Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-08-25 / 34. szám

i„ vas;daságo« :t gyor* tartja, jtökéleíy. Faigyaránt mindenzárt és Ilit yi-nica ból állet, \ 33 Mi íth L. oldal, toki rú zsebórákat, jresztő ikszerei szakt, jutálindenriisme\ azért ok. > m Ü Ma; íjEsjjgg •ra emü elcía tály be 8 125 lent meg Surányi Lajos Kassáról elüldözött nyomdász, szociáldemokrata munkásvezér, volt prágai képviselőnek nagy feltűnést keltő könyve dunai népek tragédiája és Csehszlovákia* cimers, melyben a szerző, akit a csehek megfosztottak illetőségétől, mandátumától, kimutatja azt, hogy Magyarország feldarabolása elsősorban a munkásságot tette tönkre, éppen azért az oktalanul feldarabolt ország újra egyesítéséért elsősorban a munkásságnak kell harcolnia. Surányi első füzetét, melyből hamarosan a második kiadás is megjelent, az elmúlt napokban „Tiz fekete esztendő parancsa" címen egy új füzet követte, melyben a szerző újabb bizonyítékok alapján mutatja ki a csehek néppusztító politikáját, majd a magyarországi szociáldemokrata pártot igyekszik komoly érvekkel meggyőzni a földarabolt területek újra egyesítéséért folyó közös küzdelem szükségességéről. A pompásan megirt füzet ugyanahhoz a végső konklúzióhoz ju% ami a mi lelkünkben ét s azért a munkásteslvéreink figyelmébe ajánljuk az értékes füzetet. Megrendelhető a szerzőnél B.pest, VII., Bethlen utca 9. III. 25. Ára 50 fillér. Pápa megyei város tűzrendészet! szabályrendelete. (6. közlemény.) 83. §. Akár gőzgéppel, akár robbanó motorral történik a cséplés, a cséplőgép tulajdonosnak az alábbi tűzvédelmi eszközökkel kell bírnia, s azokat a cséplés helyén állandóan készenlétben és jókarban köteles tartani, úgymint: 1 drb. 80 mm hb. szivó-nyomó targoncafecskendőt, 5 hektoliter vízkészletet, 3 drb. 16 négyszögméter ponyva, 3 jó szikracsapó, 2 drb. csáklya, 2 drb. veder és a robbanó motoroknál ezenkívül 1 drb. chemia kézi tüzoltókészülék. 84. §. Szeles időben erdő, vetés és takarmány közelében egyáltalában tüz rakása, vagy annak felügyelet nélkül bárhol égvehagyása tilos. 85. §. Takarmányneműeket, kócot, kendert, lent stb. könnyen gvúió és robbanó anyagokat szállító szekereken a dohányzás tilos. 86. §. Könnyen gyúló csomagoló anyagokból (széna, szalma, kóc, fagyapot, gyalu forgács, papirforgács) a csomagoló helyiségekben csak egy napi szükséglet tartható, ugyancsak naponta eltávolítandók a munkahelyiségekből a gyúlékony hulladékok. Fa, szén, kőszén. 87. §. A város belterületén fatelepek egyáltalán nem állíthatók fel, kültelken pedig puhafatelepek a beitelki épületektől 100 méter, a keményfatelepek pedig ugyancsak a bel telki épületektől 10 méter távolságra létesíthetők. Egymással érintkező puhafatelepek egymástól 5 méter magas fal vagy 10 méter szabadtér, keményfatelepek pedig 4 méter szabadterület által választandók el. 88. §. Templom, iskola, kórház, színház, középületek, tűzveszélyes telepek és raktárak közelében 100 m

3nél nagyobb mennyiségű fát tilos raktározni. 89. §. 50 m

3-ig épületben fa minden olyan helyiségben tartható, mely a lakás részére szolgáló épületrésztől füst- és tűzmentesen el van zárva. 90. §. Udvaron fakészlet egy vagonnál nagyobb mennyiségben csak minden épülettől 6 méter távolságra tartható. 91. §. 100 m

