Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-08-04 / 31. szám

egyének végezhetik, akik annak szakszerű kiviteléért felelősek is. Épületek belsejében csak szigetelt vezetékek alkalmazhatók, kivételesen csupasz vezetékek csak akkor, ha a helyiségben maró gőzök vannak. A villamos vezetékek huzalai, még ha burkoltak is, minden gyúlékony anyagtól és faszerkezettől kellő távolságban és elszigetelten vezetendők. A villamosvezetékek elhelyezése falakban és mennyezetekben csak megfelelő szigeteléssel és megfelelő védőburkolattal történhetik. Tűzveszélyes anyagok között a vezetékek biztonsági csővezetékbe fektetendők, amelyek azok megsértését (pld. szeggel stb.) kizárja. A villamosvilágítási berendezések létesítésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vezetékek veszélyes felmelegedése biztosítékok közbeiktatása által elkerültessék. Az ívlámpák üveggömbjei tűzveszélyes anyagok közelében védő sodronyhálókkal látandók el, amelyek a lámpák tartóin függjenek, alul pedig fémtányér alkalmazandó, hogy az izzó szénrészek kihullása kizárt legyen. 46. §. Színházakban, mozgóképszínházakban, s általában nagyobb embertömeg befogadására szolgáló helyiségekben, gabona-, festék-, olajés parafamalmokban, lakk- és firniszfőződékben, szeszgyárakban, filmfeldolgozó és raktározó üzemekben robbanó anyagok, robbanó gőzök és gázokat leadó folyadékok és anyagok feldolgozásával és raktározásával foglalkozó üzemek, általában minden könnyen gyúló, lobbanó anyagokat feldolgozó, raktározó és elárusító üzemekben és helyiségekben csakis villamosvilágítás alkalmazható. A villamosvilágitás úgy rendezendő be, hogy az több önálló áramkört képezzen. 47. §. Azokban a helyiségekben, amelyekben akár por, vagy gáz alakban levő anyagok, valamint folyadékok raktároztatnak, vagy dolgoztatnak fel, amelyeknek meggyúlása robbanással járhat (mint celluloid előállításával, vagy feldolgozásával foglalkozó gyárak, malmok lisztkeverő helyiségei, benzin és hasonló anyagokkal dolgozó gyárak), szikraképződéssel járható elektromos berendezések, kapcsolók, biztosítékok, ellenállások stb. egyáltalán nem alkalmazhatók. A vezetékek biztonsági csőbe fektetendők, a lámpák is csak kettős búrával és sodronyhálóval védett izzólámpák lehetnek, amelyeknél a búrának a lámpa foglalatát is magában kell zárnia, Ívlámpa és mindennemű nyílt világítás használata tilos, ily helyiségekbe belépni is csak biztonsági lámpával szabad. Ezekben a helyiségekben dinamók, elektromotorok, transzformátorok, valamint az ezekhez tartozó kapcsolók, ellenállások sem állíthatók fel. Olyan helyiségekben pedig, amelyekben a robbanás veszélye fent áll, de amelyekben könnyen gyúló pehelye por rakódik le, s amelyek azért tűzveszélyes üzemeknek tekinthetők (mint famegmunkáló műhelyek, szövőműhelyek, papírgyárak, könynyen gyúló anyagokat raktározó helyiségek stb.) az elektromos berendezések, készülékek oly védő fedéllel látandók el, amelyekkel azok tűzbiztos módon elzártnak tekinthetők s az elektromos szikrafényív nem gyújthat, a vezetékek biztonsági csőbe fektetendők. A világítás csak teljesen zárt lehet, ívlámpa, nyílt világítás nem alkalmazható. Robbanó anyagokat, gázokat és gőzöket tartalmazó helyiségekben, amidőn azt a fokozott tűzbiztonság érdeke megköveteli, csak nappali világítás alkalmazható, mesterséges egyáltalán nem, esetleg csak külső elektromos izzólámpavilágitás. 48. §. Dinamók, elektromotorok, transformátorok, kapcsolók, ellenállá sok tűzbiztos alapra (beton, porcelán, márvány, üveg stb.) szerelendők. Transformátorok csakis tűzbiztos, elzárt helyen állíthatók fel. Ellenállások, amelyek 150 fokra felmelegednek, éghető anyagoktól egy méter körzetben szabadon tartandók. A villamos világítási és egyéb erős, valamint gyenge áramú villamos berendezések a tűzbiztonság követelményeinek megfelelően és úgy szerelendők, tartandók karban, hogy tüz esetén a tűzoltók veszélyeztetve ne legyenek, általában pedig a Magyar Mérnök és Építész Egyesületnek a mindenkori szerelési szabályai az irányadók. 49. §. Színházakban, nyilvános előadások tartására szolgáló s általában nagyobb embertömeget befogadó helyiségekben, szállodákban, valamint éjjeli üzemmel dolgozó nagyobb ipartelepeken, gyárakban, a kijáratok, lépcsők, folyosók és közlekedési utak mellékvilágítással látandók el, amely lehetőleg akkumulátorból táplált mellékvilágítás legyen, azonban, a tüzoltóparancsnokság javaslata alapján az I. fokú tüzrendészeti hatóság indokolt esetekben minden oldalról zárt gyertya, vagy olaj mellékvilágítást is engedélyezhet. Nagy és gyors füstképződés lehetőségének fennforgása esetén csak kizárólag villamos, külön akkumulátor ból táplált mellékvilágítást lehet en gedélyezni. (Fo,yt köv.) Állami anyakönyvi kivonat. (A bejegyzések idejének sórrendjében.) 