Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)
1927-04-17 / 16. szám
A polgármester a 11 iki ölés megnyitása után, miután néhány elnöki bejelentést tett, röviden vázolta az okokat, amelyek megakadályozták a szóbanforgó tárgyak korábbi letárgyalását, különösen utalt arra, hogy a forradalmak után elkerülhetetlen inflációs gazdálkodás nyomait kellett eltakarítani és a rendes állapotokra visszatérni, ami időben és munkában nagy áldozatokat követelő feladat volt. Napirendre térés előtt Karlovitz Adolf, a pénzügyi bizottság elnöke fejtette ki, hogy a pénzügyi bizottság milyen elvek figyelembe vétele mellett oldotta meg feladatát és kiemelte mint örvendetes tényt, hogy bár a város gazdálkodása is megérezte a gazdasági válság és pénzügyi leromlás súlyát, mégis sikerült a város vagyonát akképen megvédeni, hogy a város vagyoni helyzete ma jobb, mint az utolsó békeévben volt. A meginduló általános vitában dr. Sulyok Dezső egy objektív birá)at hangján rámutatott azokra a hibákra, amelyek a múltban a város vezetésében és az adminisztrációjában a legfeltűnőbbek voltak. Ezek fontosabbjai a városi könyvek szabálytalan és alakilag sok kifogás alá eső vezetése, a város üzemeinek enormis mértékű lezüilése, mely nemcsak a jövedelmezőség teljes hiányára, de arra vezetett, hogy az üzemeket, melyek a békében nagy hasznot hoztak, ma közpénzekből keli eltartani, a szabálytalan és a város kárára történt nagyarányú beszerzések, a jutalékok s az elnöki rendelkezési alap rendszere, a tisztviselőknek az a szokása, hogy a hivatalos órákat nem tartják tiszteletben. Kifejtette, Siogy a múltban ezen hibák oka részben a közgyűlés nemtörődömsége is volt s azt a reményét fejezte ki, hogy most már az összes tényezőkben megnyilvánuló jóakarat és buzgalom €zen állapotok teljes megváltozására és a békebeli rend meghonosítására fog vezetni. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után a közgyűlés Ünnepi hangulatban tért át a tárgysorozat letárgyalására, melyet dr. Fehér Dezső pénzügyi bizottsági előadó kiváló referálása alapján az állandó választmány által elfogadásra ajánlott alakban egészes lényegtelen módosítások után el is fogadott. A második napon a fogyasztási adóhivatali tisztviselőknek rendes városi tisztviselőkké leendő átszervezése provokált nagyobb vitát, mely végül is arra vezetett, hogy a közgyűlés nagy többsége az állandó választmány és pénzügyi bizottság javaslatának mindenben megfelelően a tisztviselők személy szerinti átvétele mellett döntött. Vitéz Karcsay Béla nagy és szép beszédet mondott, amelyben az adóteher csökkentését és a város piacainak fellendítését kérte. Dr. Kende Ádám ezirányban javaslatot is tett, j mely a tanácsot a kérdés tanulmányozására és javaslat tételére utasítja, indítványát a közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúan elfogadta. Dr. Lakos Béla indítványa a kereskedelmi iskola létesítését illetőleg elvileg elfogadást nyert, a részletekre később visszatér a közgyűlés. A csatornázás nagy gondolatára nézve előterjesztett indítvány dr. Sulyok Dezső pótindítványával abban az alakban nyert elfogadást, ahogyan azt lapunkban már ismertettük. A közgyűlés köszönetet szavazott a pénzügyi bizottságnak, de különösen előadójának, dr. Fehér Dézsőnek nagy és eredményes munkájáért. Hl történt a héten ? Idahaza. Az egész magyar politika Bethlen miniszterelnök római útjának hatása alatt áll. Olyan nagy jelentőségű ez az út az egész magyar bel- és külpolitika egész alakulására, hogy mellette eltörpülnek azok az aprócseprő csatározások, amelyek a költségvetés parlamenti tárgyalását kísér ték. Érezzük mindnyájan, hogy a római látogatás és a barátsági szerződés kezdi megtépázni azt a gyűrűt, amelyet a trianoni szerződés vont körénk. Különösen általános örömet okozott az egész országban az a hir, hogy Fiume, a magyar tengerpart, a magyar kikötő, amelybe annyi drága magyar milliót ölt bele a magyar nemzet, újra a magyar közgazdasági élet vérkeringésébe kapcsolódik bele. Örül ennek természetesen Fiume városa is, hisz a trianoni szerződés felette is meghúzta-a halálharangot. Az olasz-magyar barátság megkötésének hirére a fiumei magyarok és olaszok örömünnepet rendeztek. Kecskeméten e hó 11-én délután háromszor megismétlődő földrengés volt, azonban súlyosabb károkat nem okozott. Az elszakított terűleteken. Kisantantbeli berkekben nagy a rémület a magyar olasz barátkozás miatt. Orosz barátság után futkoznak a csehek és a románok, hogy az elrabolt magyar területeket valahogyan megtarthassák. Az oláhok különben Erdélyben a napokban újra 700 vasutast bocsátottak el. A nyugdijat természetesen a magyar kormánytól akarják kiutaltatni számukra. Külföldön. A román király betegségével ugyancsak lóvátette az egész világsajtót. Annyi hosszú és kinos haldoklás után annyira megjavult egészségi állapota, hogy már nem is adnak ki róla hivatalos jelentést. Japán elrendelte az általános mozgósítást a kínai események miatt. Valami titokzatosan nagy dolog vajúdik a keleli politika méhében, nyilván a szovjet irányítása mellett, azonban olyan ellentétesek az újsághírek, hogyjiszta képet nehéz belőlük alkotni. Anglia, Amerika, Japán, Kina, Oroszország azok a világhatalmak, amelyeknek összeütköző érdekei úgylehet hamarosan lángralobbantják egész Keletet. „Olvassa a Pápa ós Vidékét!" T. A kincstári adómentes benzin, petróleum és gázolaj a Vacuum Oil. Company R-T pápai raktárába Kapható: KORÉIN VILMOS füszernagykereskedőnél, Fő-tér 10. 185 A pápai tenyészállatkiállítás. A Pápa városában április hó 10-én megtartott tenyészáliatkiállitás, mely a folyó évben a megyei sorozatban a harmadik volt, a pápai járás gazdáihoz méltóan teljes sikerrel végződött, ami nemcsak a pápai járási gazdák, hanem elsősorban Mihály Sándor m. kir. gazdasági felügyelőnek és Németh Jenő földmivesiskolai igazg. érdeme, akik fáradságot nem ismerve, ambicionálták annak sikerét. A dr. Magyar Károly v. főispán elnöklete alatt működő biráló-bizottságok javaslata alapján a következő tenyészetek lettek kitüntetve. I. Uradalmi tenyészetben. 1. Tenyészbikák. 1. dij: Állami elismerő oklevél és vándortiszteletdíj: Wittmann Mihály Pápa, Gavallér nevű bikája. 2. dij: Bizottsági arany oki.: Földbérlő R.-T. Borsosgyőr, Pista nevű bikája. 3. dij: Bizottsági ezüst oki.: Wittmann Mihály Pápa, Huszár nevű bikája. szigorú ellenőrzése alatt áll egyetemi életének minden vonatkozásában. Erre szolgál a „goron'-nak nevezett sötétszínű, rövid köppenynek és a ,cap a-nek (négyszögletes, lapos sapka) kötelező viselete. Ezek nélkül előadásokra menni, könyvtárba, hivatalos helyiségbe lépni nem szabad. Viselete különösen kötelező napnyugta után. A tanulmányi idő három-négy esztendőre terjed, minden esztendő pontosan két hónapból álló három harmadból áll. A hat hónapból álló egyetemi év elképesztően drága. Egyetemi költségek, lakás, ellátás megközelítik a 300 fontot. A college rendszer az angol egyetemi életet teljesen elütővé teszi a kontinens egyetemi életétől, ahol az egyetemnek nincs joga beleavatkozni az egyetemi polgár magánéletébe. Ezzel szemben az angol felfogás az, hogy nem lehet magára hagyni életének legválságosabb éveiben. Ez a felügyelet azonban atyai és bölcs. Terhét nem érzi az angol diák. Az angol egyetemi élet folyamán a szellemi munkával legalább is egyenlő fontosságú a különféle játékok gyakorlása. Erre a célra a legpompásabban megmunkált, zöldpázsittal fedett football, rugby, ériekét, hockey játékterek állanak a college-ok rendelkezésére, amelyeken — hacsak nincsen komolyabb eső — 2 és 4 óra között a legélénkebb élet pezseg. Köd, hideg nem akadály. A Cam folyócskán is élénk az élet. { Még téli időben is egyik csónak a másik után siklik tova. Nem is olyan ritka az összeütközés, amelynek következményekép jó jegesfürdőt élvez az angol diák. Láttára a jámbor szemlélőnek, még télikabátban is vacog a foga a parton, de az angol diák mosolyogva kerül elő a habokból s keresi össze menekülni készülő csónakját és evezőit. Az angol nemzet nagy megelégedéssel néz ezekre a játékterekre és folyóra, mert szerinte ezeken nyerte meg Anglia, a mult háborút s ezek által óhajt győzedelmeskedni a jövő háborúiban is. Az ügyesen és következetesen űzött sport és játékok révén az angol diák általában jól fej lett s mivel a sport és játékok eléggé igénybe veszik és kielégítik, más szórakozást nem igen óhajt s így erkölcsi élete nyugodt és tiszta. A szellemi munka terén is többet vár az angol a játékot kedvelő diáktól: Játssz következetesen és kitartással, hogy szellemi tanulmányaid terén minél szebb eredményt tudj elérni. Az angol diáknak életeleme a játék, de — s ezt jó volna megszívlelnie \ a mi diákjainknak — túlzásba nem esik. Délelőtt nincs játék, csak dél után 2 és 4 óra között. Négy óra után már senkit sem lehet a játéktéren látni. Vasárnap teljesen szünetel a játék. (Igaz, hogy akkor annál őrültebben dühöng a motorbicikliláz.) Nálunk meg az a hiba, hogy vagy egyáltalán nem játszik a diák, vagy ha játszik, nem ismer mértéket. Kész arra, hogy egy délután rongyosra footballozza új cipőjét. Bármennyire is irigylésre méltónak látszik az angol diák vagy általában az angol nép élete, ne irigyeljük 1 Ha csodáljuk is az angol népet vagy inkább, ha tudunk is csodálkozni rajta, szeretni magyar szívvel nem lehet a szigetország népét és életét. Más az angol nem zeti eszmény, mások a szokások, más a lélek. A La Manche csatornán túl nemcsak más ország, hanem más lelkiség is van, amely a miénktől teljesen elütő. Idegencsodálat helyett inkább becsüljük meg a mi nemzeti eszményeinket, intézményeinket. Nem kell röstelkednünk raiat-