3-nél nagyobb fakészlet a beépített háztelkek felől 3 méter magas kőfallal határolandó, a lakott ház tűzfalai felől 1 méter, légaknái, ereszei és ablakai felől legalább 6 méter távlat tartandó be, 92. §. Keménytüzifa deszkakerítés mentén. 1—2 méter, puhafa-féléknél pedig legalább 3 méternyire kezdődhetik a legközeSebbi farakás. 93. §. A szabadban bárhol raktározott puhafa magassága, szélessége a 4—4 métert, a hossza 15 métert, a keményfa és tűzifa hossza a 20 métert, a szélessége a 6 métert, magassága az 5 métert meg nem haladhatja. A farakások között minden oldalon 3 méteres út hagyandó állandóan szabadon s az még ideiglenesen sem rakható el fával. Az útakról a fahulladékok, a forgács és a fürészpor naponta, a telepről pedig hetenként eltávolítandó. 94. §. Fatelepeken nyílt tüzelés tilos, az őrbódéban való tüzelés csak akkor engedhető meg, ha szabályszerű kályha van beállítva, amelynek füstcsöve szabályszerűen épített kéménybe torkollik. 95. §. Kőszén, faszén, brikett, tőzeg épületekben csak tűzbiztosan elkülönített helyen raktározható. Nagyobb készleteknél szabadban vagy bárhol való raktározásnál a rakás magassága a 3 métert, köbtartalma 500 m

