Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-11-11 / 46. szám

Politikai hetilap. — üegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér H írd eiések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: »R. BERZSENYI FÁBIÁN. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A Magyar Hét kirakatairól. Az az elismerésreméltó szép buz­góság és fáradságot nem kimélő igye­kezet, ami helybeli cégeinket is át­hatotta a Magyar Hét alkalmából megrendezett kirakataikkal, indított bennünket arra, hogy az egyes cé­geknek ezt a dicséretre méltó igye­kezetét a nyilvánosságra való hozás­sal honoráljuk. Nem azért tesszük ezt, hogy ezzel az egyes üzleteknek és az ott kapható árúknak reklámot csináljunk, hanem hangsú'yozottan csak azért, hogy elismerésünket fe­jezzük ki azoknak, akik a Magyar Hétnek ily nagy jelentőséget tulaj­donítottak. Ha ezeket a kirakatokat szemlél­jük, büszkeség tölti el szivünket, hogy ime, nincs már olyan árú, amit ne tudnánk hazai termésből fedezni, így kellene ennek lenni ezután is nemcsak ezen a hivatalos 7 napon, hanem mindig. Tűnjék el már végre a külföldi árú nemcsak a kirakatok­ból, hanem a boltok jól elrejtett zu • gaiból is. A kereskedő magyar árút kínáljon, a vevő magyar árút kérjen. Az az igazán szomorú, hogy nálunk még erről írni kell, holott más or­szágokban ez egész természetes. Csak akkor lehet reményünk, hogy Csonkamagyarországból iparilag füg­getlen, pénzügyileg konszolidált bol­dog Nagymsgyarcrszág lesz, ha ez a szépen megindult Magyar Hét nem lesz amolyan szalmaláng, hanem foly­tatódni fog. A kirakatokról általános­ságban is megállapíthatjuk, hogy a Magyar Hét gondolatát igyekeztek mennél jobban kidomborítani. A Köztisztviselők az irredentizmus, a keresztény, nemzeti királyság, a lovagias és vitéz magyar faj gondo­latait tárták elénk művészi ízléssel megrendezett kirakatjukban. Ugyancsak irredenta gondolat ju­tott kifejezésre Pfeiffer Ignác, Sau­dek Miksa, Krausz és Koréin, Nepper Rezső, Stern Ernő és az Esterházy uradalmi üzletek kirakatain. A magyar szinek harmónikus és ügyes alkalmazásával nemzeti jelle­gűvé tették kirakataikat Kohn Adolf, Breuer Lipót, Pápai Versenyszövöde, Balogh Jenő, ifj. Stern Lipót, Breuer Lázár, Kohn Mór fiai, ifj. Eisler Mór, ifj. Tocsik és Mika, Kardos Henrik és társa, Ker. Fogy. Hangya Szöv., továbbá könyvkereskedőink és Gott­lieb Jenőné kézimunk kirakata. Befejezve pápai kirakatainkról mon­dott e néhány elismerő sorainkat, csak arra buzdíthatjuk ismételve úgy a kereskedőket, mint a vevőket, hogy ez a Magyar Hét ne szűnjön meg a hivatalos 7 nap elteltével, hanem termékenyítse továbbra is meg a mi silány magyar közgazdasági életűn ket, mert csak így remélhetjük a szebb, boldogabb Nagymagyarorszá­got. b. E. A hét eseményei. Idehaza. Nov. 18 án, a trianoni békeszerző­dés 8 éves fordulóján országszerte tiltakozó gyűlések lesznek, melyeken a trianoni béke revízióját követeljük. Az egyetemeket e hó 8-án meg­nyitották. Az ifjúság, amelyre rásza­badították a csőcseléket, nem akar beletörődni abba, hogy az egyetemi tanács akarata ellenére felvett zsidó hallgatók látogassák az előadásokat. Az Emericana nagykáptalanja e hó 11-én d. e. fél 11 órakor kez­dődik a pesti Vigadóban. Este a sz. Gellért szállóban nagy convivium lesz. A pápai konvent képviseletében Illés Vidor prior és dr. Niszler Teodóz lelkész vezetésével többen is részt­vesznek nagykáptalanon az emeriká­nás öregurak közül. A Magyar Cserkész Szövetség e hó 4-én tartotta tisztújító közgyűlé­sét Budapesten. Újra a régi tisztikart választották meg Witz Béía elnök­lete alatt. A bencés reálgimnázium cserkészcsapatát Fojtényi Emil pa­rancsnok képviselte a közgyűlésen. Külföldön. Romániában a Bratinau kormány megbukott. A régenstanács a kor­mány lemondásának elfogadásával egyidejűen megszüntette a sajtó­cenzúrát. Az Egyesült Államok új elnökét választó elektorokat nov. 7-én vá­lasztották meg. Az elektorok absolut többsége a republikánus Hoover párt­ján van, úgyhogy a január 14 i vá­lasztáson őt választják meg az Egye­sült Államok elnökévé. Nemzetziillesztés. A magyar nép országfenntartó nép volt eddig, legalább ősidőktől fogva. Most kutyaszorítóba került, légmen­tesen zárják körül halálos ellensé­gei. Kaján szemmel lesik pusztulását, mindent megtesznek tönkretevésére. Különösen szembetűnően három tör­vényt erőszakoltak rá országfenntartó erényeink lezüllesztésére. Az első ellenséges törvény, hogy a királyt száműzték, trónfosztottnak nyilvánították. Ez nem a magyar nemzet lelkéből fakadt. A papiros elviseli az ellenséges, igazságtalan törvényt. Ősi magyar törvény, hogy Magyarország királyság, van kirá­lyunk. Ez a törvény be van írva a nemzet lelkébe. Tehát nem válasz­tunk királyt: se hatalmasat, se gyen­gét, mert a legegyszerűbb magyar ember is tudja, hogy amilyen a nem­zet, olyan a királya is. Hatalmas nemzetnek hatalmas a királya is, ha a nemzet gyenge, a királya sem lehet hatalmas. A király és a nemzet egye­sült erővel, Isten segítségével, ki­harcolhatja magát a koldus nyomor­ból jobb létre és akkor majd ehhez igazodik a hatalma, tekintélye is. Mivel találkoznak szabadkirályválasz­tók, ez annak a jele, hogy nem volt éppen sikerten ellenségeink züllesztő munkája. A másik ellenséges törvény, hogy zsoldos hadsereg van, sorozás nincs. Ne örvendjenek a családapák és anyák, hogy fiaikat nem sorozzák katonának úgy, mint régente. Nem magyar törvény ez, az ellenség pa­rancsa ez. A katonáskodás köteles­sége alól ne vonja ki magát egy magyar fiatalember sem; 20 év kö­rüli korában jelentkezzék önként katonának egy-két évre legalább, hogy becsületbeli, hazafias köteles­ségének eleget tegyen, megtanulja a katonai tudományt, a fegyverekkel való bánásmódot, hogy szükség ese­tén magát védeni, az ellenségnek véteni tudjon. Mert, ha az ellenség, züllesztő szándéka sikerül és a ma­gyar fiatalság nem megy katonának,, akkor az ország veszedelembe kerüL El jön az ellenség, elveszi házukat, földjüket és akit meg nem ölnek is, annak sem lesz itt maradása, mert itt nem kereshet majd kenyeret nap^ számmal sem, cselédsorban sem. Az: ellenség kifosztja, meggyalázza a nemzetet és még éhen hallni sem engedi itthon, hanem elkergeti, hogy haljon meg máshol, temesse el más. A hadviselteknek is komoly köteles­ségeik vannak. Ostoba, botránkoz­tató beszédet ne halljon tőlük senki. Bizonyos csömör és kétségbeesés senkit sem tegyen gyáva defetistává. Ha sokan találkoznak könnyelrritíek, akik nem akarnak katonáskodni, ez is annak a jele, hogy itt is volt eredménye az ellenség züllesztő mun­kájának. A harmadik ellenséges törvény: a numerus clausus eltörlése. A magyar nemzetnek saját fajából kell veze­tésre hivatott tanult embereket ne­velni, nem bizhatja idegenekre a nemzet sorsát. Nem engedheti tehát, hogy a tanult emberek közt az ide­genek legyenek többségben. Ezért szükséges, hogy a főiskolai tanulók legnagyobb része magyar legyen. Nem csak gazdasági szempontból, hanem a remzet létérdekéért is kell a numerus clausus, a meghatározott arányszám. Ha az ellenség a nume­rus clausus eltörlését követeli és az idegeneket akarja többségbe hozni a főiskolákon, mint volt a háboiú előtt, ami a háború elvesztését és a nemzet tönkrejutását eredményezte,, ez tehát megint csak a nemzet le­Eredeti angol férfiszövetek, Női szövetkülönlegességek. Női és leányka kabátok. — Eredeti modellek. — Intézeti SAUDEK MIKSA dlvatárűStáza KOSSUTH LAJOS UTCA 14. SZ. kabátok. — Selymek, bársonyok. Pongyola anyagok. — Külön sző­nyegosztály. — Szolid árak ! — Előzékeny, szolid kiszolgálás!

Next

/
Thumbnails
Contents