Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-08-25 / 34. szám

mek, többemeletes épületek, valamint a gyúlékony, illetve lobbanékony folyadékok raktározására szolgáló tankok villámhárítóval látandók el, s ezek rendbenléte évenként egyszer szakszerűen megállapítandó a városi mérnöki hivatal által. 113. §. Gyúlékony anyagokkal foglalkozó üzemek mennyezete, osz­lopai és hordpillérei, amennyiben a tűz által megtámadható anyagból valók, megfelelő védőburkolattal oly mérvben teendők tűzbiztossá, hogy a szerkezetek kellő hordképessége biztosíttassék. 114. §. Gyárakban és gőzkazánok mellett és felett gyúlékony tárgyakat tartani tilos. A gőzcsövek burkolata gyúlékony anyagból nem lehet. 115. §. Gyárakban, műhelyekben, hol tűzzel, vagy gyúlékony anyagok­kal dolgoznak, aludni, lakni tilos. Ilyen műhelyekben a kályhák alatt vizzel teli pléhmedence helyezendő el 116. §. Gyúlékony hulladékokat, úgymint: gyalúforgácsot, fűrészport, papírforgácsot stb. naponként leg­alább egyszer, de mindenesetre munkabefejeztekor vagy szünetkor a munkahelyiségből el kell távolítani és csak nem veszélyes helyen sza­bad tartani. 117. §. Benzint vagy hasonló könnyen gyúló tisztító anyagot hasz­náló vegytisztitó (tisztító) ipartelepek s műhelyek engedélyezésére a 64.029/ 1924. K. M. sz. rendelet vonatkozik. 118. §. Gyárakban, gépházaknál stb. hamú, salak az épületektől csak 10 méter távolságra rakhatók le és azt ott m nt általában mindenütt, vízzel bőven kell átlocsolni. 119. §. Ha a fennforgó körülmé­nyek tűzbiztonsági szempontból a szabályrendeletben előírtakon felül további kikötéseket tesznek szüksé­gessé, azokat a telepengedélyezési és egyébb határozatokba kell felvenni. Színházak, mozgóképes színházak, hangverseny- és tánctermek stb. 120. §. Az épülő színházaknak minden oldalról teljesen szabadon kell állniok. 121. §. Minden emeletről jobbra, balra legalább egy külön tűzbiztos lépcső vezessen részint közvetlenül a szabadba, részint az előcsarnokba. Ha a nézőtér nagysága, vagy a színház berendezése még több lép­cső alkalmazását teszi szükségessé, azt a hatóság esetről-esetre elrendel­heti. A nézőtér és a lépcső között a nézőtér illető része befogadási képes­ségének megfelelő terjedelmű, tűz­biztos födémű és a szabadba nyíló ablakokkal ellátott előtér vagy tágas folyosó alkalmazandó. A nézőtérről a csarnokba, oldal­folyosókra és illetőleg a szabadba minden 100 ember számára 1*25 m széles kifelé nyíló kijáratí ajtó léte­sítendő. A kocsin távozó közönség külön főkijárattal bírjon. 122. §. A közönség számára szol­gáló lépcsők mind tűzbiztos anyag­ból, szögbetörten, azaz helyenkint nyughelyekkel ellátva készítendők. 123. §. A nézőtéren az ülőhelyek csak állandóan rögzítettek lehetnek. Az állandó ülőhelyek szélessége 55—64 cm, minden ülőhelynek mély­sége (támlánytól-támlányig) 70—80 cm, az üléssorok közt középen 1 métertől IV2 méterig széles utat kell hagyni, ha a középső út csak 1 méteres, úgy egy sorban kilenc ülő­helynél több nem lehet, vagy pedig a széksorok külső oldalán, a fal mentén is a középsővel azonos szé­lességű útat kell hagyni. Egy négy­szögméter területű állóhelyre legfel­jebb három egyén bocsátható. 124. §. A befogadási képesség a játszást engedélyező okmányban meg­állapítandó, s ez a napos, illetve ügyeletes rendőr- és tűzoltótisztek által szükség esetén a pénztárak és jegyszedők útján ellenőrizendő. 125. §. Az utakra széket, vagy áz engedélyezettnél több helyet felállí­tani, bármivel eltorlaszolni, a rend­őrség, tűzoltóság szolgálatra beosz­tott közegein és jegyszedőkön kívül ott tartózkodni, soha, semmi alka­lommal nem szabad. 126. §. A színházban sem a szín­padon, sem a nézőtéren, sem a csarnokokban, folyosókon, lépcsőkön, szóval sehol és senkinek dohányozni, vagy szivarozni, pipálni, sem pedig rágyújtani, vagy olyasmit tenni nem szabad, ami ezirányban gyanút kelt­het. 127. §. Minden oly javítási munka, mely tűz használatát igényli, az I. fokú tüzrendészeti hatóságnak be­jelentendő és az ily munka csak e célra külön kirendelendő tűzőr köz­vetlen felügyelete mellett foganato­sítható. 128. §. A színházban legalább két bennlakó, állandóan alkalmazott s különösen a világítási, vízvezetéki és fűtési készülékek ismerete tekin­tetében is megvizsgált, józan és megbízható, gyakorlott tűzoltónak éjjel-nappal felváltva kell őrségi szol­gálatot teljesíteni. A bennlakó tűzol­tókon kívül másnak a színházban lakni tilos. 129. §. A színházban bennlakó tűzoltók tűzrendőri fegyelem tekinte­tében a tüzoltóparancsnokság alá vannak rendelve. 130. §. Az állandó színházi tűz­oltókon kívül előadás alatt egy tiszt és az előadás természetéhez képest a parancsnokság által megállapított számú tűzoltókból álló tűzőrség tesz szolgálatot. 131. §. Az őrségen levő tűzoltó­val csak közvetlen parancsnoka ren­delkezik. 132. §. A fentebb említett városi tűzőrség az előadás megkezdése előtt félórával köteles a színházban meg­jelenni és működését azonnal meg­kezdeni. 133. §. A színház telefonállomás­sal látandó el, melyet az előadás meg­kezdése előtt rélóval és az előadás tartama alatt mások, mint a rendőr­ség, tűzoltóság, villany- és vizmű­telep szolgálatára beosztott tagjai igénybe nem vehetik. A telefonszekrény könnyen hozzá­férhető, de illetékteleneknek meg­közelíthetetlen helyen állítandó fel. 134. §. A mozgófényképes szín­házak engedélyezésénél tüzrendészeti szempontból a 120—127-ik szaka­szok mindenkor irányadók. 135. §. Hogy az ülőhelyek elren­dezése bármikor szigorúan ellenőriz­hető legyen, a helyiségben egy, az államrendőrség vezetője és a tűzoltó­parancsnok által hitelesített helyszin­rajzot kell kifüggeszteni. 136. §. Az összes helyiségek vil­lamos világítását a kinemotograftól független villamosvezetéknek kell szol­gáltatni. 137. §. A nézőteret megvilágító izzólámpák a kamrán kívül is ki és bekapcsolhatók legyenek. Magának a kamrának a világítása csak burával bíró és dróthálós izzólámpa lehet. 138. §. Úgy a színházak, mint a a mozgószínházak mellékvilágítással (vészvilágítással) látandók el, ezen mellékvilágítások a rendes világítás vezetékeitől teljesen független veze­tékkel, áramforrással látandók el s kapcsolójuk a színpadon, illetve a vetítőkamarában nem helyezhető el. 139. §. A fénykéve kibocsátására szolgáló nyílás, valamint a mellette alkalmazott egy megfigyelőnyílás füg­gőleges vezetékben fútva, könnyen zárható és füstáthatatlanul záródó ajtócskákkal látandó el. (Fo.yt köv) Pápai terménypiac. 