Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-10-14 / 42. szám

Gyula gróf kalocsai érsek gyönyörű elnöki megnyitójában arról beszélt, hogy a katakombák szüzeinek az Eucharisztia adott erőt a vértanú­ságra. Előadást tartottak Kelemen Krizosztom győri bencés igazgató, Farkas Rózsi, Tabódy Ida alapít­ványi hölgy és Stadler Frida. Ugyanekkor Horváth Győző fel­szentelt püspök elnöklete alatt a bu­dai Vígadóban egy másik díszgyülés ss volt a leányifjúság számára. Szó­nokok voltak Mátray Gyula, Fran­esik Rózsi, Ottó Ilona és Kerner István. Délután 5 órakor a férfiak disz­gyűlése volt a Vigadóban. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás el­nöki megnyitója után programon kívül Pierre Delattre francia jezsuita atya beszélt elsőnek. Gyönyörűen fejte­gette, hogy a msgyar nemzet, amely úgy halad az erkölcsi megújhodás terén, megérdemli feltámadását. Mar­cell Miháiy Az angyalok eiedele cí­men tartott előadást. Andrdssy Kál­mán után Huszár Károly a család válságáról tartott előadást, különö­sen kiemelve azt a nagy munkát, amely a katholikus férfiakra az egyke elleni küzdelemben vár. Fél 6 órakor a görög katholikusok gyűlése volt a Központi Kath. Kör nagytermében, amelyen megjelent a bíboros hercegprímás is. A gyűlés tagjai nagy lelkesedéssel fogadták. A gyűlésen az a gondolat domboro­dott ki, hogy a görög katholikusok is éppen úgy imádják a legfölsége­sebb Oltáriszentséget, mint a római katholikusok s éppen ezért a jövő­ben Űrnapját velünk együtt akarják ünnepelni. A gyűlés elnöke volt Mlklóssy István püspök, szónokai pedig a bíboros hercegprímás, to­vábbá Papp Antal c. érsek, Melles Emil, Illés István, Szémán István és Répássy Miklós. Este 6 órakor a rózsafüzér társu­latok gyűlése volt a Szent Domon­kos rend kultúrházában. Ugyanekkor volt az eucharisztikus apostolkodás disz gyűlése. Este 8 órakor a Kath. Népszövet­ség ülésezett a Vigadóban. Beszéltek Homonnay Tivadar, Ernszt Sándor, Petrovátz Gyula és Huszár Károly. Okt. 7-én. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor volt a XX, kath. nagygyűlés meg­nyitó gyűlése a Vigadóban. Zichy János gróf elnöki megnyitójában üd­vözölte a bíboros hercegprímást és kérte, hogy legyen irányítója, veze­tője a magyar katholikusoknak. A magyar katholikusság a jövőben is türelemmel akarja ápolni a feleke­zeti békét, azonban élesen elitéli az olyan támadásokat, mint amilyen­nel legutóbb Baltazár Dezső szuper­intendens a római pápát illette. S ha ezek a támadások folytatódnak, felvesszük az eldobott keztyüt és ki­állunk a porondra, mert meghunyász­kotiók és gyávák nem leszünk soha. Orsengo Cesare pápai nuncius ked­ves magyar nyelvű beszédben meg­dicsérte a magyar nemzetet szépen fejlődő szociális intézményeiért. — Strommer Viktorin pannonhalmi fő­iskolai igazgató arról emlékezett meg, hogy ez évben lesz a bencés rend 1400 éves jubileuma. Kérte az egész magyar katholikusságot, hogy vegyen részt ezen a jubileumon. Vass József kalocsai nagyprépost, népjóléti mi­niszter a következő szónok, aki klasszikusan szép beszédet mondott ez alkalommal a szociális kérdésről. Az Evangélium szelleme megköve­teli, hogy a földön élő minden em­ber megélhessen a föld javaiból. A földi javak élvezéséből senkit sem szabad kizárni. Ez az Egyháznak régi tanítása, hiszen égbekiáltó bűn­nek minősíti a munkások jogos bé­rének elvonását, a szegények, özve­gyek és árvák sanyargaiását. XIII. Leó a Rerum Novarumban kijelölte a katholikusság szociális feladatait. Ezen feladatoknak eddig csak az elméleti részét végeztük el, a gya­korlati még hátra van : nevezetesen a termelésnek szociális szempontból való végzése. Az egyháznak új fel­adata, hogy szembe szálljon a világ nyomorával, szegénységével és föl­emelje, legyőzze azt. Ezzel nem neokatholicizmust akar hirdetni, mert az Egyháznak ilyetén új ala­kulására szüksége nincs, csak régi tanításainak alkalmazására. Majd Apponyi Albert gróf üdvözlő levelét olvasták fel, aki a nemzetek szövet­sége genfi ülésezésének hosszantar­tása miatt nem tudott személyesen megjelenni. Dulután 3 órakor indult az eucha­risztikus körmenet a Bazilikából