Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-07-28 / 30. szám

Politikai hetilap. — legjelenilk minden vasárnap. Sierkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H írd eiések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések Wzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: »R. BEBZSEATI FABlÁji. Felelős szerkesztő: BOKSÁT EHDBE. Előfizetése ket és hird et és eket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A BPax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker, Nemzeti Nyomda ­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Városi közgyűlés. 1929. július 20. Szombaton d. u. 3 órai kezdettel közgyűlést tartott a városi képviselő­testület. A nyári hőség és a fontos mezei munkák ellenére is feltűnően szép számban jelentek meg a kép­viselők. A mult gyűlés jegyzőkönyvé­nek felolvasása után Sarudi Qyörgy képviselő állott fel szólásra és ne­hezményezte, hogy kihagyták a jegyzőkönyvből az ő javaslatát, mely­ben azt indítványozta, hogy küldjön a város az összkormányhoz egy tisztességes hangú memorandumot, és kérje benne a kormány pártfgá­sát az 1929:XXX. t.-c. jogfosztó ren­delkezéseivel szemben. Az elnöklő polgármester felvilágosító válasza után a mult gyűlés jegyzőkönyvét hitelesen felvettnek jelentik ki. Az elnöki bejelentések során némi keserűséggel adja a polgármester a képviselőtestületnek tudomására, hogy egyes városi tisztviselők részé­ről súlyos visszaélések történtek: hivatali titkokat árultak el egyéni haszonért, Ellenük a bűnvádi eljárás megindult és két tisztviselőt állásuk­ból felfüggesztettek, egy alkalmazottat pedig elbocsátottak. Az üggyel kap­csolatban kéri a polgármester a kép­viselőket, hogy ne adjanak egyes tisztviselőknek hatáskörükbe nem tar­tozó megbízásokat. Felolvasta to vábbá, a város tisztviselőihez inté­zett iratát, amelyben a hivatali titoktartást hangsúlyozza és a tiszt­viselői tisztességgel ellenkező meg­bízások elfogadásától óvja őket. A polgármester erélyes eljárását a köz­gyűlés általános helyesléssel fogadta. Ugyancsak örömmet vette tudomá­sul a közgyűlés, hogy Wohlmuth Lajost, városunk agilis tűzoltóparancs­nokát az alispán vármegyei tüzren­dészeti tiszteletbeli felügyelővé ne­vezte ki. A tanács javaslatok közül először azt vitatták meg, hogy az 1886: XII. t.-c. és M. 63. § ainak keretein be­lül mely városi tisztviselők legyenek hivatalból tagjai az újonnan meg­alakítandó képviselőtestületnek. A ja­vaslat ezen tisztviselők számát a régebbi 18 al szemben 14 ben álla­pítja meg. Vagyis a törvény szerint kihagyható a képviselőtestületből : a számvevő, adóhiv. jegyző, közs. jegyző és a javadalmi jegyző. Sarudy György szerint ez az arány veszedelme­sen rossz, mert a régi képviselőtes­tületi 1 : 10 aránnyal szemben most negyedrész lesz állandó tisztviselő. Ö tehát a 10 re való leszállítást ta­nácsolja. Vitéz Karcsay a 15-ös lét­számot ajánlja, mert az adóügyi jegyző is fizetéses. Dr. Fehér Dezső felszólalása után a tanácsjavasíatot fogadják el. 1929: XXX. t.-c. 38. §-ban előirt választási szabályrendelet megalko­tásaiban a város országgyűlési kép­viselő választási kerületeit vették alapul. Már lapunk is közölte, hogy mely utcák tartoznak az egyes ke­rületekbe, épen ezért most erre nem terjeszkedünk ki. Az egyes kerüle­tekben a választók száma nem lehet kevesebb 600-nál, viszont 2000 nél több sem lehet. Minden egyes ke­rületben páros számú képviselőket választanak. Ugyanitt foglalkozott a tanácsjavaslat Sarudy György indít­ványával : a memorandummal. Eb­ben a város történelmi múltjára (1398. óta „civitas" volt Pápa), is­koláira, fejlődő iparára és kereske­delmére való tekintettel arra kérik a kormányt, hogy városunk képviselő­testülete az új törvény megállapította 60 képviselő helyett lagalább 88 tag­ból álljon. Az 1929: XXX. t.