Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-03-18 / 12. szám

Nagyon olcsón, az árán alul kaphatók a szezonból visszamaradt A ÉSü O Ifj. Stern Lipót (Kossuth-utca 13.) üzletében. Helyette egy három tagű polgári bízottságra bízta a Népszövetség az ögy megvizsgálását, amely a júniusi ülésszakon tesz jelentést a vizsgálat eredményéről. Ez üggyel kapcsolatban büszkeséggel kell megemlékeznünk Táncos Gábor tábornokról, a magyar katonai szakértőről, a kiváló katona diplomatáról; az ő erélyes és higgadt fellépésének nagy része van abban, hogy ebben az ügyben is vereséget szenvedett a kisantant. Ha még megemlítjük, hogy a mult tiéten Európaszerte nagy hideg uralkodott, be is fejeztük a hazai és világesemények regisztrálását. Villamos világításunk reformja. A város minden egyes polgára, aki a városházán történő események iránt érdeklődik, aki a nyilvánosság számára készülő jelentéseket, beszámolókat, költségvetési eiaboralumofeat el szokta olvasni: abban a boldog tudatban élt egészen a legközelebbi mult időkig, hogy ha minden üzemünk hagy is fenn egész sereg kivánni valót, villanytelepünk annyira megfelel a céljának és anynyira kifogástalan állapotban van, hogy erre az üzemre belátható időn belül nem kell különösebb gondot fordítanunk. Éppen ezért paradox állításnak tetszett és senki sem vette komolyan, amikor a Vármegyei Villamossági Szövetkezet óhajára első izben összehívott, kizárólag városi képviselők bői állott bizottság előtt az elmúlt nyáron Szabó főmérnök, a Szövetkezet kiváló vezető főmérnöke ezt a telepet „mastodon telepnek" nevezte. Akkor azt hittük, és amint a későbbiekben kiderül, hitünk részben alapos is volt, hogy a telep elavult és önmagát túlélt voltának ilyen aláfestése csak hangulatkeltés és ügyes fizleti fogás, hogy városunk sorsának intézői felelősségük tudatában a bekövetkezhető üzemzavaroktól megrettenve, siessenek a Szövetke zet ölelő karjai közé. A lefolyt hónapok sokszor heves, de mindvégig érdekes harcai azután, amelyek ezen kérdés körül kifejlődtek, meggyőztek minden objektiv érdeklődőt, hogy ebben a kérdésben középütt van az igazság. A telep tényleg elavult, rendszere is, energiafogyasztása is olyan, mely a villamosság fejlődésének egy előző korával kongruens, ma már távolról sem áll a fejlődés legutóbbi színvonalán és gépei a maguk rendszerében is régiek, kopottak és viseltesek, olyanok, melyek élettartamuk 75 százalékát már leélték. Azonban — és itt jön a mi saját legegyénibb városi szempontunk kellő alátámasztása, még avult állapotukban is abszolút biztos (már amenynyire a géptani ismeretek mellett biztos megállapítás egyáltalán lehetséges) használhatósági idejük 5—6 év, valószínű használhatósági idejük 8—10 év. Ezenfelül, bár lényegesen alatta maradnak a pénzügyi bizottság elnökének ismertetése nyomán ma már városunkban általánosan ismert londoni energia gazdálkodási konferencia maximális termelési hatásfokának, ma még olyan olcsón termelnek, hogy a hozzánk képest óriási arányura tervezett szövetkezetnek igen nagy nehézséget okoz, ha annyiért, sőt mai kívánalmaink szerint már olcsóbbért akar áramot adni, mint a mi előállítási árunk. így tehát a telep reformja, noha aktuális, de nem égető probléma, meg kell oldanunk, de nem annyira sürgősen, hogy meggondolás nélkül kapnunk kellene minden kínálkozó lehetőség után. Mivel pedig a megoldási lehetőségek elseje tagadhatatlanul a Szövetkezet ajánlatának elfogadása, mint amely ajánlat egyáltalában felhívta a figyelmünket erre a kérdésre, ezért keli a Szövetkezet által megadott lehetőséggel a legkomolyabb formában foglalkoznunk. Őszintén szólva, ahogy én várorosi polgártársaim felfogását ebben a kérdésben ismerem, legszimpatikusabb megoldás a saját telepünknek olyan rokonstrukciója volna, amely nem kiván elviselhetetlen áldozatot a várostól. Ez a megoldás a teljesen reménytelen és a nagyközönség előtt ma még nem is ismert pénzügyi helyzetünkben, amely állapot a pótadó hiányának görögtüzes közgyűlési ünneplése után hidegzuhanyként fog a nyakunkba szakadni, ha ismertté válik, mindmáig kilátástalannak látszott. Ma a helyzet más, mert a helybeli Perutzgyár kinyilatkoztatta már abbeli készségét, hogy hajlandó forgó áramra átalakítandó telepünk mellett kiegészítő áramszolgáltatással városunk világításában résztvenni és hajlandó tartalékul is bekapcsolódni áramszolgáltatásunkba. Ha az ezen Saxleliner András irányban megindult tárgyalások ered ményre vezetnek, akkor a telep meglévő berendezése valószínűleg olyan kis költséggel lesz átalakítható, hogy komoly megoldási alapként lesz tárgyalható, sőt elfogadható, telepünknek forgóáramra alakítása és az áramszolgáltatásnak a Perutzgyárral kooperatíve