az Országház térre és negyed 6 órakor érkezett oda. Bangha Bála jezsuita atya mondott itt beszédet Krisztus diadal­meneteiről és kérte, tekintsen a por­ban fekvő magyar nemzetre, legyen irgalmas szamaritánusa. Utána a pápai követ pápai áldást osztott. A hatalmas körmeneten több százezer ember vett részt. Este 7 órakor a régi képviselő­házban bányamunkás gyűlés volt. Bartini Ferenc, Virág Ferenc pécsi püspök és Huszár Károly beszéde után Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás szólt a bányászokhoz arról, hogy a kath. egyház nem tesz különbséget ember és ember között, mindeniket egyformán megbecsüli. Ugyancsak 7 órakor a Pázmány Egyesület tartotta meg irodalmi est­jét a Szent István Társulat díszter­mében. Több érdekes irodalmi tárgy mellett Kemenes Illés bencés igaz­gató tartott itt előadást Serédi Jusz­tinián mint tudós címen, amelyben vázolta azt a nagy tudományos mű­ködést, amelyet a hercegprímás az új egyházi törvénykönyv szerkeszté­sénél kifejtett. Ugyancsak 7 órakor tartott dísz­gyűlést Szent Ferenc harmadrendje Zadravecz István püspök elnöklete alatt. Okt. 8 án. Hétfőn délelőtt 10 órakor a Ma­gyar Katholikus Tanító Egyesületek Országos Szövetsége tartott a régi Országházban díszközgyűlést, ame­lyen a hercegprímás is megjelent és a nevelő munka szépségéről és nemességéről beszélt. 11 órakor a Kath. Tanügyi Ta­nács díszgyülésén ugyancsak felszó­lalt a hercegprímás. A többi szóno­kok fejtegetésére reflektálva kijelen­tette, hogy a magyar katholikusok­nak és az illetékes tényezőknek gondjuk lesz arra, hogy a történelem­oktatás tekintetében az igazságot kutassák és ügyelni fogunk arra, hogy azt az igazságot, amelyet ok­mányokkal tudunk bizonyítani, senki meg ne másíthassa. Délután 4 órakor volt a második nyilvános gyűlés a Vigadóban. Czett­ler Jenő a keresztényszociálizmusról és a katholicizmus gazdasági törek­véseiről tartott előadást. Czapik Gyula a kath. öntudat neveléséről s annak egyik eszközéről, a kath. sajtó fon­tosságáról beszélt. Haller István katholikus szellemben való új szoci­ális evolúció megindítását követeli. Károlyi József gróf a családi élet­nek és a gyermeknevelésnek katho­likus szellemben való regenerálását állította a hallgatók elé. Este 7 órakor a keresztényszociá­lista munkásság nagygyűlése volt, amelyen gyönyörűen domborodott ki a ker.-szoc. gondolat előretörése. Előadók voltak Lepold Antal, Zibo­len Endre, Lillin József és Tobler János. Este 8 órakor a Credo Férfiegye­sületek, 7 órakor a Kath. Szanató • rium Egyesület tartott díszgyűlést. Ez utóbbin dr. Domonkos Géza ügy­vivő-igazgató számolt be az egye­sület munkájáról és vázolta azt a nagyszabású propagandát, amelyet a szanatórium mielőbbi felépítése érde­kében országszerte megindítottak. Okt. 9 én. Kedden reggel 9 órakor Szmre­csányi egri érsek ünnepélyes Te Deumot pontifikált a szerviták temp­lomában. 10 órakor a papság eucharisztikus szövetsége ülésezett, amelyen a her­cegprímás beszédet intézett a pap­sághoz. A missiós gondolat felkaro­lását kötötte lelkükre és kérte őket, hogy anyagilag is támogassák a missiókat. Délután 3 órakor a Kath. Hitta­nárok és Hitoktatók Egyesületében beszélt a hercegprímás, kérve a hit­tanárokat és hitoktatókat, hogy a rájuk bízottaknak ne csak tanítói, hanem papjai is legyenek. Délután 4 órakor volt a kath. nagygyűlés zárógyülése a Vigadóban. Simon Miklós győri reáliskolai igaz­gató a gyermeknevelés fontosságá­ról beszélt és rámutatott azokra a döbbenetes családi és társadalmi hibákra, amelyek miatt a gyermek nehezen, vagy egyáltalán nem nevel­hető igazán értékes emberré. Kriston Endre a missiók ügyének felkarolá­sáról beszélt. Wolf Károly a katholi­Házvezetönönek vagy kulcsárnőnek ajánlkozik egyedül álló, intelligens úri nő, magános úrhoz vidékre vagy plébániára. Bővebbet a kiadóhivatalban. ' ' ' 560' KERJE AFUSZERKERESKEDÉSBEN M, N A MOST MEGJELENT, 148 RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES KÉPEKKEL ILLUSZTRÁLT D? OETKER FÉLE RECEPTKÖNYVET ÁRA 30 FILLÉR f 'i HA FŰSZERESNÉL" NINCS,FORDULJON KÖZVETLEN HOZZÁNK DtOETKERA BUDAPEST

Next

/
Thumbnails
Contents