-c. végrehajtásá­val felmerült költségek fedezésére a tanácsjavaslatnak megfelelően 1600 P-t adott a közgyűlés, mely össze­get a pótköltségvetésben fogják el­számolni. Dr. Fehér Dezső terjesztette ezu­tán elő a pénzügyi bizottság jelen­tését az 1928. évi zárszámadás át­vizsgálásáról. A zárszámadás szám­szerűség szempontjából elfogadható, de jogszerűség szempontjából bizo­nyos kifogások tehetők ellene. Egyes esetekben (pld. útjavításnál) történ­tek hiteltúllépések. A város háztar­tásában bizonyos hiányok mutatkoz­nak, melyek megszüntetésére a pén­zügyi bizottság két javaslattal járult a közgyűlés elé. A) A város üzemei­nek minden szükségletét csakis a helybeli iparosok közt megejtendő versenytárgyalás útján szerezze be, mégpedig a legolcsóbbtól. B) A be­szerzett anyagokat felelős állásban levő tisztviselő ossza szét az üzemek között. Az összeírási munkák körül felmerült nehézségek kiküszöbölése céljából az a bizottság javaslata, hogy ezen összeírásokat egy közeg végezze el ugyanazon időben. A városi homokbányára vonatkozólag, mivel a kibányászott homok el­tűnt, az lenne a helyes megoldás, hogy a homok árát megállapítják, és a bányát bérbeadják. A városi kertészet is túldrága, azért a faiskola kivételével feloszlatható. Végeredményben a zárszámadás azonos a költségvetésben megállapí­tottal, mig a kiadásban cirka 24.500 P fedezetlen kiadása van a város­nak. De ez is eltűnik az előadó szerint, ha a járványkórház alapítá­sára való összeget feloldják. Dr. Cseh Szombathy László kérte ezen összeg biztosítását. Mivel azonban a járványkórház felépítése új költség­vetés tétele lesz, a közgyűlés a pén­zügyi bizottság határozatait fogadta el. Az elnöklő polgármester a bizott­ságnak okos és eredményes munká­jáért köszönetet mondott. A tárgysorozat 5. pontja nagy mértékben megromlott utaink szaná­lása volt. A megszavazott 20.000 pengőből a következő utaink és ut­cáink szanálódnak: Győri út, Vásár­utca, Celli-út, Veszprémi út, Somlói­út, Gyimóti út, Temető utca és Tó­kert. Fontos iskolaügy volt a tárgyso­rozat következő pontja is. A minisz­térium ugyanis beszünteti az állam­segélyt mind a róm. kat., mind pedig az izr. polgári fiúiskolák számára, mert nem tartja megokoltnak, hogy a városban két külön iskola álljon fenn, mindkettő kevés tanulóval. Az iskolák megszűnése esetén a város­nak kellene a törvény rendelkezése szerint új iskolát építeni. A város szempontjából tehát hasznosabb volna a két intézetnek egyesítése. A fúzió esetére kért a két hitközség a várostól segítséget. A közgyűlés vál­lalta az új intézmény személyi és dologi kiadásainak 60% ban való fedezését. A többi 40%-ból a felek megegyezése és a vallási számarány­nak megfelelően 30% a róm. kat. hitközségre, 10 pedig az izr. hitköz­ségre hárul. A „Jókai Mozgófényképszinház"­nak a házi kezelésbe való vételére vonatkozó javaslat tárgyalása élénk vitát eredményezett. A Stár filmvál­lalat ugyanis f. évi okt. 31-én lejáró bérletét nem óhajtja megújítana. A tanáásjavaslat szerint a házi kezelés előnyösebb a városra nézve, hissz a mostani ügyvezető 25 000 P jövö­delmet ígér a mozi részéről a város­nak. Fischer képviselő jogi szempont­ból, Sarudy Gy. pedig a sok üzem­költség miatt kifogásolja a javasla­tot. Ezekkel szemben Fehér Dezső a személyi megbízhatóság és a hoz­záértés miatt, — amelyet mindenki elismer — a javaslat mellet foglalt állást, dr. Csarmasz Ferenc és dr. Sulyok Dezső jogi szempontból vi­tatták meg a javaslatot és a jogi bizottsághoz való visszautalást aján­jották, mert a javaslatnak nincs meg­felelő kauciója. A közgyűlés a javas­latot elhalasztotta. Az Assisi Szent Ferenc utcában levő Szent Ilona alapítványi házat városi szeretet-ház céljaira 15 évre bérbevették és a javaslatnak minden ponját (irgalmas ápoló nővérek, kat. házi lelkész havi fizetése, biztosítás stb.) elfogadták névszerinti szava­zással. Felemelő együltérzéssel teljesítette a közgyűlés a ref. egyházközségnek azon kérését, amelyben 60.000 P-t kért a várostól a templomépítés költ­ségeihez. A városatyák egyhangúlag szavazták meg a javaslatot abban a szent meggyőződésben, kogy váro­sunknak ezen új momentális épülete beszédestanubizonysága lesz a fele­kezeti megbecsülésnek. Dr. Sulyok Dezső a közgyűlés lelkes tapsai közt emlékezett meg Kis Józsefről, akinek minden törekvése odairányult, hogy templomot emeljen egyházközségének. Dr. Cseh-Szombathy László meg­hatódva köszönte meg a közgyűlés páratlan áldozatkészségét. Végül még elhatározták, hogy beszerzik a Szent Benedek-téri piac öntözéséhez szükséges eszközöket. Schwarz képviselő indítványára a piac félreeső helyén illemhelyet is állítanak fel. A közgyűlés fél hatkor ért véget. N. N. 9 gyepmehfényhép megőrzi a gyermekévek üdeségét és báját. Fény­képeztesse gyermekét 3j> minden esztendőben „Harczaghy" műteremben, Árok-utca 4. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents