Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-03-13 / 11. szám

javára döntött. A román kormány azonban kivonta magát az itélét végrehajtása alól s így kerül az Ügy a népszövetség elé, amely a kérdés elvi jelentőségére való tekintettel a döntést juniusra halasztotta. Addigra Chamberlaint bizták meg a kérdés tanulmányozásával. Külföldön. Dél-Japánban borzalmas földrengés pusztított. Több ezer ember meghalt, nagy városokat és falvakat döntött romba a földrengés. Olaszország elismerte a mult héten Besszarábiának Romániához vaió tartozását. Romániában nagy az öröm. Pedig nem számítva, hogy a románok bizonyosan jó árt fizettek ezért az elismerésért, az olaszok ugyan nem jönnek megvédeni Beszarábiát az oroszok ellen. Jézus szentséges Szivének kis birodalma. január hava ellenére tavasziasan mosolyog a nap, s inkább a Lago Maggiore partján véljük magunkat, mint a Duna mentén. Csak a magasan, ég felé mutató nagy rádió antenna köti le révedező figyelmünket. Hazafias érdeklődéssel konstatáljuk, hogy ebben a modern kultuszelőnyben, vagy hátrányban is van részünk. Azután megakadt a szemünk Csepel szigetén, mig vonatunk \ tovarobog a dunamenti tájon. Végre megáll: Dunakisvarsány. Innen kocsi szállít Dunanagyvarsányba, Jézus Szive Népleányai Társaságának tágas káriájába. Rajta van még az ősiség patinája, bár a hozzátoldott három szárny jellegzetességéből valamit ellopott. Egy ujságkrözus örökítette meg általuk ittartózkodásának idejét. Nagyobb épületre volt szüksége, hogy nagy mulatságaira Budapestről idevonzott vendégeit elszállásolhassa. Az ő idejéből maradt fenn a világi kényelemnek egy-egy vívmánya, mely a jelenlegi lakóknak is hasznára válik. Szép, teremszerű nagy szobák nyílnak egy tágas verandára és egy parkstílusú kertnek örökzöld sötétlombos fáira. Az egyik terem kápolnává alakult, melyben az örök mécses hűségesen áll őrt, az isteni Vendég hajlékát misztikus pírral bevonván.^ Jézus Szívének Népleányai ütötték itt fel tanyájukat 1920 óta. A nagy világégés kataklizmája, a földi birodalmak összeomlása, a világi trónok összedű lésének recsegése a mélyebb lelkeket valahogyan fölrázta. A külső romlás, a földi mulandóság annyira kézzelfogható tényei befelé vonzották gondolkodásukat. A mulandóság birodalmai, trónjai helyett keresték azt az örök birodalmat, azt a végnélküli királyságot, melynek ura és királya Jézus szentséges Szive. Adveniat regnum tuum 1 Az ő birodalma utáni vágy, melyben boldogság, béke, öröm, szeretet, egyetértés uralkodik, épp az ellenkezője az összeomlott földi birodalomnak, előbb vágy volt a lélekben, azután ténnyé vált. Megpróbálkoztak ennek a birodalomnak a megalakításával. Előbb kicsiben. A saját lélekben. A környezet lelkében. A falu lelkében. Loyolai Szent Ignác jelmondatát: omnia ad majorem Dei Glóriám, alkalmazták a jelen korra. A materializmus korát átszellemesíteni. Vissza vezetni a Teremtő által létesített anyagot Ura és Istene szolgálatába. Azt az anyagot, mellyel napjainkban annyira visszaélnek, visszavezetni végcéljának elérésére, hogy segítse az embert Istent dicsőíteni és önmagát megszentelni. Ezért hozzáfogtak gazdasághoz, kereskedelemhez, iparhoz. Alapitójuk P. Biró Xav. Ferenc vezetése alatt gyenge női kezek hozzáláttak az ideális munkához és Dunanagyvarsány kicsiben példája annak a mintagazdaságnak, mely nemcsak ad majorem Dei Glóriám dolgozik, hanem a legnemesebb és legintenzívebb értelemben vett hazafias munkát végzi. Népleányok a népért, a népnek. A mintagazdaság mellett ott látunk egy aranyos kis boltot is a kastély egyik szélső szárnyában, hol a nép minden szükséglete tisztán, jutányosán ki lesz elégítve. De az anyaggal való munka közepette a lelkiek maradnak mindig a főcél. A nép, mely megható szeretettel és tisztelettel csüng a Népleányokon, szívesen bizza magát kalauzolására, ha magasabb régiókba vezeti. A Népleányok apostoli munkája — amennyire csak a nők tehetik — pótolja a hiányzó papot. Dunanagyvarsány, mely eddig egy lelkiekben teljesen elhanyagolt tanya volt, ma igazán Jézus szentséges Szíve birodalmának nevezhető. A 62 család mindegyike külön-külön Jézus szentséges Szívét trónra emelte, s azonkívül az egész község mint olyan is fölajánlotta magát a Szent Szívnek. Szép látvány volt január 6-án, mikor a házakat szentelő páter átlépte a tisztaságtól ragyogó otthonokat, mily előkelő helyen állott mindenütt Jézus Szent Szívének képe körülvéve a család kegy- és dísztárgyaitól. És ez így van mindig, ünnep és hétköznap. Az ifjúság a Szívgárdába van be osztva, a nagyok a leventeosztályba, a középsők és kicsik külön csoportokban. Bájos látvány a hároméves csöppségek a mosolygó Népleánytestvér körül, amint megtanulják a keresztvetést, az angyali üdvözletet. Majd énekelnek, s a vasárnapi összejövetel végén kedvenc játékaikat játszák, mosolygós jókedvvel. Mert ebben a birodalomban mindenki mosolyog. Még felet mutat a naptár, de nekem eszembe jutott a mosolygós tavasz ibolyaillatával, ibolyadiszével. S mint az ibolya édes illatát a talajból, az anyaföld zamatjából szívja, úgy a Népleány mosolyát, kedvességét a talajból nyeri, melyben gyökefezik, Jézus Szentséges Szivéből. Gamerra Alberta Mária bárónő. HfREK ••• Lapunk kiadóhivatala szíves ciné zését kéri azon 16 előfizetőnek, kiknek nem tudott a mult számba postai befizetési lapot tenni. A hiányt a mai számban pótoljuk és az elő fizetés mentől előbbi beküldését kérjük. Egyúttal kérjük előfizetőinket, hogy lapunkat ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek. Egy n Értesítés. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű hölgyközönséget, hogy Pápán, Fö-tér 25. szám alatt levő I RI ÉS NÖI FODRÁSZ ÜZLETEMBEN elsőrendű tóvárosi hölgyfodrászt alkalmaztam. Ezáltal abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a mai kornak megfelelően, a legkényesebb igényeket is szakszerűen kielégítem. Hajfestés, szőkítés garanciával! Fejmosás, ondolálás, fésülést szakszerűen végzfink. Továbbá vállalok fésülést üzleten kívül is! Manikűrözési Midőn erről a m. t. hölgyközönséget értesíteni, kérem továbbra is becses pártfogásukat, maradtam tisztelettel KLEVA ELEK 6rl ós női fodrási. 121 Blaháné, azt a mai nemzedék tulajdonképen nem is tudja. Az ö színpadi játéka több volt művészetnél, csodálatos lágy hangjával úgy belopta magát a közönség szivébe, hogy az csak érte lelkesedett és igazán mondhatjuk : az ö érdeme, hogy az akkor még német budapesti közönség észrevétlenül is megszerette a magyar szót, a magyar nótát és megmagyarosodott. Blaháné életéről sok kedves, értékes, megható történetet beszélnek, engedjék meg, hogy a sok közül egyet elmondhassak, mert az a szivét mutatja meg. Egyszer Bécsben vendégszerepelt. Egy magyar bakát épen akkor ítéltek ott halálra valami vétség miatt. Blaháné szereplését végignézte a király, I. Ferenc József. Blaháné akkor az előadás alatt a színpadnak a király páholya felé eső oldalára lépett és egyenesen a király felé fordulva, a siralomházban levő magyar baka esetére formálta át a nótát, könnyes szemmel, összetett kézzel énekelte: „Be szereihék a királlyal beszélni" és Ferenc József megkegyelmezett a' magyar bakának. Jászai Mari, a legnagyobb magyar tragika, vagyis szomorú szerepeket alakító színművésznő. Sőt a tragika több a színésznőnél, mert a színésznő a jelennek és a jelenben él, a tragika a múltnak és a mulban él. Ketete j nem a divat, hanem az örökkévalóság és a halhatatlanság, rajta keresztül bele látunk elmúlt századokba és találkozunk elmúlt időkkel és emberekkel, ő szólítja elénk a történelem alakjait: Gertrudisz királynét, Medeát, Elekrát, ő tőle halljuk Zrínyi Ilona szivettépő búcsúját. Jászai Mari a Nemzeti Színházat kiemelte az idők végéig a színházak sorából, a j nemzeti szinpadot ő avatta az ihlet csarnokává. Valóban rendkívüli egyéniség volt, szivében-lelkében egészen magyar. Igazán szerette faját, vérző szívvel osztozott nemzete szomorú, tragikus sorsában. A háború alatt egész határtalan művészetével és nagyon szűkre szabott földi javaival adakozott a szenvedőknek. A forradalom napjaiban pedig az elsők között volt, akik a magyar asszonyok táborában hitükért és hazájukért harcba mertek indulni a vörös uralom alatt. A komárommegyei Ászár községből származott egészen egyszerű, szegény falusi asztalos családból. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége márványemléket illesztett arra a házra, amelyben született, mezítláb indult el földi pályájára és fejedelmi pompával vitték őt utolsó útjára. És nézzünk tovább a követendő példaképek után. Van-e köztünk csak egy is, aki a nemzeti Hiszekegyet ne ismerné ? Emlékezzünk 1 A nemzet leggyászosabb napjaiban, mikor nagy bukásunk után erőt ve t rajtunk a kétségbeesés, egy fenkölt lelkű költőasszony hitvallást tesz és kimondja azt, amit nagypénteki gyászunkban sem hinni, sem kimondani nem tudtunk, kimondja hivő lelkének egész erejével: .Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, ' Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek- Magyarország feltámadásában," Papp Váry E emérné, mikor megírta a Magyar Hiszekegyet, beleirta a nevét a magyar irodalomba és történelembe és beleirta nevét a magyar szivekbe. De alig hangzott el a hitvallás az ajkairól, alig fakadt fel a nemzeti fohász melegen érző szivéből, máris örökre lezárultak az ajkak és utolsót dobbant a nemes asszonyi sziv. Koporsójánál az egész ország gyászolt, Budapest székesfőváros tanácsa örök sírhelyet adott a Magyar Hiszekegy költőjének és sírhalma fölé a magyar asszonyok kezdeményezésére márványba vésett síremléket állított neki a nemzet kegyelete. Mégis legmeghatóbb, mikor a koronázó Mátyás templomban á mise végével és a Kálvin téri, meg; a Deák-téri templomokban az isten tisztelet végével a hivek ajkán felzendül az ének: „Hiszek Magyal ország feltámadásában", Papp-Várynénak ez a legszebb apotheozisa : a magyar lélek az ö szavával dicsén az Istent Ü -i v"

: m ^ (Folyt, köv.) - —