Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-04-03 / 14. szám

1927 április 3 3 PAPA ES VIDEKE Rendőrségi építkezés. Mint értesülünk, a város állandó választmánya a rendőrségi építkezés céljára a város által felajánlott telkek kijelölésével két ülésben is foglalkozott, de döntés egyik ülésen sem történt. Az első ülésen az általunk egyedül helyes és célszerű megoldásnak tartott Zimmermann-utca-i telkek átengedése ellen dr. Sulyok Dezső azt az érvet hozta fel, hogy e telkek, mint alapítvány a végrendelet szerint el nem idegeníthetők és számos más érv felsorakoztatásával a rendőrségi építkezés céljára az úgynevezett Máday-telek megvásárlása mellett foglalt állást. A választmányi tagok egy része pedig a Villanytelep melletti épitkezás mellett kardoskodott. A második ülésen jelentős változás történt a választmányi tagok hangulatában s jelentős lépéssel haladt előre az ügy a megoldás felé. Itt ugyanis a polgármester módot nyújtott arra, hogy a városunkban tartózkodó ker. főkapitány az állandó válaszmány tagjaival eszmecserét folytaik ásson, kifejtette a rendőrség céljait és a közönség érdekeit is szem előtt tartó azon okokat, melyek a Zimmermann-utca i megoldás mellett szóinak s rámutatott, hogy a huza-vona az építkezés megkezdésének idejét nagyon is kitolná s kitenné esetleg a várost annak, hogy más, gyorsabban és nagyobb kedvezményeket nyújtó város szerezheti meg a pápai építkezésre felvett cirka 2 és fél milliárdot. A főkapitány előadása után dr. Sulyok Dezső azon véleményéi juttatta kifejezésre, hogy a Zimmermann utca-i megoldás jogi szempontból a telek elidegeníthetetlensége miatt nehézségbe ütközik. Egyébként sem tartja helyesnek e megöl dást, egyedüli helyes megoldásnak csak a Máday-féle telek megvásárlását tartja. Dr. Fehér Dezső és dr. Kőrös Endre a villanytelep melletti építkezés mellett foglaltak állást, s e célból szívesen hozatnak a várossal anyagi áldozatot is. Kijelentették azonban, hogy az esetben, ha a belügyi kincstár ragaszkodnék a Zimmermann ulca i építkezéshez, a maguk részéről elfogadják e megoldást is, melynek szerintük sem jogi, sem pénzügyi akadályai nincsenek. Szűcs Dezső a Máday féle telken kivül elfogadja a Qyurátz Ferenc utcában levő Breier-féle telek megvételét is, de kijelenti azt is, hogy semmi körülmények között nem tartja kívánatosnak, már szociális szempontból sem, hogy a belügyi kincstár kivánságávai szembeni nehéz* * ségek támasztásával az építkezést esetleg megakadályozzák. E nyilatkozatok elhangzása után mutatta be a polgármester néhai Oszwald Dániel végrendeletének má solatát, mely dr. Sulyok Dezső jogi szempontból kifejtett aggályait, illetve állítását teljesen megcáfolta, s amelyből kitűnt, hogy a telkek elidegenítésének jogi akadálya nincs, sőt a végrendelkezőnek egyenes és kifejezett kívánsága az, hogy a hagyaték tárgyait képező ingatlanok és ingóságok értékesíttessenek és az értékesítésből befolyt összeget használják fel árvaház létesítésére. Dr. Sulyok Dezső ezekután is fenntartotta a Máday-féle telekre vonatkozó indítványát pénzügyi nehézségek miatt is. Dr. Fehér Dezső alapos okfejtéssel kimutatta, hogy a Zimmermann-utca-i megoldásnak sem jogi, sem pénzügyi akadályai nin csenek, sőt pénzügyi szempontból a Zimmerman-utca-i megoldás egye nesen kedvező a városra. A felszólalásokra válaszolva, a kerületi főkapitány kimutatta, hogy feltétlenül