1929. július 26-tői augusztus 24g. SiOltlitk: Júl. 26. Havricsák Mária takarítónő, leánya: Anna, rk. Júl. 27. Csillag János honvédhuszár szakaszvezető és neje Kertész Ilona, leánya: Klára, rk. . Júl. 28. Paksi József takarékpénztári altiszt és neje Ihász Erzsébet, fia: István, rk. — Kocsis Károly gazdasági cseléd és neje Pap Zsófia, leánya: Anna, ref. Júl. 29. Veninger Ernő napszámos és neje Haspl Karolina, leánya: Erzsébet, rk. Júl 30. Szépe István honvédhuszár alhadnagy és neje Angyal Franciska, fia: István, Gábor, rk. — Száki István napszámos és neje Horváth Erzsébet, fia: Ferenc, rk. Júl. 31. Faa Lajos városi pénztári ellenőr és neje Torma Stefánia, fia: Tamás, Lajos, rk. Meghaltak: Júl. 26 Özv. Akaratos Tamásné Csurgay Mária kőmives özvegye (városi tartásdijasos szegény), ref., 72 éves, elaggulás. Júl. 27. Farkasdi Károíyné Csőrge Karolina földmivelő neje, ref., 31 éves, szivbénuíás. Júl. 28. Kocsis Anna, ref,, 2 napos, veleszületett gyengeség. Júl. 29. Ráesik Józsefné Molnár Juliánná íöldmivelő neje, rk., 49 éves, veselob Júl 30 Geist Mór magánzó, izr., 62 éves, szivgyengeség. Aug. 1. Ifj. Eisler Mórné Breuer Hermina üvej/ , edény- és porcellán kereskedő neje, izr., 62 éves, idült májlob. — Özv. Ihász Antalné Faragó Juliánná napszámos özvegye, rk., 81 éves, elaggulás. Házasiágot kölöHtk: Júl. 27. Fászt Péter cipészsegéd, rk. és Feltein Mária dohánygyári munkásnő, rk., Lapzárta csütörtök este 8 órakor. Laptulaídonos is kiadó a pápai Kath. Kör. Keresztény Nemzeti Nyomda R.-t. Pápa. Művészies fénykép-levelezőlapok „Karczaghy" műteremből. Arok-utca 4. sz. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó fiam és szeretett testvérünk FÁBIÁN ISTVÁN elhalálozása alkalmával részvétüket nyi'vánhották, a temetésen megjelentek és a ravatalára koszorút vagy virágot helyeztek, ezúion mondunk hálás köszönetet. Fábián Antal és gyermekei. Pápai t@§*ménypiac. 1929. évi augusztus hó 2-án. Pápa r. L város hivatalos adatai alapján. Buza 22—2250, rozs 16—16-50, árpa 20—21, zab 18—19, tengeri 25—26 pengő q-ként. Burgonya: 8—12 P, foghagyma 30 f, vöröshagyma 15 f, fejeskáposzta 30 f, kelkáposzta 30 fillér. Marhahús 2-24, borjúhús 2 60—3 00, sertéshús 2 60, zsirszalonna 2-60, zsir 2"80 pengő. Vaj 5-5-60 P, túró 1 P, tojás 12 fill. Nullásliszt 38 fillér, főzőliszt 34 fillér, kenyérliszt 28 fillér. Széna5—8 P, szalma 150—1*80 P q-ként. A pápai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 3723/1929. tk. sz. Árverési hirdetmény-hiDonaf. Németh Kálmán végrehajíatónak végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést Csizmadia Józsefnek a pápán 1510. sz. tkvi betétben I. 1—3. sor, 5167., 5168, 5169 hrsz. illetőségére 2387 P 88 f kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1929. évi augusztus hő 12 ik napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-ál készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 : LX. t.-c. 147., 150., 170. §-ai~ 1908 :XL. t.-c. 21. §-a) lehessen. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet igérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLI. 25. §.)„ Pápa, 1929. május 14. napján. Kapossy s. k.> járásbiró. A kiadmány hiteléül: Vass s. k., 401 telekkönyvvezető. 1679/1929. vht. sz. áruerési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az; 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti központi járásbíróságnak 1929. évi 87.305. számú végzése következtében Hóbé Damasé javára 175 P 47 f s járulékai erejéig 1929„ évi május hó 3l»én foganatosított kielégítési végrehajtás útján le* és felülfoglalt és 3020 pengőre becsült következő ingóságok, úgymint: berendezés és lovak nyilvános árveré sen eladatnak. Mely árverésnek a pápai kir. járásbíróság 1929. évi 7601. sz. végzése folytán 175 P 47 f tőkekövetelés,, ennek 1929. évi január hő 1-ső nap jától járó 10% kamatai, VsVo váltódíj és eddig bíróilag már megállapított költségek erejéig Pápán, Kossuthutca leendő megtartására 1929. évil augusztus hó 19-ik napjának délu táni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX, t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfog laltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a érteimébem ezek javára is elrendeltetik. Kelt Pápán, 1929. július 25. 415 Asztalos, kir. bir. végrehajtó— Egy jőkarban levő, teljes kovácsfelszerelés jutányos áron eladó. Bővebbet: Özv. Jász Lajosnénál, Bakonykoppányban. 419