Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-09-01 / 35. szám

gatták ki, akik igazolták Tukát és lerántották a leplet Benesékről. A „Gráf Zeppelin

u 79 óra 22 perc alatt Tókióből Los Angelesbe repült, honnan világkörüli útját tovább folytatta. Oroszország és Kína között megszűnt minden összeköttetés, a mandzsúriai határon megindultak a hadműveletek. A Vatikán és Jugoszlávia között ez év szeptemberében indulnak meg a konkordátumra vonatkozó tárgyalások. A Szentszéket a belgrádi pápai nuncius fogja képviselni. Korányi I. Gizella Irgalmas nővér. 1871-1929. Hétfőn délután futótűzként terjedt szét a városban: kedves nővér Gizella meghalt. Korányi Gizella irgalmas nővér nincs többé az élők sorában. Szent Vincének egy hű leánya megtért örökébe, a szent eszmék harcosa elvette mennyei jutalmát; hite valósággá vált, s mi ravatalánál erőt nyerünk: ime, érdemes küzdeni, érdemes türelemmel hordani a keresztet, mert semmi sem tart örökké, csak a mennyei jutalom, s mily szép az igazak halála I Korányi Ilona Gizella irg. nővér 1871. június 24-én született Nyirbogdányon, Szabolcs megyében. Iskoláit Nyirbogdányon, Veszprémben, majd a budapesti Ranolder intézetben végezte, később polgári iskolai tanári oklevelet nyert Kalocsán. 1890. november 1-én belépett a Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek társulatába. A beöltözés után, 1891. augusztus 16-án már Pápán volt, mint fiatal nővér. Azóta szép lelkének áldásos munkáját érezte nemcsak Pápa, de az egész ország, hisz az ország minden részéből ideözöniött leánylelkeket nevelte. Csendben, feltűnés nélkül dolgozott — Szent Vince leánya volt —, de annál hatékonyabban. Pedagógiai működését az elemi iskolában kezdte, majd a polgári iskola fejlődésével a polgári iskolában, 1907 tői pedig a tanítónőképzőben működött. Később a tanítónőképzőben megalakult Máriakongregáció vezetője lett, s kevés megszakítással az is maradt haláláig. Mint tanárnő szakképzettségével s nyelvtudásával tűnt ki és tudásánál csak alázatossága volt nagyobb. Generációkat nevelt fel, az ő kezében csiszolódtak gyémántokká a faragatlan drágakövek. Anyákat, nevelőket adott a nemzetnek, akik feltudják fogni szent hivatásukat, akik tudnak erős, férfias jellemeket, tiszta honleányokat nevelni, hiszen erre van szüksége ennek a szegény, megcsonkított hazának. Keményen ostorözta a mai leányifjúság hibáit, s szerető szívvel, gyengéd kézzel nyúlt a sebekhez. Anyja volt tanítványainak, akik mint édes anyjuk előtt, oly bizalommal tárták fel lelküket s a leánylélek ábrándos, veszedelmes útvesztőiben biztos, talajra állította növendékeit. Anyja volt a szegényeknek is és erre nevelte tanítványait, a jövő tanítónőit: szociális, karitatív műkő désre, a szegények szeretetére, Mily öröm töltötte el lelkét, mikor egy egy vakáció végén elhalmozták növendékei élelmiszerekkel, használt ruhaneműekkel kedves szegényei számára, s mily szerető gondoskodással irányította növendékeit a karitatív munkában, mennyi könnyet töröltek le az ő jóságos kezei. Azok most ott ragyognak mennyei koronájában, mint drágakövek. Most már beteljesedett rajta az Úr Jézus Ígérete: „Fényleni fognak, miként a csillagok." Utolsó éjjel is lázálmában növendékeit oktatta, tőlük búcsúzott. „Édes gyermekeim szeressék nagyon a jó Istent... csak Őt szeressék ... Használják fel jól az időt. . . bízzanak Jézus Szentséges Szivében ... maradjon köztetek az én szellemem . . * A gyilkos kór végre is