Pápa és Vidéke, 26. évfolyam 1-52. sz. (1929)

1929-05-19 / 20. szám

Politikai hetilap. — ffl eg jele nife minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H ird eiések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések fc&zött 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FABIM. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A wPax* könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker, Nemzeti Nyomda­vállalat (Törők Bálint u. 1. Telefon: 157.). Zarándoklat Pannonhalmára. Az 1929. esztendő jubileumi éve a Szent Benedek-rendnek. 1400 éves fennállását ünnepli a Rend. Nagy idő ez még államok életében is, mennyivel inkább egy Rendnek éle tében. Az 1400 év határköve egy pillanatra megállásra kényszerítette a kultúrvilágot, hogy visszatekintsen a nagy múltra és hálát rebegjen a nagy Szent Benedeknek és Rendjé­nek, amely ott állott minden nyugat­európai kultúrnemzet bölcsőjénél. Pápa város közönsége is megállott március hó folyamán a nagy határ­kőnél és társadalmának minden ré­tege meghajtotta az elismerés és hála zászlaját a Szent Benedek-rend és nagy alapítója előtt. A nagy múlthoz méltó ünnepségek keretében adó­zott a múltnak és a jelen kultúr­munkájának és esedezve kérte a jövőre a Mindenható kegyelmét azokra, akik a múltban is már annyi jót cselekedtek az elnyomorított hazá­ban. De ezen fényes ünnepségek nem lennének teljesek, ha nem egészítené ki őket egy zarándoklat Pannonhal­mára, a magyarországi Szent Bene­dek-rend bölcsőjéhez. Zarándokolni akarunk, msrt sok bűnünk és mu­lasztásunk vár kiengesztelésre; el akarunk menni arra a helyre, melyet Szent István király, Szent Imre her­ceg, Szent Gellért, Szent Asztrik élele és működése megszentelt. Ki akarjuk erőszakolni állhatatos imád­ságunkkal az egek felséges Uránál, hogy tekintsen már ránk is, bűnös magyarokra kegyes szemmel, fordítsa el tőlünk haragjának villámló osto­rait, elégelje meg szenvedésünket és adja vissza ezeréves magyar Ha­zánkat. Az ezeréves Magyarország törté­netével szorosan összefügg a magyar bencések története. Pannonhalma tör­ténete egyenlő Magyarország törté­netével, ezért akarunk mi az 1400 éves bencés jubileum alkalmával Pannonhalmára zarándokolni. Ki akajuk mutatni hálánkat a magyar bencések iránt, de ugyanakkor imád­kozni is akarunk Hazánkért. Ezért szeretettel hivunk mindenkit meg ezen zarándoklatunkra. A zarándoklatra való tudnivalókat a következőkben adjuk olvasóink tudomására: A zarándoklat Pápáról június 9 én reggel 6 órakor indul különvonaton. Pannonhalmán 9 órakor ünnepélyes szentmise és szentbeszéd a székes­egyházban. Utána a könyvíár, képtár, érem- és régiségiár, templom és káp­talanterem megtekintése. Délután 3 órakor hazafins ünnepély a milleniumi emlékműnél, utána ájtatosság a Boldogasszony-templomban hazánk sorsának jobbrafordulásáért. Utána séta a főmonostor parkjában és sélahangverseny. A zenét a cserkész­zenekar adja Muzsik Jakab karnagy vezetésével. Pannonhalmáról a kü­lönvonat esti 7 órakor indul vissza. Részvételi díj: 350 pengő (uti­köhség, rendezési költség, program és emléklap árával együtt). Arcképes igazolványok a különvonaton nem érvényesek. Jelentkezni hétfőtől, május 20-tól kezdve a bencés székházban Fojtényi Emil bencés tanárnál lehet vasárnap délelőtt V2IO—Vall-ig, hétköznap délután 5—6-ig. Jelentkezési határ­idő : június 5. Jelentkezéskor fizetendő a részvé­teli dij. Ebéd a Slurm-féle vendég­lőben egyszerűbb (gulyás, tészta) 1 40 P, finomabb (leves, sült körí­téssel és saláta, tészta) 2 P. Az ebé­det a jelentkezés alkalmával taná­csos megrendelni. Nagyganna községnek panasza volt a Pápa és Vidéke ellen. Még pedig az, hogy a bérmálásról és a megyéspüspök ottani látogatásáról nagyon röviden irtunk. Pedig náluk is volt bandérium; ná­luk is kinyilt szívek szeretete várta a főpásztort; a fogadáson három község népe jelent meg ünneplőben, a megyéspüspök iránti szeretettől vezérelve. Lapunk mai számában jóvátesszüte*a hibát, bőven elmond­juk, hogy hogyan történt a püspök­látogatás és a bérmálás Nagygannán. Azonban e helyütt a nagygannai esettel kapcsolatban szeretnénk egyet­mást elmondani. A Pápa és Vidéke úgy érzi, hogy címe nemcsak puszta cím, hanem kötelesség