Pápa és Vidéke, 25. évfolyam 1-53. sz. (1928)

1928-04-29 / 18. szám

Nagyon olcsón, az tirán alul kaphatók a szezonnál visszamaradt ARUK » Ifj. Steril Lipót (Kossuth-utca 13.) üzletében. gét. A baloldali pártok közül a kommunisták erősödtek. Görögországban borzalmas földrengés rombadöntött több várost és községet. A hires Korinthus majdnem teljesen eltűnt a föld színéről, 9€Q0 ház összeomlott. 20 hatottja és 120 sebesültje van a katasztrófának, a a lakosság legnagyobb része hajléktalanná vált és éhínség fenyegeti. A Devecseri újság elmére. Második évfolyamát éiő laptársunk, a Devecseri Újság legutóbbi számában rólunk pápaiakról, helyesebben Pápa városáról a következő rövid hírben emlékezett meg: „A pápa—devecser—sümegi autóbuszjárat, mint értesülünk, a közel jövőben megindul. Menetrendje is készen van már, amely bizony nemhogy használna, ellenkezőleg árt nekünk. Ugyanis reggel 8 órakor indulna Devecserből Pápára. Ezzel pedig azt a csekély idegenforgalmat is elveszi tőlünk, amely úgy-ahogy még a csütörtöki hetipiacon mutatkozik. Pápa városa, amely járásunk felső vidékét már amágy is elhódította tőlünk s nagyratörő ambíciója folytán megyei székhellyé akarja kinőni magát, minden eszközt felhasznál arra, hogy az egész megye kényszerítve legyen Pápa kereskedelmébe lekapcsolódni. Eleve tiltakozunk az autóbuszjárat ilyetén beállítása ellen, mely amúgy is gyenge kereskedelmünk és iparunknak igen nagy kárára lenne. Az ügyre még visszatérünk/ Hát kedves Szomszéd i (Megengedik bizonnyal olvasóink, hogy laptársunkat ezzel a bizalmas megszólítással illessük I) Először is itt Pápán még nem tudja senki az autóbusz menetrendjét, amely egyébként csak egy hónap múlva indul meg. Azután meg olyan autóbuszjárat nehezen képzelhető el, amely csak Devecser felé megy, Pápa felé nem. No már most. Ha Devecser felé is megy, Pápa felé is jön, ez valószínűen megtörténik mindkét város felé a reggeli órákban, úgyhogy a pápai, meg a devecseri piacot egyaránt elérjék azok, akik oda, avagy ide akarnak mennyi. És itt épp a kérdés. Oda vagy ide ? Már mint Devecserbe avagy Pápára. Ki jöjjön erről az útvonalról Pápára és ki menjen Devecserbe a hetivásárra és egyéb bevásárlásokra. Persze azt mi lapok elő nem Írhatjuk, mert kiki oda megy, ahol kedvezőbbek a bevásárlási viszonyok és az eladási lehetőségek. Mielőtt azonban ennek a részletes elemzésébe belemennénk, megjegyezzük, hogy Pápa Veszprém vármegyének legnagyobb városa. Van 22 011 lakosa. Vele szemben Veszprémnek 15586, Devecsernek pedig 4233. Ezeket ne feledjük az alábbiakban, mert ezen adatok szerint jogos és méltányos lenne, hogy Pápa városa „megyei székhellyé akarja kinőni magát, minden eszközt felhasznál arra, hogy az egész megye kényszerítve legyen Pápa kereskedelmébe bekapcsolódni." Sajnos, Pápa város semmi eszközt nem használt fel arra, hogy megyei székhellyé nője ki magát. Ez mindeddig néhány magánembernek jámbor óhajtása vólt, hivatalos helyen nem foglalkoztak a dologgal. És vájjon arra milyen eszközt használt fef Pápa városa, hogy az egész megye kényszerítve legyen Pápa kereskedelmébe belekapcsolódni? Talán arra méltóztatik gondolni, hogy egyik gyorsvonatunkat í elkasszálták, hogy a kereskedelmünkbe belekapcsolódni akarók lassabban, de biztosabban ide érjenek ? Avagy arra, hogy a tervezett Pápa— tapolcai vonat sohasem épült meg ? Avagy arra, hogy a veszprémi vonallal sohasem kaptunk tisztességes összeköttetést? Egész nyugodtan elmondhatjuk, hogy a pápai járáson kívül eső község alig-alig igyekszik kereskedelmünkbe belekapcsolódni. Sőt járásunkból is sokan elmennek a piacra Celldömölkre és Győrbe. Azt is megengedjük, hogy a devecseri járás felső részéből jönnek Pápára vásárlók. Azonban viszont, kedves Szomszéd, azt viszont engedje meg nekünk, hogy a tervezett autóbusz útvonalon az első devecseri járáshoz tartozó község, Bakonypölöske már inkább Devecserhez kapcsolódik, hogy a kővetkezőt, Noszlopot ne is említsük. Most azután mi kérdezzük Öntől, kedves Szomszéd, hogy miért nem jönnek ezek a községek és sok más község hozzánk, miért mennek inkább a sokkal kisebb, kultúrintézményekben szegényebb, üzletekben Pápát meg sem közelítő Devecserbe. Lássa, Szomszéd, ennek oka itt van Pápán. Nem akarunk rosszmájúak lenni. Nem mondjuk azt, hogy a devecseri járás emberei szeretnek káromkodni, itt Pápán pedig ezt a