helytálló érv a Zimmermann uica-i megoldás ellen nem szól, sőt a rendőrségi célokat, de a közönség jogos érdekeit is minden irányban egyedül a Zimmermannutca i épíikezés szolgálná. Több felszólalás után az állandó választmány nem kozott ez ügyben döntést, hanem felkérte a főkapitányt, hogy informálja a belügyminisztert a felmerült kívánságokról, s újabb megoldási tervekről. Bár a főkapitány nem sok sikert remél e lépéstől, mégis megígérte az állandó választmán felfogásáról a belügyminiszter informálását. A két választmányi ülésen lefolyt tárgyalásokból megállapítható, hogy a Zimmermann-utca-i építkezésnek sem jogi, sem pénzügyi akadálya nincs. Sőt pénzügyi szempontból egyenesen kedvező a városra nézve, mert a város az alapítvány megállapítandó értékét akár 10 évre is beállíthatja a költségvetésébe s így a telkek átadása a városra nézve számbavehelő terhet nem jelent. Megállapítható, hogy a Zimmermann utca i megoldás ellenzői közérdek szempontjából helytálló érveket nem hoztak fel, s különösen megállapítható, hogy sem pénzügyi, sem városfejlesztési okok nem támogatják oly mértékben a Máday-féle telken való építkezést, hogy ezért a Zimmermann-utca-i megoldást el kel lene ejteni. Megállapítható, hogy az állandó választmányi üléseken fel hozott okok nem elegendők arra, hegy ezek miatt érdemes volna a belügyi kincstár kivánságávai ellentétbe jutni, s ezáltal az építkezés megkezdésének időpontját kitolni, esetleg ezen fontos középitkezés lehetőségét veszélyeztetni. Kíváncsian várjuk a fejleményeket és ismételten rámutatunk arra, hogy a városnak igen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a hiíbizomány ura minél hamarabb Pápára költözzék, A város fontos érdeke az, hogy komoly ok nélkül ne veszélyeztesse a várost szépészeti szempontból is emelő középület létesítésének lehetőségét, s ne vegye magára azt az odiumot, melyet 2 és fél milliárdos építkezés elmaradása szociális szempontból jelentene. Szükségesnek taríjuk újból hangsúlyozni, hogy elsősorban talán mé gis csak az illetékes az építkezés helyének megválasztására, aki ezen építkezésre 2 és fél milliárdot költ és ha a város már jogerős határozattal 400 öl telket felajánlott, mint erkölcsi testület most már ne alkudozzék. A Belvárosi Kath. Kör közgyűlését március hő 20-án nem lehetett megtartani, mivel a tagok harmadrésze nem jött össze. Az alapszabályok értelmében április hó 3-án délután 3 órára új közgyűlést hívott össze az elnökség, mely a megjelentek számára való tekintet nélkül határoz. Siposs István postafőfelügye* löt a dombóvári postahivatal vezetésével bizták meg elöljárói. E hó 4-én távozik városunkból, hogy hivatalát átvegye. Siposs városunkban született, itt járta ki iskoláit és 1900 tói kezdve a helybeli postahivatalnál működött. Hivatali pontosságával, szerény modo rával sok jóbarátoí és tisztelőt szerzett magának. Ezek amennyire fájlalják távozását, annyira örülnek a kitüntetésnek, amely érte és szívből kívánják neki, hogy új munkakörében jól érezze magát. A Kath. Munká3nők Egyesülete folyó hó 7., 8., 9-én lelkigyakorlatot rendez. A szentbeszédeket az egyesületi helyiségben 7 órai kezdettel dr. Szalay Semjén egyesületi elnök mondja. Esküvő. Mező Annus és Molnár Ferenc folyó hó 6 án déli 1 órakor tartják esküvőjüket (Minden külön értesítés helyett). Ismeretterjesztő előadások a a Kath. Legényegylet