felemésztette a csak önmagának irgalmazni nem tudó szervezetet. A cédrus kidőlt ... a liliomszál lehullt, hogy isteni jegyese kebelére tűzze, de szelleme él, a mag, amit elhintett közel négy évtizeden keresztül, kihajtott, kivirágzott, bőséges gyümölcsöt hozott, s hozni fog hosszú idők multán, késő unokákban is. R. I. P. N-CS. Rendkívüli városi közgyűlés. A folyó évi aug. hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlésről az alábbi tudósításban számolunk be. Sovány, majdnem semmitmondó tárgysorozat, - gyér hallgatóság. Az érdekességet szomjazó lelkek az elnöki bejelentésektől vártak mindent. A tárgysorozatnak van azonban egy ki nem nyomtatott pontja, a napirendelőtti fölszólalás, amely most is meghozta a maga érdekességét. Faragó János indítványozza, hogy miután két ülés jegyzőkönyvét is fel kell olvasni, mellőzzék azt. A közgyűlés azonban ragaszkodott ehhez s így a jegyzőnek több mint egy óráig kellett vágtatva olvasni, hogy egy két korrekciót leszámítva, a jegyző könyvet hitelesnek jelentse ki az elnöklő polgármester. Ezután következett dr. Fehér Dezső napirend előtti felszólalása, amelynek lényege az volt, hogy az ipariskola felügyelő-bizottságának aug. 23-án, tehát a közgyűlés előtt 1 nappal hozott határozatát meg kell változtatni. Az ipariskolai felügyelő-bizottság ugyanis elhatározta, hogy a folyó tanévet a tavaly tanító tanerőkkel és órarenddel fogja megnyitni. Dr. Fehér Dezső szabálytalannak minősíti ezt a határozatot, mert nem a törvényben megszabott 3 napi előzetes hirdetéssel tartották meg a gyűlést és szabálytalannak tartja, miután a határozathozatalban egy ott működő tanerő atyja is részt vett és végül legfőkép szabálytalannak tartja azért, miután az összes fórumok az ipariskolánál 3 állást szerveztek s ehhez a minisztérium tetemes államsegélyt is nyújt, tehát egyenesen városgazdasági és kultúrális szempontból sem megfelelő a hozott határozat, mert így még az eddig elért eredmények (államsegély)is veszélyeztetve vannak. Faragó János, mint az ipariskola felügyelő-bizottságának az elnöke, nyomban megadta a választ. Az ipariskola felügyelő-bizottsága eddig még mindig 24 órával a gyűlés előtt küldte szét a meghívókat, tehát jelen esetben is a régi uzust követte. A hozott határozatot a tanerő atyjának a felszólalása és szavazata nem befolyásolta, miután a határozat teljesen egységes volt. Végül a tanárok személyére és az órarendre hozott határozat sem kifogásolható, miután még az új tanári állásokkal kapcsolatos ügyek végleges elintézése anynyira elhuzódhatik, hogy talán egy tanév is beletelik mire véglegesen rendezve lesz. Miután pedig itt van a szeptember, az iskola zavartalan működéséről gondoskodni kellett. Dr. Fehér Dezsőnek ezen felszó lalása Összefügg a róm. kat. és az izr. hitközségek által fenntartott.polg. fiúiskolák fúziójával. Ezek szerint ugyanis a róm. kat. polg. fiúiskola az izr. polgáritól átvesz 3 tanerőt s így az izr. polgári megszűnik. A még így állás nélküli maradó 2 izr. tanerőt kellett volna még az ipariskolának átvenni. A felügyelő-bizottság említett határozata azonban ha meg nem változik, elvágta az útját a 2 izr. tanerő oda való elhelyezésének. Végül az elnöklő polgármester azzal zárta le az ügyet, hogy meg fogja kísérelni, hogy ez az ügy kedvező elintézést nyerjen. (Tudomásunk szerint azonban a 2 izr. tanerő egyik sem rajzszakos s az ipariskolánál ezen állások elnyerése a rajzképesítéshez van kötve s így