Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-09-22 / 38. szám

akadályozása végett kénytelen volt új lepratelepek felállítására. A chicágoi horvát főbizottság és a rutének a Népszövetséghez fordultak, hogy Jugoszlávia, illetve a Cseh­ország részéről őket érő állandó tá­madások és kizsarolások ellen nyújt­son segédkezet a védekezésben. Kezdi a nép megkedvelni a diktá­torokat. Egy madridi népgyűlés elha­tározta, hogy Alfonz spanyol királyt arra kéri, hogy emelje Primo de Riverát hercegi rangra. Városi közgyűlés. 1929. szeptember 16. A jegyzőkönyv felolvasása után elnöklő polgármester elparentálja Breyer Lázárt. Felolvassa a Levente egyesület meleghangú átiratát, amely­ben a közgyűlés tagjait meghívja a levente ünnepélyre. Bejelenti, hogy az adóhátralékosoktól minden ren deikezésre álló eszközzel behajtják hátralékaikat. Vagyis senkit sem tud­nak mentesíteni sem a végrehajtástól, sem a végrehajtási költségektől. Fel­olvassa a ref. egyház meleghangú levelét, amelyben a templomukra meg­szavazott 60 000 P-t megköszöni. Bejelenti, hogy a városi főügyész hivatalosan el fog járni a szemét­fuvarozás ügyében, mert a vállalkozó nem jár el megfelelően. Felolvassa végül, hogy mely közgyűlési határo­zatokat hagyott jóvá a vármegyei közgyűlés. Az első pont a centrálé ügye volt. Hosszú vita után, amelyben Fehér Dezső, Cziífra József, Sarudy György, Fiecher Gyula, Blau Henrik és kívü­lük még sokan résztvettek, elhatároz­ták, hogy az Erzsébet városrészt no­vember elejétől kezdve a Perutz gyárral láttatják el árammal. így a város villany telepe egyrészt mente­sítve lesz attól, hopy állandó csúcs­terheléssel dolgozzék, másrészt pedig lehetségessé válik újabb igénylőknek a villamos hálózatba való bekapcso­lása. Ugyancsak a Perutz gyár látja el az egész várost árammal attól az időtől kezdve, mikor a Pannónia r.-t. a város területén megkezdi az át­szerelést a forgó áramra, addig, mig az átszerelés befejeződik. Az átszere­lés körülbelül egy év múlva kezdő­dik. Továbbá a Perutz gyár lesz a Pannónia R.-t. tartaléka az áram­szolgáltatás megkezdésétől kezdve egészen addig, mig a részvénytársa ság más tartalékról tud gondoskodni, vagyis köiülbeiül 3 évig. Mayer Gyula fogyasztási adóhiva­tali írnoknak családi pótlék veszte­sége pótlására 4 gyermek után 500 P-t szavaztak meg. Dr. Fehér Dezső nagyon ellenezte az összeg megsza­vazását elvi okokból. Faragó János Mindenütt kapható On B«d»p«.t, U, Hmtfc 7 Ulkl6.-«t ll»/itU azonban a több gyermekes család­apák védelméről gyönyörű szavakat mondott s a közgyűlés az ő állás­pontját tetje magáévé. Sarudy György e pontnál is beszélt, még pedig úgy, hogy a több gyermekes családapák aligha örültek neki. A következő pont a Vízrendészeti Szabályrendelet módosítása volt. A Szabályrendelet 3. §-ának A) pontját az eddigi szöveg a), b), f) pontjai­nak változatlanul hagyása mellett a következőleg módosították: 3. §. A) Ha a vízvezeték elvonul a ház előtt: a) egy köbméter víz ára víz­mérőn mérve 28 fillér; b) építke­zésnél minden köbméter fal után a vizdij 28 f; c) lakrész (szoba), hiva tali helyiség, üzlethelyiség, tanterem, kórterem, laboratórium, icoda, őr­szoba, könyvtár évi vizdija 5 P; d) mellékhelyiségek (konyha, kamra, istálló, előszoba, cselédszoba, raktár, műhely, szertár, fogda, vasalóterem, öltöző) évi vizdija 2 P; c) fürdő­szoba (ha nincs is ezen helyiség vízvezetékkel és külön vízmelegítő kályhával berendezve, de káddal és valamely vízmelegítő készülékkel el van látva) évi vizdija 10 P; f) viz öblítéses klozet évi vízdíja 10 P; g) mosókonyha, mosdószoba évi vizdija 5 P; h) udvarokon, házi kertekben öntözésre szolgáló altalaj vízcsapok évi vizdija 5 P; i) 1. magán­garázs évi vizdija 20 P, 2. bérgarázs évi vizdija 50 P. A községi iskolaszéket, illetve ovo­dai bizottságot a következő tagok­ból alakították újjá: Blau Henrik, dr. Domonkos Géza, Faragó János, Fejes Zsigmond, Molnár István, dr. Molnár Imre, Schneider Géza és Varga János. Szkurszky Pál volt női ipariskolai óraadónak 500 P segélyt szavaztak TILLANTIN nedtfe s­é s " á r"P ácok f°sv a" ,ás a EMELKEDIK évről-évre, nagymértékben —^__ Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V,, Alkotmány-utca 29. Mezőgazdasági és Ipari Vegyszerek Kereskedelmi R.