kultűrestéin. Március 25 én Cziller Péter világi elnök kezdte meg az előadások sorozatát. Az egyesület termét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Cziiler Péter az őskor emberének kultúrájáról és fejlődéséről olvasott fel érdekes dolgokat s dr. Czethoffer Antal hozzászólása után nívós eszmecsere indult meg e témáról, melyet mindvégig nagy érdeklődéssel hallgattak. — Április hó 1 én este 8 órakor Kardhordó László tanár „Társadalmi mozgalmak és okaik a magyar nemzet történetében* cimm«i tartott nagyon is magvas és értékes előadást az egyesület hallgatósággal telt termében. — Április hó 7., 8 án é3 9 én este 8 órakor P. Hédly Jeromos böjti konferenciai beszédeket mond. — Április hó 22-én dr. Friml Jenő kórházi főorvos, ápri lis 29-én Bognár Cecil egyetemi magántanár, május 6 án dr. Berzsenyi Fábián, május 13-án dr. Domonkos Géza, május 20 án dr. Niszler Teodóz igazgató tartanak előadásokat. Az előadások mindig 8 órakor kezdődnek. Vendégeket szívesen lát az egyesület vezetősége. Városi közgyűlés ápr. 2-án d. u. 3 órakor. Szabadság. Dr. Reiner Mór Emánuel mihályházai körorvos szabadságáról visszatért s működését április hó 1-én megkezdte. A vármegyei vlllamoiüzem műhelyéből. Egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy a vármegye villamosításáért nem minden berekben egyforma a lelkesedés. A falusi ember maradisága, régihez ragaszkodó kényelme, az újítás és még inkább az újítást ajánló kabátos emberrel szemben hol csak lappangó, hol nyíltan kitörő bizalmatlansága, no meg a túlhajtott takarékosság a kerékkötője ennek az üdvös és szükséges tervnek, csak úgy, mint sok egyéb jónak. Érdekes meghallgatnunk a kifogásokat is, amiket úgy a suba alatt, hol meg nyíltan hangoztatnak. A leggyakoribbat: „öregapámnak sem volt, én is megleszek nélküle', nem is érdemes bolygatni. Egy cívisnek azt feleltem, öregapjának nem volt vakbéigyuliadása sem, ő meg mégis majd hogy bele nem halt. Az is elég gyakori kifogás, hogy a benzinmotoros cséplőgépek tulajdonosai szegre akaszthatják a motorjukat, meg hogy a nem égő lámpák után is kell fizetni az áramdíjat. A bölcsek bölcsei azt is tudni vélik, hogy az „urak

8 fogyasztását is az „ó nép" fogja megtéríteni, meg hogy a villám a drót révén bizton beletalál a házunkba stb., stb. Mennyi vizet kell a hordóba hordanunk, mig végre elmondhatjuk, hogy már nem a Danaidáké ... Egyébként megemlítjük, hogy Pápateszér, Szűcs, Veszprémvarsány képviselőtestülete nem garantálja a hozzájárulást, Bakonykoppány és Fenyőfő azonban igen. Szeretnők, ha a példaadás okáért e rovatot állandóan nyitva tarthatnék és kérjük kedves olvasóink ez irányé híreit. Sportfelszerelést a leventéknek I A levente atlétikai versenyek, miket a közel jövőben terveznek az egész járás közreműködésével, csak akkor mutathatnak szép eredményt, ha a fiúknak meg lesz a lehetősége, hogy kellően kiképezzék magukat. Ez feltétel és remény csak akkor teljesül, ha szereket adnak nekik. Még Pápán is oly mostohán állnak a viszonyok, hogy nincs felszerelésük. Néhány három kilós súlygolyó, egy törött gerely és egy lécnélküli ugrómérce az egész, ami a leventék rendelkezésére áll. Kellene gerely* diszkosz, súly, ugrómérce, s egy stopper óra a kiképző részére. Az egész bevásárlás nem kerülne többe, mint 200—300 pengőbe. Akkor lenne a fiúkban kitartás, lelkesedés és lennének szép, mutatós és hálás eredmények.