alkalmaztatásuknak lényeges akadályai vannak. Szerk.) Csak ezután kerülhetett a sor az elnöki bejelentésekre, amelyekből megtudtuk, hogy a város azon kérelmét, hogy a képviselőtestületi tagok számát 88 ra emeljék fel, elutasították. Vass József népjóléti miniszter megköszönte a város üdvözletét. A város hirdetési jogának pontját levették a napirendről. A városi pótilleték szabályrendeletnél egy két lényegtelen módosítással áttértek az állami szabályrendeletre. Szalay János segélykérelmét már-már elutasították, mire Somogyi képviselő felszólalására azt megszavazták (53 P). Mike Irénnek 60 P t szavaztak meg. Férpasz Józsefné fizetését havi 40 P-ről 50 P re javították. Az 11 Temere olasz napilap kérelmét, hogy városunkat bizonyos dijért ismertetni fogják, elvetették. Hasonló elbánásban részesült a Magyar Hírlapírók nyugdíjintézetének segély iránti kérelme is. Az II Temerét egyedül Faragó János ajánlotta, elfogadásra. Valamivel szerencsésebb volt a Nemzeti Vértanuk Orsz. Emlékműbizottsága, mert a közgyűlés erre a célra 50 P t szavazott meg. Pados képviselő azon felszólalásával, hogy ha már emlékműről van szó, ne feledkezzünk el arról, hogy Pápán csak a nagytemplomban őrzik egy rajzlapon leirva a hősök neveit, de még nem jutottunk odáig, hogy őket a városhoz méltó emlékmű dicsérné. (Bizony ez igaz.) Egy-két illetőségi ügy kedvező és kedvezőtlen elintézésével végei is ért az utolsó nyári közgyűlés. A pusztuló Corvin-ház. Renoválják a Corvin házat. A Manzárd tető korhadt fazsindelyburkolatát leszórták, helyette cseréppel rakják be. Talán a homlokzatot is megjavítják, mert nagyon megviselte az idő. Bekukkantok az öreg boltivek alá. A kapúszínben, az udvaron elszomorító állapot vár rám. Minden rozoga, 'korhadt, pusztulófélben levő, s az emberek mégis közömbösen járnak el a ház mellett. Unalmasan vesznek tudomást a történőkről, legtöbben pedig tudomást sem vesznek róla. Időszerűnek tartom az aranytrombita megfújását. Városunk öreg város, nagy múlttal. A nagy múltnak emléke vajmi kevés. Ami van, az is csak papiroson. De ezen nem is lehet csodálkozni. A viszontagságos idők, melyek ben e végvárnak része Volt, mindent fölemésztettek. A várost földúlták, fölperzselték néhányszor, kő kövön itt nem maradt. De mégis maradt valami, ez a Corvin-ház, Mátyás király vadászkastélya, mely 1465 körül, vagy talán jóval előbb épült, s a mai napig megmenekült minden istenveréstől. Mit is jelent nekünk e ház ? Mátyás király háza, középkori ház, városunk legrégebbi háza. Ha tucatszám volnának műemlékeink, ha egész középkori utcáink volnának is, megkímélendő volna e ház. D2 szegények vagyunk e téren, — mondhatjuk — mint a templom egere. Semmink sincs a középkorból, de még jóval későbbről sem, egész a XVIII. század közepéig. Különben meg nagyon kevés a Mátyás király személyével kapcsolatba hozható építészeti emlék, ami szintén nagyban emeli értékét. De ha nem is tartotta meg egészen eredeti formáját, mégis értékes építészettörténeti szempontból is. A portálé cimertöredéke érdekes heraldikai unikum. És senkinek sem jút eszébe, hogy jó lenne valamit tenni a ház további épségben való fennmaradásának érdekében. De ha a város földesura elfoglaltsága miatt nem gondolhatott erre, nem a város elöljáróságának volna e kötelessége ennek érdekében minden lépést megtenni ? Esterházy Tamás grófot föl kellene kérni, ajándékozza a házat műemlékként a városnak. A gróf minden kétséget kizárólag, bizonyára