Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-07-15 / 29. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FÁBIAM. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hirdetéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12.). A *Pax a könyvkereske­dés (Fő utca 9.)- A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Te városi ember tudod e, hogy odakíint a falun most aratnak ? Tudod e, hogy most ka­szálják keserves fáradtsággal és izza­dással a jövő évi „életet" ? Tudod e, hogy ettől az élettől függ a te éle­ted, a te megélhetésed is ? Néha — megbocsáss — úgy lát­szik, mintha te mindezt nem tudnád. Neked a napsugár és az eső csak kellemes, avsgy kellemetlen élmény, de nem hiszed, hogy sorsod és bol­dogulásod függ tőle. Neked a jég­eső és a kései fagy azért kellemet­len, mert az előbbi beveri a fejedet, ha tető alá nem szaladsz, az utóbbi pedig arra kényszerít, hogy mele­gebb ruhát végy magadra és be­füts lakásodba, mert újra barátság­talanná tette a hideg. Pedig mindez neked is több. Neked is pusztuláso­dat, elsorvadásodat jelenti a magyar termés, a magyar búza pusztulása. Jólesően dörzsölöd a kezedet, mi­kor ősszel bejön a sok falusi gabo­nás szekér és a sok csizmás gazda üzletről- üzletre járva, bevásárolja szükségleteit. Mert akkor jut a gabona árábói a kereskedőnek, ipa­rosnak, úrnak, szegénynek egyaránt. Mert jó volt a termés és boldog lesz a város és a falu egyaránt. De ha nincs termés, elmaradnak a sze­kerek és elmaradnak az üzletről­üzletre járó csizmás gazdák. És jön a nyomor és szegénység városra és falura egyaránt. Bár ebben az évben sok volt az elemi csapás, az aratók vastag ren­det vágnak, jó termés Ígérkezik. Kérd te városi ember az Egek Urát, hogy ez a jó termés megmaradjon, a folyton fenyegető elemi csapások el ne pusztítsák. Kérd az Egek Urát, hogy adjon bő termést a magyar gazdának és vele boldogságot és életet a városnak és a falunak. * Nobile tábornok expedíciójának úgylátszik minden tagja elpusztul a tábornok kivételé­vel. Elpusztulnak azok közül is na­gyon sokan, akik a szerencsétlenek­nek segítségére sietnek. Mert az ember még mindig tehetetlen a ter­mészeti erők hatalmával szemben. Pedig mily sok nagyot alkotott az emberi ész a legutóbbi évszázadban 1 Egyik bámulatból a másikba ejt bennünket az egymást felváltó talál­mányok és felfedezések sorozata. Már-már arról ábrándozunk, hogy rövidesen a világűrbe, az égites­tekre röpülünk. Hogy meghódítjuk a holdat és a csillagokat. Mert nagy, mert csodálatos az emberi ész. De Nobile és társainak szomorú sorsa ara int bennünket, hogy ismerjük el és lássuk, hogy van az emberi észnél nagyobb hatalom is. aki a termé szeti erőket igazgatja és megállást parancsol akkor és ott, amikor és ahol akarja. 91 Boldogabbak voltunk Magyarországon, mert akkor tényleg teljes autonomiát élveztünk, mégsem akarnánk soha­sem visszatérni Magyarországhoz*. Ezeket az értelmetlen szavakat mon­dotta a Zágrábba gyógyultan vissza térő Radics István az újságíróknak. Értelmetlen szavak, mert ha a hor­vátoknak jobb dolguk és teljes auto­nómiájuk volt Magyarországon, Ju­goszláviában pedig mindezt nélkü­lözik, ebből logikusan az követke­zik, hogy vissza akarnak térni hoz­zánk. Egészen biztosan azt követ­kezteti ki belőle az egész horvát nép, az egész művelt világ. Mert józanul csakis ezt lehet belőle kikövetkez­tetni. Hogy Radics István nem jut el ehhez a logikus következtetéshez, annak az az oka, hogy az ő kap­kodó politikájából mindig hiányzott a logika. De a történelem azért el­jut az igazsághoz akkor is, ha egye­sek, akik a történelem kerekét for­gatják, a logikát félreteszik. Legfel­jebb közben egy kis incidens éri ezeket a logikátlan urakat: lecsap­ják őket a kerékforgatásról. bf. Olvassa a „PflPfl ÉS VIDÉKEM! A hét eseményei. Idehaza. Hála Istennek szenzációtól men­tesen indult a magyar nyár. A kép­viselőház