Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-05-26 / 21. szám

Politikai hetilap. — üenjeleník minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fö-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fill ér H ird etések miliméteres díjszabás ezer int; hasábmiliméter a hirdetések kSzött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FÁBIÁN. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz i A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon : 157.). A bőkezűség jegyében. Az elmúlt városi közgyűlés a bő­kezűség jegyében zajlott lett. A pécsi Maurinum 1000 pengőt kapott. A bencés reálgimnáziumban végzett nö­vendékek számára a bencés Rend 1400 éves jubileuma alkalmával évi 300 pengős alapítványt létesítettek. A Kat. Kultúrház részére 10.000 P hozzájárulást szavaztak meg. A Tó­kert városrész rendezésével kapcso­latban azon az állásponton volt a közgyűlés, hogy inkább a drágább, de megfelelőbb csatornázást kell véghezvinni. Szóval bőkezű volt ez­úttal a közgyűlés. Ezen bőkezűség igen helyes és megokolt volt. Ha az Orle internátu­sára 1000 pengőt szavaztak meg egy félévvel ezelőtt, most, mikor egy ugyan­csak városunkon kivül álló ugyan­olyan jellegű katolikus intézmény, a pécsi Maurinum, hasonló kéréssel fordult a városhoz, a kérés teljesítése elől nem lehetettt elzárkózni. Azonban miután a méltányosságnak eleget tet­tek, katolikust és reformátust egyaránt kielégítettek, egész tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy az olya­tén jótékonyság, amely városunkon kivül álló intézmény létesítését segíti elő, nem helyes. Elég sok építeni és létesíteni való dolog van itt benn a városban. Ha a városnak van pénze, támogassa ezeket az intézményeket, így legalább idevaló munkások közt oszlik szét az a pénz. Hogy a bencés Rend jubileuma al­kalmával alapítványt létesítettek s ezzel is akarták a Rend tagjainak itteni munkásságát honorálni, ezt a Rend hálás köszönettel veszi. S egyúttal ezzel az ösztöndíjjal a város saját polgárait segíti. A Kat. Kultúrház céljaira meg­szavazott 10.000 pengőnek is a pápai iparosok kapják minden fillérjét, te­hát ennek a megszavazását is csak helyeselni és hálás köszönettel venni tudjuk. Hogy a Tókert városrészt árkolás helyett csatornázni akarják, ezt is csak helyeselni tudjuk, hiszen lapunk ismételten hangoztatta, hogy a nyilt árkolás, bár kétségtelenül vízteleníti a Tókert városrészt és hozzájárul az utak javulásához, mégis a köz­biztonság és közegészség szempont­jából helytelen és káros dolog. Azonban most már az a kérdés — s ezt a kérdést joggal veti fel a város vezetősége is — miből csator­názzunk? Honnét vegyen a város a Tókert csatornázására 350—400 ezer pengőt, mikor már úgyis 350 ezer pengő függő kölcsöne van, új köl­csön felvételére kilátás, az amortizá­ciók, kamatok fizetésére pedig fede­zet nincs? Bizony ez fogas kérdés. És ez a fogas kérdés úgy is formulázható, hogy lehet-e a közgyűlés bőkezű most, ha szűkkeblű volt a költség­vetés megszavazásánál ? Mikor olyan testhezálló költségvetést szavazott meg, amely pár ezer pengős több­letkiadást sem bír meg? A költségvetés tárgyalásakor a jelszó az volt, hogy ne legyen pót­adó. Pápa városa megszerezte magá­nak pár évre azt a kéte3 értékű dicsőséget, hogy nincs pótadója akkor, mikor más városok és falvak mind pótadóval dolgoznak s ezzel a szűk­keblűségével évekkel visszavetette a várost fejlődésében. Most azután hirtelen bőkezű lett ez a közgyűlés. Bőkezű lett a 350 ezer pengős kölcsönök felvételében. Ha ez a bőkezűség tovább folyta­tódik — psdig folytatódnia kell — s hozzá kap tényleg kölcsönöket is, a jövő költségvetésnél oly nagy lesz a pótadő Pápán, amilyen nagy sehol sincs az országban. Ide visz a kétes értékű dicsőség erőltetett hajszolása. Legyünk tehát körültekintőbbek a költségvelés tár­gyalásánál s akkor azután lehetünk bőkezűek ott és akkor, ahol és ami­kor arra szükség van. SINGER \SVRRÓGÉFEK MÉGIS A LEGJOBBAK ? * A A hét eseményei. Idehaza. A Budapest—bécsi repülőjárat egyik gépe Budapest határában a Dunába zuhant. A pilóta és a repülőgépen levő egyetlen utasa a Dunába ful­ladt. Zaleski lengyel külügyminiszter Budapesten járt, hogy Walkó Lajos magyar külügyminiszter varsói láto­gatását viszonozva és hogy a ma­gyar-lengyel barátság ápolását elő­segítse. A magyar főváros melegen ünnepelte a kiváló lengyel állám­férfiut. Breyer István kanonokot pünkösd vasárnapján szentelte püspökké dr. Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás. Bethlen István egy francia lapban nyilatkozott, megismételve régebbi kijelentését, hogy a királykérdés nem aktuális és hogy magyar kormány egyenlőre nem veti fel a revízió kér­dését. Külföldön. A Graff Zeppelin amerikai útjáról Gibraltárnál visszafordult, mert négy motorja felmondta a szolgálatot és kénytelen volt Franciaországban le­szállni. Nagyrománia a napokban ünne­pelte létesülésének 10 éves forduló­ját. A leigázott magyarok távoltar- j tották magukat az ünnepségektől. Mussolini eltiltotta a szépségkirálynő választást. Ideje lenne, hogy nálunk is hasonló rendelet jelenjék meg és megszűnjék az a lehetetlen lélek­vásár, ami a szépségkirálynő választás cégére alatt folyik. A kisentente külügyminiszterei Belgrádban tanácskoztak, hogy gaz­dasági egységet hozzanak létre Ma­gyarország ellen. Tervük aligha si­kerül, ha Zaleski lengyel külügy­miniszter két tervét, a lengyel-magyar barátságot és a francia-magyar ki­békülést nyélbeütheti. Olvassa a „PÁPA ÉS VI3ÉHÉ"-t! Rendkívüli városi közgyűlés. 1929. május 18. A mult ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása után dr. Sulyok Dezső és Rapoch Vilmos napirend előtti fel­szólalásra kértek és kaptak enge­délyt. Dr. Sulyok Dezső a Szent Bene­dek-rend 1400 éves jubileumával kapcsolatban történeti refleksziókkal átszőtt beszédében a Rendnek és Regulájának az egész Európát át­alakító hatásairól festett összefoglaló képet, reámutatva hazánk történeti vonatkozásaira. Ezután városi szem­pontból méltatta a Bencésrendet, amely rend városunk közművelődése szempontjából oly nagy jelentő­ségű. Indítványozza, hogy a város képviselőtestülete is hódoljon a Rendnek pápai szerveinél. A köz­gyűlés egyhangúlag és a legnagyobb lelkesedéssel tette magáévá az in­dítványt és a polgármester a követ­kező 4 tagú bizottságot ajánlja a képviselőtestület határozatának tol­mácsolására : vitéz Draskóczy István, Faragó János, dr. Kende Ádám és dr. Sulyok Dezső. Rapoch Vilmos a kereskedők sú­lyos és válságos helyzetéről beszélt, s arról, hogy a városnak a leg­messzebbmenő támogatást kellene nyújtani, hogy ez a társadalmi osz­tály el ne pusztuljon. Ami a helybeli kereskedők utján lebonyolítható, azt nem idegenek útján kell lebonyolítani. Mellőzve a tárgysorozat kisebb jelentőségű ügyeit (segélyek meg, vagy meg nem szavazása), a pécsi tudományegyetem mellett létesítendő Maurinum intézet segélyezése tárgyá­ban a közgyűlés 1000 pengőt sza­vazott meg ezen intézetben elhelye­zendő pápai születésű jó előmenetelű és szegénysorsú két tanuló részére. Ha pápai születésű nem volna, akkor Veszprém vármegyeinek kell az ille­tőknek lenni. A városi tanács javas­lata szerint a pápai bencés reálgimn. növendékei javára létesítendő ala­Nagy választék: Férfi és női fehérnemüek- 2 ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak- S kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap­ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és rövid­NEUBAUER FERENC uri és iiöi divatárúMza PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZAM. (A postapalotával szemben.) árúkban. — Menyasszonyi koszorúk és fátyo­lokban. — Bőröndök és bőrdíszműárúkban. :-: Nagy raktár kalapokban. :•: Szabott árak. — Szolid és pontos ki­tt :-: :-: szolgálás. :-: :-: :-:

Next

/
Thumbnails
Contents