1929. évi augusztus hó 23-án. Buza 19 50, rozs 1450, árpa 19, zab 16, tengeri 28 pengő q ként. állami anyakönyvi kivonat. {A bejegyzések idejének sorrendjében.) 1929. augusztus 16-tól—23-ig. Sxlllettsk: Aug. 14. Fodor András pincér és neje Szabó Anna, leánya: Erzsébet, rk. Aug. 15. Szalai János városi kézbesítő és neje Csizmadia Erzsébet, leánya: Erzsé­bet, Ilona, rk. Aug. 16. Nagy József napszamos és neje Jezerniczky Erzsébet, leánya ; Katalin, ref. — Cseke Tamás kocsis és neje Czudar­helyi Mária, fia: János, rk. Aug. 17. Horváth László, Lajos honvéd­huszár őrmester és neje Kállai Erzsébet, fia: László, Imre, Balázs, rk. — Nagy Rozália (özvegy) földmivelőnő, leánya: Mária, Magdolna, rk. — Baráth József földmivelő és neje Hapl Karolina, leánya : Erzsébet, ref. Aug. 18 Korpics Gyula, Imre szabó és neje Víczai Erzsébet, fia: István, Tibor, rk. Aug. 19. Hajdany Vince községi segéd­jegyző és neje Szalay Rozália, fia: Sándor, Rudolf, rk. — Nagy Ignác napszámos és neje Árvái Karolina, leánya: Jolán, rk, — Horváth János főpincér és neje Makkai Erzsébet, leánya: Ilona, rk. Aug. 20, Fusch Márton szövögyári lakatos és nele Kósz Lujza, fia: Károly, rk. Aug. 21. Szalma Imre vasbeton szerelő és neje Tonkó Margit, fia: Attila, Imre, István, rk, Aug. 22. Tóth Lajos pénzügyőri fővigyázó és neje Kigyósi Ilona, leánya: Márta, Karolina, rk, Meghassak s Aug. 16. Wéber József kereskedelmi ügynök, izr, 65 éves, hátgerincsorvadás. Aug, 17. Özv. Szakács Ferencné Bencze Anna földmives özvegye, ev., 88 éves, elaggulás. Aug. 18. Peszmeg Anna, rk., 3 hónapos,, tüdőlob, Aug. 19. Bakos Magdolna, rk., 4 hóna­pos, bélhurut Aug. 20. Borsos Elek, ev., 7 éves, agy­hártyalob Aug 21. Csizmadia Imre, rk., 9 hónapos^ hörghurut. Kásasságofi köfi&SSek: Aug. 17. Tóth István kőmivessegéd, rk. és Csiszlér Margit dohánygyári munkásnők ev. — Mészáros Sándor cipészsegéd, rk. és Fejes Erzsébet dohánygyári munkásnő, rk. — Vörös Károly vasúti mozdonyvezető,, ref. és Fejes Juliánná, dohánygyári mun­kásnő, rk. — Markovics Ferenc csizmadia­segéd, rk. és Roskovics Ilona, rk. Aug. 19. Pehm Lajos cipőfelsőrészké­szitősegéd, rk. és Bakonyi Katalin, rk —­Perlman Ernő kereskedősegéd, izr. és Neumann Berta, izr. lapzárta csütörtök este 8 érakor. Lapiusajdeiios és kiadó a pápai fóaih. ^őr­Keresztény Nemzeti Nvomda R.-t. Pápa. Hűvészíes fénykép-leve* lezöiapok „Kaarczssgliy" mü­teremöől. Arok-utca 4. sz. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szeretett jó édes anyánk elhunytával fájdalmunkat megjelenésük­kel is enyhítették, ravatalára koszorút és virágot küldtek, ez úton mondunk hálás kö­szönetet 453 Török-testvérek. Eladó háromszobás új báz. ^••••aMMtBaBSiWiMHBMMBWWMMiiMW 28 évig adómentes. A város legszebb helyén. Bővebbet: M\m BpPlf szücsmesternél Pápa, Fö-utca 26. sz. (A nagytrafik mellett.) 460 Eladó a Vörösmarty utca 15. számú 4 nagy szoba, konyh?, fürdő­szobai, előszoba, pince és ve­randából álíó, kitűnően épí­tett, száraz, kifogástalan álla­:•: poiban levő úri H Á Z, íágas, virágos udvarral. — Beköltözhető. — Bővebbet ugyanott Hénel Gusztáv tulaj áonosnál. Közvetítők díjazva. Vasárnap délelőtt 11 órá­tól kezdődőleg az autóbusz a Színház-térről a TAPOLCAFŐI BÚCSÚRA óránkínt közlekedik. Viteldíj személyenkint 1 P. Pápai Gépkocsi Közlekedési Vállalat. 459

Next

/
Thumbnails
Contents