Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-05-27 / 22. szám

Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerk esztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előf izetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DÍJ. BERZSEJÍYI FÁBIÁJÍ. Felelős szerkesztő: BOKSAY ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő - utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Pünkösdi gondolatok. Dr. Magyarftss Ferenc. „Ti pedig maradjatok a városban, mígnem fölruháztattok erővel a magasságból." Lukács 24, 49, Markáns, megkapó szavai az Ember Fiának. A félénk, tétova, kétkedő apostolokhoz intézte őket, akik a kálvária tragédiája óta képtelenek megtalálni teljes lelki egyensúlyukat, akiket maga a föltámadás is tán még jobban kizökkentett hagyományos Messiás-várásukból, mint a kínszenvedés, meg a halál. Maradjatok együtt a városban ... Ne széledjetek szerteszét, ne menjen kiki a maga kedve és akarata szerint, tizen huszfelé. Maradjatok együtt és tartsatok össze. Ne féljetek, ha ellenséges is a város hangulata, ha az új játokon tudjátok is megszámlálni, ki a jóbarátotok az ádáz sokadalomban. A Lélek majd fölruház benneteket erővel. Elönti vele szíveteket, hadd ömöljék végig rajta, mint a ruha a testen: védelmül, ékességül, ismertető jelül. Védelmül, mert az Úr Lelke megóvja a ti lelketeket mind a kishilöségnek fagyos lehellete, mind a szenvedélyek perzselő heve ellen. Ékességül, mert az a nagy munka, melyre a Lélek megerősít benneteket: a világ megtérítése egyúttal olyan hatalmas és dicsőséges világtörténelmi tény, melyhez fogva elhalványul a hódítók diadala, a császári pompa ragyogása. És ismertető jeletek lesz a Lélekadta ruha, mert minden fölszáradt könnycseppben, minden elhalkult panaszban, minden tisztán maradt liliomban, minden megtért bűnösben, az isteni és emberi szeretetnek ezerféle csodájában azt az új lelket fogja megismerni, bámulni és áldani a világ, amely új lélek megújította a föld szfnét. A magasból ruház föl benneteket a Lélek e varázslatos erővel. A földi téreken nem terem ez az erő, mert a föld csak ölni tud, de teremteni nem. A magasságból árad rátok ez az erő, hogy megértsétek és soha, soha el ne felejtsétek, hogy az embert a magasba emeli az ő őrök hivatása. ... És ezek a szavak vájjon csak az apostoloknak szóltak- e? És csak éppen annak a fájdalomnak vigasztalásául, annak a kislelkűségnek bátorításául voltak-e szánva, mely elfogta őket a válság perceiben? És azok, akik szintén sokat vesztettek, azok, kik szintén egyedül, árván, elhagyatottan állanak az ellenséges áradatban, azok, kik szintén megcsalatkoztak várakozásukban és megfogyatkoztak nemcsak erejükben, de bizodalmukban is: ne fordíthatnák magukra, a maguk vigasztalására, maguk bátorságára, esett voltukból való fölemelkedésükre a Lélek erejét ? Azoknak, azaz minekünk szegény magyaroknak, nincsen ilyen pünkösdi lelkünk, pünkösdi ruházatunk? A mi lélekvárásunk, a mi megváltó reménységünk mindvégig meddő maradjon? A mi mostani pünkösdi lelkületünk és erőnk: együtt maradni és türelemmel várakozni. Együtt maradni szívvel, lélekkel, érzésben és gondolatban, ne kényszerűségből, hanem meggyőződésből, ne vetélkedve, hanem egymást megértve és megbecsülve, ne érdekből, hanem inkább áldozatkész lelkülettel, ne a galileai halászok példájára, hanem az apostolokéra, akik az új világrendnek csiráit hordozták a magasságból megerősített szívükben. És várjunk béketűréssel. Nekünk sokkal több javunk forog kockán, hogysem egyet is elhamarkodva eljátszhatnánk. Nekünk meg kell edződnünk erre a türelemre, mely igaz, rózsát is terem, de tövist még sokkal többet. Nekünk dolgoznunk kell és panaszkodnunk nem szabad, mert ha volna is, ki meghallgatná panaszunkat : a szánalom sohasem tartozott a nemzetfönntartó erők közé. Nekünk magunknak pünkösdivé kell tennünk a saját lelkünket, akkor