Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-04-17 / 16. szám

A polgármester a 11 iki ölés meg­nyitása után, miután néhány elnöki bejelentést tett, röviden vázolta az okokat, amelyek megakadályozták a szóbanforgó tárgyak korábbi letár­gyalását, különösen utalt arra, hogy a forradalmak után elkerülhetetlen inflációs gazdálkodás nyomait kellett eltakarítani és a rendes állapotokra visszatérni, ami időben és munkában nagy áldozatokat követelő feladat volt. Napirendre térés előtt Karlovitz Adolf, a pénzügyi bizottság elnöke fejtette ki, hogy a pénzügyi bizottság milyen elvek figyelembe vétele mel­lett oldotta meg feladatát és kiemelte mint örvendetes tényt, hogy bár a város gazdálkodása is megérezte a gazdasági válság és pénzügyi lerom­lás súlyát, mégis sikerült a város vagyonát akképen megvédeni, hogy a város vagyoni helyzete ma jobb, mint az utolsó békeévben volt. A meginduló általános vitában dr. Sulyok Dezső egy objektív birá­)at hangján rámutatott azokra a hi­bákra, amelyek a múltban a város vezetésében és az adminisztrációjá­ban a legfeltűnőbbek voltak. Ezek fontosabbjai a városi könyvek sza­bálytalan és alakilag sok kifogás alá eső vezetése, a város üzemeinek enormis mértékű lezüilése, mely nem­csak a jövedelmezőség teljes hiányára, de arra vezetett, hogy az üzemeket, melyek a békében nagy hasznot hoz­tak, ma közpénzekből keli eltartani, a szabálytalan és a város kárára történt nagyarányú beszerzések, a jutalékok s az elnöki rendelkezési alap rendszere, a tisztviselőknek az a szokása, hogy a hivatalos órákat nem tartják tiszteletben. Kifejtette, Siogy a múltban ezen hibák oka rész­ben a közgyűlés nemtörődömsége is volt s azt a reményét fejezte ki, hogy most már az összes tényezőkben megnyilvánuló jóakarat és buzgalom €zen állapotok teljes megváltozására és a békebeli rend meghonosítására fog vezetni. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után a közgyűlés Ünnepi hangulat­ban tért át a tárgysorozat letárgya­lására, melyet dr. Fehér Dezső pénzügyi bizottsági előadó kiváló referálása alapján az állandó választ­mány által elfogadásra ajánlott alak­ban egészes lényegtelen módosítások után el is fogadott. A második napon a fogyasztási adóhivatali tisztviselőknek rendes városi tisztviselőkké leendő átszer­vezése provokált nagyobb vitát, mely végül is arra vezetett, hogy a közgyűlés nagy többsége az állandó választmány és pénzügyi bizottság javaslatának mindenben megfelelően a tisztviselők személy szerinti átvé­tele mellett döntött. Vitéz Karcsay Béla nagy és szép beszédet mondott, amelyben az adó­teher csökkentését és a város piacai­nak fellendítését kérte. Dr. Kende Ádám ezirányban javaslatot is tett, j mely a tanácsot a kérdés tanulmányo­zására és javaslat tételére utasítja, indítványát a közgyűlés nagy lelkese­déssel egyhangúan elfogadta. Dr. Lakos Béla indítványa a keres­kedelmi iskola létesítését illetőleg elvileg elfogadást nyert, a részletekre később visszatér a közgyűlés. A csatornázás nagy gondolatára nézve előterjesztett indítvány dr. Sulyok Dezső pótindítványával abban az alakban nyert elfogadást, ahogyan azt lapunkban már ismertettük. A közgyűlés köszönetet szavazott a pénzügyi bizottságnak, de különö­sen előadójának, dr. Fehér Dézsőnek nagy és eredményes munkájáért. Hl történt a héten ? Idahaza. Az egész magyar politika Bethlen miniszterelnök római útjának hatása alatt áll. Olyan nagy jelentőségű ez az út az egész magyar bel- és külpolitika egész alakulására, hogy mellette eltörpülnek azok az apró­cseprő csatározások, amelyek a költ­ségvetés parlamenti tárgyalását kísér ­ték. Érezzük mindnyájan, hogy a római látogatás és a barátsági szer­ződés kezdi megtépázni azt a gyűrűt, amelyet a trianoni szerződés vont körénk. Különösen általános örömet okozott az egész országban az a hir, hogy Fiume, a magyar tengerpart, a magyar kikötő, amelybe annyi drága magyar milliót ölt bele a magyar nemzet, újra a magyar közgazdasági élet vérkeringésébe kapcsolódik bele. Örül ennek természetesen Fiume vá­rosa is, hisz a trianoni szerződés felette is meghúzta-a halálharangot. Az olasz-magyar barátság megköté­sének hirére a fiumei magyarok és olaszok örömünnepet rendeztek. Kecskeméten e hó 11-én délután háromszor megismétlődő földrengés volt, azonban súlyosabb károkat nem okozott. Az elszakított terűleteken. Kisantantbeli berkekben nagy a rémület a magyar olasz barátkozás miatt. Orosz barátság után futkoz­nak a csehek és a románok, hogy az elrabolt magyar területeket vala­hogyan megtarthassák. Az oláhok különben Erdélyben a napokban újra 700 vasutast bocsátottak el. A nyug­dijat természetesen a magyar kor­mánytól akarják kiutaltatni számukra. Külföldön. A román király betegségével ugyan­csak lóvátette az egész világsajtót. Annyi hosszú és kinos haldoklás után annyira megjavult egészségi állapota, hogy már nem is adnak ki róla hi­vatalos jelentést. Japán elrendelte az általános moz­gósítást a kínai események miatt. Valami titokzatosan nagy dolog va­júdik a keleli politika méhében, nyil­ván a szovjet irányítása mellett, azon­ban olyan ellentétesek az újsághírek, hogyjiszta képet nehéz belőlük al­kotni. Anglia, Amerika, Japán, Kina, Oroszország azok a világhatalmak, amelyeknek összeütköző érdekei úgy­lehet hamarosan lángralobbantják egész Keletet. „Olvassa a Pápa ós Vidékét!" T. A kincstári adómentes benzin, petróleum és gázolaj a Vacuum Oil. Company R-T pápai raktárába Kapható: KORÉIN VILMOS füszernagykereskedőnél, Fő-tér 10. 