is. Kötelességünk nem­csak Pápa városával, hanem a vidék­kel is foglalkozni. Kötelességünk Pápa vidékének, a vidék minden községének gazdasági, kultúrális és politikai érdekeit felölelni. Azután kötelességünk Pápa és vidéke közt a gazdasági és kultúrális kapcsola­tokat erősíteni. Mert Pápa és köz­vetlen vidéke egymásra vannak utalva. A vidék itt értékesítheti leg­könnyebben árúit, itt szerezheti be legkönnyebben szükségleteit. Ide hozza gyermekét, ha magasabb is­kolát akar vele végeztetni. Ha el­maradna a pápai piacról a vidéki áru, ha elmaradna a pápai üzletből a vidéki vásárló és ha elmaradna a pápai iskolákból a vidéki gyerek, Pápa városát ugyancsak súlyos csa­pás érné. De nagy csapás lenne a vidékre is, ha Pápa városa nem fej­lődnék, ha itt a piacon nem lehetne az árút megfelelőképen értékesíteni, ha az üzletekben nem lehetne jót és olcsón vásárolni és ha nem lenné­nek Pápának megfelelő iskolái. De ezen kapcsolatokon kivül Pápa városának a maga kultúrális szelle­mét is át kell sugároznia vidékre; vallási téren is jó példával kell elöl­járnia vidéke előtt; politikai téren irányítania kell a körülötte fekvő községeket. S ezen összeköttetés, átsugárzás, jó példa és irányítás egyik fontos eszköze a sajtó, jelen esetben lapunk, a Pápa és Vidéke. Hogy ezt a szerepet jól betölthes­sük, értesítjük a vidéket mindarról, ami városunkban történik. Közöljük hetenkint lehetőleg hűen a hetivásár árait. Ez azonban a dolognak köny­nyebbik része. Ennél sokkal nehe­zebb a másik: értesíteni Pápát arról, ami a vidéken történik; értesíteni egyik községet arról, ami a másik­ban történik. Ez a vidéki hírszolgálat egyik legfontosabb, de legnehezebb kötelessége is a Pápa és Vidékének. Állandóan szemmel kell tartanunk 60—70 községet. Meg kell írnunk, ha valahol leventeünnepély van, vagy színielőadás, kereszíszentelés, harang, szobor-, templomszentelés; a hősi emlékek leleplezése, kultűresték szin­tén belekivánkoznak lapunkba; meg kell írnunk, ha valamelyik község­ben valami előkelőség járt; tudnunk kell, hol épül új iskola, jegyzőlakás, kultúrház; meg kell emlékeznünk a község vezetőségében történt válto­zásokról; a községet ért elemi csa­pásokról, tűzről, árvízről, jégesőről; a községben történt szerencsétlen­ségről, bűntényről. Azután helyet kell adnunk a községek különböző óha­jainak. Bizony mindennek az elvég­zése költséges é3 fáradságos dolog. A Pápa és Vidékének sajnos nincs annnyi pénze, hogy tudósítóit utaz­tassa a falvakban. A híreknek tele­fonon való felvétele nagyon drága és tökéletlen dolog. Ezt a nehéz munkát csak úgy tud­juk elvégezni, ha a község vezető emberei, a plébános, káplán, jegyző és tanító urak segítségünkre sietnek. Azért épp a nagygannai esettel kap­csolatban ismételten nagyon kérjük a nevezett urakat, hogy a községük­ben történt bárminemű eseményről rögtön értesítsék lapunkat. Mert bizony ha ők segítségünkre nem sietnek, sok közérdekű esemény marad leközlés nélkül; sok hirünk hiányos és hibás lesz. Saját köz­ségének tesz legnagyobb szolgálatot az, aki ezt a szívességet megteszi. Mi viszonzásul csak azt Ígérhet­jük, hogy a beküldött dolgokat pon­tosan leközöljük. És azt, hogy a jövőben is lankadatlanul küzdünk Pápa vidékének érdekeiért, hogy vi­rágzó községek legyenek Pápa vidé­kén és boldog emberek lakjanak a Pápa körüli községek fehérre me­szelt házaiban. bf. ************ * ******* ****** A hét eseményei. Idehaza. Háromezer magyar községben nincs még villanyvilágítás. Mikor már a vil­lamosság az egész világot behálózta, háromezer magyar község még annyi áldást sem kapott a modern kultúrá­tól, hogy villanylámpája lehetne. Ausztriában és Németországban már minden kis község ki van világítva. Vájjon mikorra jutunk mi el odáig ? Ez lenne ám az igazi kultúrfölény. Külföldön. Grandi olasz államtitkár, Mussolini munkatársa a mult héten Budapesten volt, ahol nagy ünnepélyességgel fogadták. Az államtitkár látogatása újabb jele annak a szoros barátság­nak, amely a magyar és az olasz nemzetet összefűzi. Grandi kijelen­teite, hogy az olasz nemzet küzdi azért, hogy a trianoni béke igazság­talanságai megszűnjenek. Angliában hevesen folyik a válasz­tási küzdelem. Rothermere lord lap-

Next

/
Thumbnails
Contents