3-t meg nem haladhatja, min den ilyen rakás között legalább 3 méter üres tér hagyandó vagy téglafal Meinl kávé. II. keverék tejeskávénak való, erőteljes ízű keverék V* kg. 2 50 P III. keverék általáno san kedveli Brazilkeverék . V* kg. 2i0 P IV. keverék konzum 7* kg. 1 90 P V. keverék. . . . kg. 1*60 P Fióküzlet: Pápa, Kossuth-utca 20. sz. TELEFON I 82. SZ. húzandó. Faszén legfeljebb 1 méter magasan raktározható. 96. §. A már felsorolt öngyulladásnak kitett anyagok (liszt, trágya, fürészpor, keményítő stb.) egymástól elkülönített kisebb rakásokban raktározandók. Gyárak, ipari üzemek, raktárak. 97. §. Gyárak, nagyobb ipari üzemek, műhelyek és raktárak épületei minden 25 méter távolságban tűzfalak által elkülönítendők. Indokolt esetben ez a távolság csökkentendő. A tető síkja fölé emelendő tűzfal magassága a helyzet és az épület, valamint a benne felhalmozott anyag szerint 0 3 tői 1 méterig állapítható meg s annak önmagában is tömör falnak kell lenni. A gép- és kazánház minden épülettől biztosan elkülönítendő. A tűzfalnak az ereszeket is meg kell szakítani. 98. §. Raktárak, munkahelyiségek, tűzveszélyes üzemek egyes szakaszai, azonkívül tűzálló válaszfallal különí-' tendők el függőleges irányban, míg a vízszintes irányban tűzálló mennyezettel való elkülönítés rendelhető el. Pince- és padláshelyiségek, akár műhely, akár raktár céljaira szolgálnak, válaszfalakkal szakaszokra osztandók, s megfelelő, közvetlen a szabadba vezető kijáratokkal látandók el. 99. A gyúlékony anyagok raktározására szolgáló pince- és bolthelyiségek között közvetlen belső összeköttetést létesíteni tilos. 100. §. Úgy a tűzfalakon, mint a a válaszfalakon, mennyezeten átvezető feltétlenül szükséges nyílásoknak tűzbiztos elzárásáról s ott, ahol ez felvonók, csatornák, transzmissiók stb. miatt nem lehetséges, a nyílásoknak szükség esetén leendő elzárhatására felfüggesztett, lehajtható vaslemezek útján vagy más alkalmas módon gondoskodni kell. Az átvezető nyílások a minimumra redukálandók. Ott, ahol tűzólló ajtók alkalmazása szükséges, csak olyan szerkezetű ajtók alkalmazandók, amelyek fél óráig a lángok direkt behatása alatt sem szenvednek alakváltozást, valamint a a füstöt sem bocsájtják át. Hogy az egyes nyílások tűzbiztos elzárása mily módon történjék, a tüzoltóparacsnokság javaslata alapján állapíttatik meg. 101. §. Egyes épületek között, valamint a szomszéd felé megkívánt tűztávlatok, valamint megfelelő tűztávlatok hiányában a tűz gyors terjedését akár a szomszéd épületek felé, akár az épületen belül megakadályozni hivatott közbeiktatandó akadályok szükségessége, s annak mérve esetenként bíráltatik el. Ne felejtse el Szent István hetében megtekinteni különleges ÁGYSEZLON gyártmányaimat. MERK FERENC kárpitos és díszítő Budapest, VI., Hegedűs Sándor utca 15. szám. Kérjen ingyenes illusztrált ismertetőt. — Kárpitozott garnitúrák, matracok, sezlonok állandó nagy raktára. 399 102. §. Tetőkön oly kiugró, s gyúlékony anyagokból való építmények, melyek a tűz tovaterjedéséhez tápot adhatnak, gyár vagy raktár épületen nem létesíthetők. Tető és szellőző nyílásoknak éghető anyaggal való elzárása tilos. Nagy lánggal égő anyagokkal foglalkozó ipartelepek kiugró eresszel nem bírhatnak. 103. §. Gépházak és kazánházak, ahol a tűz esetén a telep tűzoltó céljaira szolgáló szivattyúk működésben tarthatásához is szükséges, tűzbiztos fedéllel látandók el. 104. §. Minden munka, illetve a válaszfalakkal szakaszokra osztott helyiségnek legalább kettő ellentétes irányban és közvetlenül a szabadba nyíló, illetve a szabadba vezető tűzbiztos lépcsőházi kijárattal kell bírnia. Az üzem minéműsége és a helyiség, valamint a munkások számához mérten az egyik kijárat a szabadba vezető vaslétrával is helyettesíthető, illetve ez, mintegy újabb kijárat elrendelhető. Földszinti munkahelyiségeknél a második kijáratot esetleg az ablakok pótolhatják. 105. §. A kijárati ajtók csak kifelé nyílhatnak, s üzemközben úgy a kijárati ajtóknak, mint a vaslétrára nyíló ablakoknak állandóan nyitva, illetve be nem zárva kell lenniök. 106. §. Az összes kijárati ajtók, folyosók, lépcsők és közlekedési utak, melyek legalább egy méter szélességben egyenes irányban a kijáratok felé kell, hogy vezessenek, állandóan szabadon tartandók. A kijáratok felirattal, a közlekedési utak és folyosók pedig irányjelző felirattal látandók el. 107. §. A kapúbejáratok és kapúaljak állandóan szabadon tartandók és raktározás céljaira nem szolgálhatnak, Nagyobb embertömegek elvezetésére szolgáló kapúaljakban kirakatok nem létesíthetők. 108. §. A lépcsők alatt gyúlékony anyagokat tartani tilos. A lépcsőházakban a tüz esetén keletkező füst elvezetésére alkalmas szellőztetőkről gondoskodni kell. 109. §. A vaslétrák úgy alkalmazandók az ablaksorok közötti falfelületen, hogy a kijáratnak kijelölt ablakokat a vaslétrával, korláttal is ellátott híd kösse össze. Ha a létra több emeletre terjed ki, úgy a tetőre is vezetendő, s alul, a talaj felett, legfeljebb 25 méter magasságban végződjék. A vaslétrák évenként egyszer a hordképességet illetőleg megvizsgálandók és állandóan jókarban tartandók. 110. §. Ipartelepek, árúházak ablakain kívülről tolózárak vagy keresztvasak nem alkalmazhatók. Vasrács alkalmazása esetén (legalább egy ablak, az ajtótól legtávolabb levő nyitható legyen. 111. §. Az udvarok olykép tartandók szabadon, hogy azokban a szabad közlekedés biztosítva legyen. Tűzveszélyes telepek, több emeletes épületek udvarát egészben vagy részben befödni tilos. 112. §. Tűzveszélyes telepek, üze^