leendő ellátása. Ha a gyár hajlandó legalább 6—10 évre erre a célra magát lekötelezni, akkor ezt a megoldást javasolja az a meggondolás is, hogy ennyi idő múlva az elektrotechnika fejlődése folytán már a mainál jobb és olcsóbb kondíciók mellett fektethetjük le a végleges megoldás alapjait. Addig, amig ez a kooperatív megoldás előtérbe nem nyomul!, és ha az meghiusul, egyedüli nyilt terrénumnak az áramvásárlás látszik Erre nézve álláspontunk más nem lehet, minthogy megcsináljuk, ha városunkra nagyon olcsó, abszolút biztos és korlátlanul fejleszthető, végül anyagilag és jogilag kellően körülbástyázott módon valósítható meg, ha ezek egyike is hiányzik, j akkor várunk és meggyőződésünk, hogy az idő nekünk dolgozik. A Szövetkezet legutolsó ajánlata, noha a részletkérdésekben még sok csiszolni való akadt, már megközelítette ezt a mi feltételeinknek megfelelő ajánlatot, de a korábbiak olyanok voltak, hogy elfogadásukról szó sem lehetett, noha az ismert memorandum már azokat is^hajlandó volt elfogadni. Meggyőződésem szerint ez a kérdés már régen kielégítő befejezést nyert volna, ha a S2Őnyegrehozatalánál olyan taktikai hibák, mint a mindenki ellenszenvét azonnal kiváltó erőszakos sürgetés és olyan belső ellentétek, mint a Hanauer-féle első megoldásban az egyenáram belső városi fenntartása és a perifériákon a forgó áram bevezetése és a higanygőz egyenirányítókkal való bizonytalan és költséges kísérletezés, az emberek kedvét az egésztől el nem veszik. Ma már ezen a felemás megoldáson tul vagyunk, vagy reformálunk és akkor egész munkát végzünk, vagy nem csinálunk semmit, tul vagyunk az előkészítés azon módján is

t amely ehhez a nagyfontosságú ügyhöz nem volt méltó: ma mi sem áll útjában a kérdés legjobb megoldásának, amely csak oda konkludálhat, hogy nekünk csak egy szempont lehet irányadó, azt fogadjuk el, ami városunknak a megélhetés harcában kimerült polgárait a legtöbb előnyhöz juttatja. Dr. Sulyok DeuS. Hunyadi János természetes keseriivize elhanyagolt vagy nehezen leküzdhető székrekedés esetén is biztosan hat. Reggeli éhgyomorra langyosan egy teli ivópohárral. 32 A Katholikus Növédö EgyesUlet mllsoro* estélye. A műsoros estélyek színvonalából messze kiemelkedő előadást rendezett vasárnap, e hó 11- én este a bencések dísztermében a Nő védő. Orbán Magda és 12 bájos kis gyermek részvételével lisieuxi Kis Terézt bemutató bájos élőkép vezette be az estét, amelynek két fő programmpontját, Blazovich Jákó bencés igazgató előadását a bánatról és Mentes Mihály győri theológiai tanár felolvasását saját verseiből, kellemes keretként egészítette ki Nagy Juüán bencés tanár hegedűjátéka és Kummer Mici vallásos éneke, mindkettőt dr. Hermann László városi főjegyző kisérte zongorán. Blazovich Jákó beszédében mint az új Savonarola hirdette a bánat regeneráló hatalmát az erkölcsi egyensúlyát elvesztő világnak. Megmagyarázta a bánatnak, a katholicizmus ezen hatalmas fegyverének, mellyel a lelkeket a bukás vigasztalan állapotából Krisztushoz és az ö derült világához visszavezeti, filozofiai értelmét, erkölcsi tartalmát és társadalmi értékét. Elemeit, mint a mult rossz cselekedetének elitélését jelentő értékítéletet, elhatározást a jövőre, hogy mindaz, amit ezen ítélet helytelennek jelői meg, a jövőben másként történjen és az Úristen kegyelmét, mely ezen ítélet és elhatározás elemeiből a termékeny bűnbánat szerves egészét teremti meg. Rámu tátott arra, hogy a bűn fertőjébe merült koroknak nincs más mód és eszköz, hogy a helyes útra visszatérjenek, mint ez a bánat, mely a történelem folyamán már annyiszor regenerálta az emberiség életét. A katholikus egyházhoz nem tartozó filozofusok, szociologusok és jogászoktól vett sűrű idézetekkel mutatta ki a bánat könnyének lelket lemosó hatalmát és erejét és csodálatos erővel ragadta magához a violaszinbe öltözött lelkek minden érzését, gondolatát és elhatározását és vitte magával nagy mélységekbe és gyönyörű magasokba. Beszéde igaz gyönyörűség és nagy lelki épülés volt az egész közönségnek, mely visszafojtott lélekzettel hallgatta. Mentes Mihály versei, kit nem kéli külön bemutatnunk, szívéből jönnek, abból a szívből, mint maga is énekli, az Úr legnagyobb ajándékának tartja mindazok között, melyeket tőle kapott. Zsoltára a minden ember szavaival az antik világ monumentális hitét szólaltatja meg, társalgása az Istennel egy hívő és a Mindenható nagyságában elolvadó lélek gyermekesen őszinte vallomása. Húgáról írt versei a tiszta testvéri szeretet himnuszai, mélyeken átcsillog a meleg színek lágy tónu3a. Szép és felejthetetlen este volt, méltó a rendező egyesület vallásos és kultúrmissziójához, $, Csinos egyszofaa-feonyhas lakást keresek. Cim a kiadóban. 148