e hó 12-ig ülésezett álmo­san, unalmasan. E napon üléseit el­napolta egészen októberig. A magyar falun pedig ezalatt csendben folyik az aratás, még pedig elég jó ered­ménnyel. Külföldön. Egy elszászi szenátor a francia szenátusban kijelentette, hogy Elszász most már nagyon is hajlandó arra, hogy Németország felé tekintsen. Radics István és két társa gyó­gyultan elhagyták Belgrádot. Zág­rábban ünnepélyesen fogadták őket. A szerb kormányválság egyébként még mindig tart. Általában azt hi­szik, hogy olyan kormány követke­zik, amely feloszlafja a szkupstinát és kiírja az új választásokat. Löwenstein dúsgazdag bankár ha­lála nagy izgalmat keltett az euró­pai tőzsdéken. A bankár családja azt állítja, hogy Löwenstein véletlenül esett ki a repülőgépből és sem ön­gyilkos nem lett, sem el nem rejtő­zött. Már meg is indították a holttá­nyilvánítási eljárást. A Nobile expedíció életben maradt tagjai még mindig a jégszigeten ten­gődnek. Megmentésükhöz kevés a remény, mert a rossz időjárás a mentést lehetetlenné teszi. A csoport főmérnöke a napokban meghalt. Két másik tagja pedig súlyos beteg. Elveszettnek tartják már Amundsent is és Soria kapitányt és embereit, kik kutyaszánokon indultak el. No­bileék megmentésére. Románia nem kap angol kölcsönt. Az egész világ bankjai összefogtak, hogy nem támogatják azokat az államokat, meiyek igazságtalan *el­S Ayomásban tartanak idegen népeket | és így új háború csíráját rejtegetik. tárgyalására. A közigazg. tisztviselők és alkalmazottak illetményrendezésé­nek ügyében a tanácsjavaslatot névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadták. Dr. Tomor Dezső for­galmi adótiszt és társai illetmény­rendezésnek ügyét hosszasan tár­gyalták. A tanács azt javasolta, hogy a számtisztekéhez hasonlóan állapít­sák meg az illetményedet 1927. júl. 1-től. Dr. Fehér Dezső azzal módo­sítja a javaslatot, hogy 1928. jan. 1-től kezdve legyen esedékes az illetményrendezés és két kautélát köt ki. Módosítási indítványt tettek még dr. Sulyok Dezső és dr. Csarmasz Ferenc. A méltányossági alappal alá­támasztott és alaposan megvitatott javaslatnak hihetetlen sorsa mégis az lett, hogy 8 igenlő szavazattal szemben 15 nem-mel elvették. A gyámpénztári szabályrendelet Módosítását Keresztes Gyula kissé szigorúnak gondolja; azonban a ! pénz kiadására vonatkozó indítványa törvényes akadályba ütközik, s így a tanácsjavaslatot egyhangúlag eifo­Rendkívüli városi közgyűlés. Július hó 7-én d. u, elég gazdag tárgysorozatú rendkívüli közgyűlést tartott a városi képviselőtestület. A gyűlésről' a következőkben számo­lunk be. \A városatyák lassan gyülekeztek és így csak 3 óra után 20 perccel nyitotta meg a közgyűlést a „Hiszek­egy" szavaival az elnöklő polgár­mester. Az elnöki bejelentések során a polgármester bejelenti, hogy az 1928 as költségvetés tervezetet a belügyminiszter néhány lényegtelen pont kivételével teljesen jóváhagyta. Tudomására hozza a polgármester a képviselőtestületnek, hogy a főispán és alispán 3 napos szigorú hivatal­vizsgálatot ejtettek meg városunkban, de semmi kifogásolható hibát sem találtak. Rövidesen befejeződnek a második vízvezetéki cső lefektetési munkálatai is. A vizszolgáltatási mizé­riák tehát nemsokára megszűnnek. Ezután áttértek a tanácsjavaslatok Nagy választék: Férfi és női fehérnemüek- « ben. — A legdivatosabb harisnyák, nyak- 5 kendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és nap- S ernyők, sétabotokban. — Csipkék, hímzések és szalagokban. — Kötött, szövött és 5 g^fl C| 1 q M • ipj m wm Vfe rn & 5 rövidárúkban. — Menyasszonyi koszorúk PH E U D HU EK rEKEIlV és fátyolokban. - Bőröndök és bőrdíszmű­wri és nöi divatárúháza 5 x árúkban. :-: :-: :-: PÁPA, KOSSUTH LAJOS UTCA 32. SZÁM. | játékárúkban. - Szabott ^ . _ . S árak. — Szolid és pontos kiszolgálás. (A postapalotával izemben.) • 21 n % ! r 1

Next

/
Thumbnails
Contents