185 A pápai tenyészállat­kiállítás. A Pápa városában április hó 10-én megtartott tenyészáliatkiállitás, mely a folyó évben a megyei sorozatban a harmadik volt, a pápai járás gaz­dáihoz méltóan teljes sikerrel vég­ződött, ami nemcsak a pápai járási gazdák, hanem elsősorban Mihály Sándor m. kir. gazdasági felügyelő­nek és Németh Jenő földmivesiskolai igazg. érdeme, akik fáradságot nem ismerve, ambicionálták annak sikerét. A dr. Magyar Károly v. főispán elnöklete alatt működő biráló-bizott­ságok javaslata alapján a következő tenyészetek lettek kitüntetve. I. Uradalmi tenyészetben. 1. Tenyészbikák. 1. dij: Állami elismerő oklevél és vándortiszteletdíj: Wittmann Mihály Pápa, Gavallér nevű bikája. 2. dij: Bizottsági arany oki.: Föld­bérlő R.-T. Borsosgyőr, Pista nevű bikája. 3. dij: Bizottsági ezüst oki.: Witt­mann Mihály Pápa, Huszár nevű bikája. szigorú ellenőrzése alatt áll egye­temi életének minden vonatkozásá­ban. Erre szolgál a „goron'-nak nevezett sötétszínű, rövid köppeny­nek és a ,cap a-nek (négyszögletes, lapos sapka) kötelező viselete. Ezek nélkül előadásokra menni, könyv­tárba, hivatalos helyiségbe lépni nem szabad. Viselete különösen köte­lező napnyugta után. A tanulmányi idő három-négy esztendőre terjed, minden esztendő pontosan két hónapból álló három harmadból áll. A hat hónapból álló egyetemi év elképesztően drága. Egyetemi költségek, lakás, ellátás megközelítik a 300 fontot. A college rendszer az angol egye­temi életet teljesen elütővé teszi a kontinens egyetemi életétől, ahol az egyetemnek nincs joga beleavatkozni az egyetemi polgár magánéletébe. Ezzel szemben az angol felfogás az, hogy nem lehet magára hagyni életé­nek legválságosabb éveiben. Ez a felügyelet azonban atyai és bölcs. Terhét nem érzi az angol diák. Az angol egyetemi élet folyamán a szellemi munkával legalább is egyenlő fontosságú a különféle játé­kok gyakorlása. Erre a célra a leg­pompásabban megmunkált, zöld­pázsittal fedett football, rugby, érie­két, hockey játékterek állanak a col­lege-ok rendelkezésére, amelyeken — hacsak nincsen komolyabb eső — 2 és 4 óra között a legélénkebb élet pezseg. Köd, hideg nem akadály. A Cam folyócskán is élénk az élet. { Még téli időben is egyik csónak a másik után siklik tova. Nem is olyan ritka az összeütközés, amely­nek következményekép jó jegesfür­dőt élvez az angol diák. Láttára a jámbor szemlélőnek, még télikabát­ban is vacog a foga a parton, de az angol diák mosolyogva kerül elő a habokból s keresi össze mene­külni készülő csónakját és evezőit. Az angol nemzet nagy megelége­déssel néz ezekre a játékterekre és folyóra, mert szerinte ezeken nyerte meg Anglia, a mult háborút s ezek által óhajt győzedelmeskedni a jövő háborúiban is. Az ügyesen és követ­kezetesen űzött sport és játékok ré­vén az angol diák általában jól fej lett s mivel a sport és játékok eléggé igénybe veszik és kielégítik, más szórakozást nem igen óhajt s így erkölcsi élete nyugodt és tiszta. A szellemi munka terén is többet vár az angol a játékot kedvelő diáktól: Játssz következetesen és kitartással, hogy szellemi tanulmányaid terén minél szebb eredményt tudj elérni. Az angol diáknak életeleme a játék, de — s ezt jó volna megszívlelnie \ a mi diákjainknak — túlzásba nem esik. Délelőtt nincs játék, csak dél után 2 és 4 óra között. Négy óra után már senkit sem lehet a játék­téren látni. Vasárnap teljesen szüne­tel a játék. (Igaz, hogy akkor annál őrültebben dühöng a motorbicikli­láz.) Nálunk meg az a hiba, hogy vagy egyáltalán nem játszik a diák, vagy ha játszik, nem ismer mértéket. Kész arra, hogy egy délután ron­gyosra footballozza új cipőjét. Bármennyire is irigylésre méltó­nak látszik az angol diák vagy álta­lában az angol nép élete, ne iri­gyeljük 1 Ha csodáljuk is az angol népet vagy inkább, ha tudunk is csodálkozni rajta, szeretni magyar szívvel nem lehet a szigetország népét és életét. Más az angol nem zeti eszmény, mások a szokások, más a lélek. A La Manche csator­nán túl nemcsak más ország, hanem más lelkiség is van, amely a miénk­től teljesen elütő. Idegencsodálat helyett inkább becsüljük meg a mi nemzeti eszményeinket, intézménye­inket. Nem kell röstelkednünk raiat-

Next

/
Thumbnails
Contents