-T. Budapest, X., Hölgy-utca 14. meg, a Magyar Vöröskereszt Egye sületnek pedig 80 P-t. Fischer Vil­mos husárúsító bódéja után járó térfoglalási dijból elengedtek 40 P 60 fillért. Néhány városunk illatára és köz­tisztaságára vonatkozó interpellációval és illetőségi ügyek megszavazásával ért véget ez a jó és engedelmes köz­gyűlés, amely mindent megszavazott, amit csak eléje terjesztettek. A történelem tanulságai. „Nincsen semmi új a nap alatt." Politikusok, közgazdák már sokszor haszonnal emlékeztek vissza e köz­mondásra, mikor válságos helyzet­ben a történelem tanulságait hívták segítségül. Mezőgazdaságunk ma válságban van. Emlékezzünk vissza mi is, mi volt a mult század kilencvenes évei­ben, amikor az egész világot sújtotta az agrárkrízis, amikor a buza 6 forin­tért cserélt gazdát. A jelszó akkor is az volt, hogy a gazda ne fektessen be semmit, A földek művelését, ápo­lását a minimumra csökkentették, mire persze a termésátlagok csökken­tek, a jövedelem még jobban meg­csappant. Erre minden talpalattnyi Kérje minden fiiszerkereskedésben a most megjeleni, 148 receptet tartalmazó, színes képekkel illusztrált dr. OETKER-féle RECEPTKÖNYVET Ára: 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs, forduljon közvetlen hozzunk: dr. OETKER A. gyárhoz Budapast, ¥111., Conti-utca 25. 224 területen búzát vetettek, feltörtek rétet, legelőt, hogy nagyobb termést és nagyobb jövedelmet érjenek el, szóval a külterjességet a lehető legnagyobb mértékben kiterjesztették. Az árak pedig estek tovább, a mezőgazdaság megszűnt jövedelmező foglalkozás lenni. Csak ekkor kaptak észbe a gaz­dák, csak ekkor jöttek rá arra, hogy a jövedelmezőséget csak úgy tudják helyreállítani és fokozni, ha ugyan­azon területen minél többet termel­nek. Ekkor ismét gondosabban mivel* ték földjeiket és ekkor lendült fel a hazai szuperfoszfátfogyasztás ugrás­szerűen, évről évre több száz száza­lékkal emelkedve, s nemsokára meg is szűnt az agrárválság. A mai helyzet ugyanaz. A gazdák szintén a külterjesség felé kacsinta­nak, sőt egyesek még a legolcsóbb, a legkönnyebben alkalmazható ver­senytermelési eszköz, műtrágyák el­hagyásával akarnak takarékoskodni. Felesleges mondanunk is, hogy hely­telenül. Hisz ép a műtrágyák, a szupsrfoszfát alkalmazása teszi nagy termésnövelő és javító hatásánál fogva a már alig jövedelmező kalá­szosok termesztését rentábilissá. Ne várjuk tehát, mig porban hever hazánk talpköve, a mezőgazdaság, ne várjuk, mig talajunk kimerült, mig hosszú nehéz évek tanulságai kény­szerítenek a belterjesebb gazdálko­dásra. Okuljunk a múlton, előzzük meg a bajt és igyekezzünk ugyanazon területen műtrágyák és jó vetőmag felhasználásával minél többet és job­bat termelni, csak így lesz gazdál­kodásunk ismét jövedelmet hozó. Az alacsony búzaárak tehát ne arra ösztönözzenek, hogy a műtrágya elvonásával takarékoskodjunk, hanem ellenkezőleg épen arra, hogy a műtrá­gyák célszerű és helyes alkalmazá­sával a termésátlagokat fokozzuk, mert 10—20 mázsás terméseket jó vetőmag meliett csak bőséges műtrá­gyázással érhetünk el. Végh Gyula. Harangszentelés a Kálvárián. A Kálvárián nagy ünnepségek közt áldotta meg a mult vasárnap d. e. 10 óra után Németh József plébános a kat. hitközség két új harangját. Az egyik harang, amely 105 kilós, Nagy Vilmos ajándékozta a kálváriái kápolnának, a másikat pedig, amely 55 kilós, az alsóvárosi hívek vették az Anna kápolnának. A harangok megáldása után felhúzták a kálváriái harangot, majd a hivek körmenetben kísérték el a másik harangot az Anna kápolnához.

Next

/
Thumbnails
Contents