nemzeti szokást csak titokban szabad űzni. Úgy meg érdemes-e káromkodni, ha senki sem hallja? De erről nem beszélünk. Lássa, itt az ok részben a magas kövezetvámokban van, amit viszont Devecserben nem kell fizetni. Tudja-e ön, hogy egy darab ló, szarvasmarha, szamár 16 fillérért léphet kövezetünkre ? Borjú, csikó, sertés 8 fillérért, ha terhet hoz 16 fillérért? Üres kocsi, hintó, szekér 32, teherrel 56 fillért fizet? Személyszállító autó 68, teherautó 204, cséplőgép, gőzeke, gőzhenger 272 fillérért léphet kövezetünkre? Miután a nemes fennemlített élőlények, élettelen tárgyak és benzintői mozgatott gépek meglépték drága áron kövezetünket és a vásártéren el akarnak helyezkedni, a ló és szarvasmarha 58 fillér helypénzt fizetnek; a borjú, sertés és szamár 25, birka, kecske és 1 évesnél fiatalabb csikó 25, szopós malac, bárány és gida, lud, liba, pulyka, nyul 13, csirke, fogoly, fürj és szalonka 6, tyúk, kakas, kappan és kacsa 9, fácán és túzok 20 fillért. Aki az árut kézen tartva, nyakba akasztja, vagy hátán árusítja, 25 fillért fizet,; egy lovas kocsi 38, két lovas kocsi 70 fillért fizet; taliga 20 fillért. Nem mondom, hogy ne legyen kövezetvám és helypénz, de lássa Szomszéd, mindez mégis visszariasztja az embereket attól, hogy Pápára jöjjenek vásárolni. Most még a pápai kereskedelem rémes fejlődéséről szeretnék önnek, Szomszéd úr, valamit elárulni. Azt, hogy régi és jónevá cégek sorban bezárják az üzletüket. Azt, hogy a meglevők is csak tengődnek. Sok az üzlet Pápán. Kevesbíteni kell őket. Ha mindezeket figyelembe veszi, Szomszéd úr, elmefuttatásának további része talán enyhébb lesz és nem haragszik meg az egész megyét lassankint a maga kereskedelmi ér EZT ADJA ÖSSZE' ^Xiíánöjúrmu Elváló min ofé^f + ^Cia^lmeSjáráS + J]oSSzu él&ttartaTTLJ + OLCSÓ ÁVL 3 Emimén 2 DOTIGO, \u vaSzoncipa m^mmmmmmmmm mm. dekkörébe vonni akaró Pápa városára. Egyébként maradok meleg Szomszédi üdvözlettel: bf. HÍR E K« m A győri tankerűlet igazgatóinak gyűlése városunkban. A győri tankerület igazgatói e hó 23-án tartották szokásos évi gyflésüket, amelynek helyéül évről-évre más várost jelölnek ki. Ez évben városunkra esett a sor. Megjelentek Dsida Ottó tanker. kir. főigazgató elnöklete alatt a tankerület összes igazgatói. Nevezetesen Bozzay Zoltán főigazgató; Mathiasz Artúr, a szentgotthárdi állami reálgimnázium igazgatója; Simon Miklós, a győri állami reáliskola igazgatója; dr. Komonczy Gáspár, a győri bencés gimn. igazgatója; Strasser Sándor főigazgató, a győri állami leánygimn. igazgatója; dr. Perepatits István, a szombathelyi állami reáliskola igazgatója; Steiner Miklós, a szombathelyi premontrei gimnázium igazgatója ; dr. Tunner Káfely, a szombathelyi állami leánygimnázium igazgatója ; Lauringer Ernő, a soproni áll. reáliskola igazgatója; Szolomájer Tasziló, a soproni bencés gimnázium igazgatója; Hollós János, a soproni evangélikus reálgimH. igazgatója; Schwartz Kálmán, a soproni állami leánygimnázium igazgatója; Nagy Balázs, a kőszegi bencés reálgimn. igazgatója; Arató István, a kőszegi evangélikus leánygimnázium igazgatójá; Németh Jenő, a magyaróvári piarista reálgimnázium igazgatója; Karle Sándor, a pannonhalmi bencés gimnázium igazgatója; Szüts Sándor ezredes, a soproni reáliskola igazgatója. Kívülük természetesen a helybeliek, Faragó János főigazgató és dr. Niszler Teodóz bencés igazgató. A tanácskozás d. e. 11 órakor kezdődött a ref. gimnázium tanácstermében. Megtárgyalták az iskolák aktuális kérdéseit, az úgynevezett túl* terhelést, az évvégi összefoglalásokat, a kötelező filmoktatást, a játékdélutánokat, a délutáni órák teljes megszüntetését, a tanulmányi kirándulásokat stb. Délután 2 órakor kOzös bankett volt a Kaszinó nagytermében, amely alatt a bencés reálgimn. fúvós zenekara játszott Délután a helybeli iskolákat és a város nevezetességeit tekintették meg, este pedig a Bauer-féle étteremben volt a közös vacsora. Másnap kirándultak a Somióra. A Jókai kör szezonzáró előadó ülése e hó 22 én d. u. 6 órakor kezdődött a nőnevelő-intézet dísz termében. Bevezetőül Csernussák Olga játszott néhány zongora darabot, utána dr. Szalay Jeromos bencés tanár olvasott fel Paul Claüdel drámai költészetéről. Kummer Mici énekelt utána Hermann László zongorakisérete mellett, majd dr. Kőrös. Endre szavalta el Schiller: A vashámor útja művészi, szép fordítását. •