúlyosabb büntetéssel sújtotta. Megelégedéssel veszszük tudomásul az ítéletet. Elítélése ez annak a léhaságnak, könnyelműségnek, amellyel a házasságot bizonyos körök kezelik és annak a könnyelmű életmódnak, amely társadalmunkat bomlasztja. Talán ha látják a szép elméletek védelmezői, hogy micsoda borzasztó következményei lesznek elméleteiknek, észbe kapnak. És talán maga a társadalom is föleszmél és fokozott mértékben siet a házasság, a család védelmére, nehogy az Erdélyi Bélák tönkre tegyék társadalmunk alapját és a hagyományos magyar családi élet hírnevét és becsületét. bf. A hét eseményei. Idehaza. Zsitvay Tibort, a képviselőház elnökét igazságügyminiszterré nevezte ki a kormányzó. Utóda a képviselőház elnöki székében Almásy Lé szló lesz Bdrczy Dezső dr. nyug. államtitkár, a Községi Takarékpénztár alelnöke hirtelen elhunyt. Az influenza járványnak a fővá rosban már van néhány halottja, azonban általában véve nagyon enyhe lefolyású a járvány. Erdélyi Bélát gyilkosság kísérlete, gyilkosság és huszonegy rendbeli magánokirathamisítás büntette miatt halálbüntetés helyett életfogytiglani fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítélték. A halálbüntetést azért kerülte el, mert Ausztriában, ahol a gyilkosságot elkövette, el van törölve a halálbüntetés. Külföldön. Az angol király immár teljesen felgyógyult. Uiókúrára Bognor tengerparti városba viszik. Trockyt a szovjet kiutasította Oroszországból. A vörös vezér Angorában telepszik meg. Kiutasítása azért következett be, mert a jelen szovjetvezetőség ellen forradalmat tervezett. Spanyolországban egy héten belül két forradalom tőrt ki. A kormány mikdkettőt elnyomta. Mária Krisztina spanyol anyakirályné 71 éves korában elhunyt. A megboldogult Frigyes főhercegnek volt a testvére. Albrecht főherceg részt vesz nagynénje temetésén. RÉGNER PÁL 1876-1929. Eltávozot közülünk ismét valaki! Valaki, akinek nemes, művészi lelke mindent meg tudott érteni. Akinek mindig volt egy vigasztaló szava a boldogtalanokhoz s akinek mindig nyitva volt az ajtaja a nyomorultak előtt. Alkotó szelleme még telve volt a megállapodott férfias művészet legtökéletesebb impresszióival, sohasem pihenő lelkében ott vibráltak még a jövő alkotásai, hatalmas és legyőzhetetlen akaratában ott élt még a határtalan munkakedv, mikor gyen ge teste elfáradt és hirtelen örök nyugalomra tért. A szomorú hirt, mely halálát közölte, hihetetlenül fogadtuk, pedig valóság volt, Régner Pál meghalt. 1876-ban városunkban született. Atyja festő volt és nagyatyai réven egy bajorországi festő családból származott. A családi átöröklés már kora ifjúságában fokozott mértékben jelentkezett nála és szülői óhajának engedve a festői pályára lépett. Még alig volt 20 éves, mikor e pályán már jelentős sikereket ért el és magára vonta a közfigyelmet. Mint autódidakta festő 25 éves korában már elismerő oklevelet nyer és ettől fogva legyőzhetetlen akarata csak még jobban ösztönzi és serkenti a munkára. A különféle tárgyakat, melyeket 30 éves koráig vászonra vitt, kezdi otthagyni és mind jobban kezd ettől kezdve kialakulni benne az igazi Régner zsáner: a tájképeknek és a csendéleteknek a művésze. 44 éves korában már olyan nagy az országban a hire és oly nagy a festményeinek a száma, hogy műveiból kiállítást rendez. Tárlatát a Polgári Kör helyiségében nemcsak a helybeliek, hanem a vidékiek is, így a budapesti művészek is szép számban megtekintik és mind a leg nagyobb elismeréssel adóznak a művésznek. Fontos ezen évszám a művész életében, mert ettől kezdve egymásután jelennek meg képei a budapesti Nemzeti Szalon tárlatain, ahol naturalista képei feltűnést keltenek és kitüntetések és az elismerő levelek egész sorozatát kapja. A hatalmas érdeklődés, mely művei iránt megnyilvánult, annyira magára vonja a figyelmet, hogy úgy a helybeli (Anna-kápolna, Kálváriakápolna), mint sok vidéki templom festésével és restaurálásával is megbízták. Csillaga 45—50 éves korában emelkedett a legmagasabbra. Ebben az időben nyeri el a Faluszövetség kiállításán az aranyérmet, a Nemzeti Szalon újabb elismerő oklevelét és a vidéki festők kiállításán is ott van a legjobbak között. 1926ban hirtelen tüdőbaj lepi meg és ettől kezdve idejének egy jó részét egészsége helyreállítása végett Lasnichhöheben tölti. Hiába azonban minden, mert segíteni már rajta nem lehetett és e hó 4 én visszaadta Teremtőjének a lelkét. Holt tetemét e hó 6 án nagy részvét mellett he lyezték örök nyugalomra. Halálát neje szül. Qrósz Mária, továbbá a Grósz, Magyar, Zalalek és Ripka családok gyászolják. HÍREK. XI. Pius pápa aranymiséje. Dicsőségesen uralkodó Atyánk, XI. Pius pápa ez évben ünnepli aranymiséjét, amelyet a kat. egyház hódolattal, hálával és örömmel akar megünnepelni. Az ünneplésből a pápai hitközség is kiveszi a részét, miért is a püspöki kar rendeletére f. hó 10 én, vasárnap d. e. 10 órakor a pápai főtemplomban ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tartunk, amelyre ezúton is tisztelettel meghivatnak a hatóságok és intézmények. Kinevezések az Országos Társadalombiztosító Intézetnél. Mint már az elmúlt számunkban emiitettük, a m. kir. népjóléti miniszter az elmúlt hó elején és végén két turnusban ejtette meg az OTI nél megüresedett, illetve újonnan kreált hivatalok ellátása végett szükségessé vált új tisztségekre a kinevezéseket. A kinevezések során városunkból Karner Rezsőt számvevőségi tanácsossá nevezte ki. Elismerése ez a kinevezés Karner igazgató nagy szorgalmának és rátermettségének, amelylyel az OTI helybeli kirendeltségét évek óta vezeii. Kitüntetése városszerte a legőszintébb örömet keltette. Karner igazgató kinevezésén kivüi Gy&mörey Imrét számtanácsossá, Johannidesz Istvánt szám-