az Isten Lelke is föl fogja azt ruházni erővel, olyan erővel, mely életet varázsol a romok fölibe és egybeforrasztja azt, amit a gyűlölet, az ármány, az irigység, a bosszúállás, szóval: az ember szétválasztott és szétmállasztott. ÉDESANYÁM NÉVNAPJÁRA. Édesanyám ! Ma rád gondoltam . .. A nevednapjára piros rózsát hoz[tani. .. De jaj... messze vagy, nem adhatom [oda, Csak hideg betűket írok e papírra... Melegítsd föl őket szíved sugarával, Változtasd rózsákká, könnyid harmatíjával, S aztán, nagyon halkan imádkozzál [értem, Fehér halványrózsa, édesanyám [lelkem. FOHÁSZ.. . Mikor a két rózsaszálat Elküldtem Tehozzád, Megcsókoltam lágyan, forrón Valamennyi szirmát... Imát mondtam az Istenhez; Halkan, súgva, titkon ... Hogy az a két halvány rózsa, A szívedhez jusson . .. A hét eseményei. Idehaza. A magyar közgazdasági helyzet. Dr. Paupera Ferenc beszéde a Tőzsdeklubban. A Magyar Tőzsdeklub közgyűlésén dr. Paupera Ferenc, a klub elnöke feltűnést keltő megnyitó beszédében nyilatkozott az ország gazdasági helyzetéről s a jövőbeli gazdasági kilátásokról. Paupera beszédét a következőkben ismertetjük. Az állampénzügyek konszolidáltsága után a gazdasági helyzet központi kérdése továbbra is a magángazdaság talpraállítása maradt. E probléma megoldását a kormányzat nagyon helyesen abban a nagyarányú invesztíciós politikában látja, melyet öt év óta folytat és amelynek céljaira a tavalyi 175 millió összeggel szemben az idén 129 milliót vett fel a költségvetésbe. Ez az invesztíciós politika csakugyan nagy eredményeket hozott létre az összes termelési ágakban, így mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés terén a bevetett terület tekintetében elértük a békenivót, mert ez a terület 91 millióról 915 millióra emelkedett. Az ipari termelés terén is jelentékeny a fejlődés. A szénfogyasztás már a mult ávben 66 millióról 73 millióra szökött föl, a textilgyártásban pedig egy ev alatt 60'4-ről 78 9 millióra emelkedett a nyersanyag behozatala. A cukorfogyasztás 817 ezerről 924 ezer métermázsára szállt fel, mig az államvasutak forgalmának fejlődése az utasok számának szaporodásában és a szállított tonnamennyiségnek nagymértékű emelkedésében jutott kifejezésre. Az idei év inveszticiós céljaira, amint tudjuk a költségvetésbe felvett 129 millión kivül, szó van a földbirtokreform liquidálására, a villamos centráíék financirozására, az államvasutak beruházására, az útépítésekre és az ipari hitelekre szolgáló befektetésekről. E nagyarányú beruházások bizalommal tölthetnek el a jövőt illetőleg és arra intenek bennünket, hogy ne engedjük úrrá lenni magunkon a pesszimisztikus fölfogást és hangulatot. Igaz ugyan, hogy tavaly óta a létfenntartási költségek emelkedtek, amit a létfenntartási indexszámnak 108—113'5-re való emelkedése mutat, hiszen űgy az élelmezés, mint a ruházkodás, valamint a lakás indexszámai emelkedtek és pedig a ruházaté 124-ről 135-re, a lakásé 60 ról 75-re, az is igaz, hogy a munkabérek, habár kis mértékben, csökkentek, a fizetésképtelenségek és az óvatolt váltók száma növekedett és a vállalkozási kedv lanyhult, de e jelenségekkel szemben viszont a mult év ugyanezen időszakához viszonyítva a takarékbetétek ismét lényegesen emelkedtek. Ha meggondoljuk, hogy a betétek emelkedése 1926 óta 42 százalékot tesz ki, a tőkeképződésnek e kedvező jelensége is bizalommal tölthet el bennünket. A gazdasági helyzet mérlegének tehertételén szerepel még ezenkívül a hiteinek nagy drágasága, mert 9®/®*os kamatteherrel küzdő mezőgazdaság, ipar és '.eresííedelem nemcsak a vállalkozási Kedvet gyöngíti, de lehetetlenné teszi azoknak az invesztícióknak eszközlését is, amelyek pedig szükségesek volná* nak, ha termelésünk irányát a világgazdasági helyzet alakulásához képest akarjuk átalakítani. Egy további súlyos tünete a gazdasági életnek a kereskedelmi mérleg passzivitásának folytonos emelkedése.