Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-03-06 / 10. szám

Népszövetség illetékességét abban a pörben, melyet a birtokuktól megfosztott magyarok indítottak Románia ellen. Persze, a Népszövetség csak addig jó, mig arra ügyel, hogy a a bocskorosok a zsákmányt zavartalanul bitorolhassák. Majd minden hónapra esik egy külügyminiszteri találkozás, melyen az örök békéről szavalnak, közben pedig mindegyik állam fegyverkezik s megbotránkozik, ha felszólítja valamelyik szövetségese, hogy egyetér téssel csökkentsék a fegyverkezést, így Franciaországban*hetek óta erősen támadják az egyesült államot, melynek elnöke felszólította Európa országait, hogy állápodjanak meg az építendő hadihajók arányában. Pedig a francia külügyminiszterek ugyancsak tudnak a békéről beszélni, miután kedvük szerint felosztották Európát. Levente-ház. Több mint egy éves múltra tekint már vissza a pápai Levente- Egyesü • let. A kezdet nehézségeivel küzdve, már e rövid idő alatt is oly eredményeket mutat fel, melyek a levente intézmény nélkülözhetetlen nemzetnevelő hivatását igazolják. A sokféle anyagiakban összpontosuló hiányok és nehézségek miatt az egyesület működése ezen elmúlt idő alatt csupán korlátolt, a legszükségesebb sporteszközöket is nélkülöző szabadtéri foglalkozásokban merült ki, bár az egyesület belső életének kiépítése úgy szociális szempontokból, mint az egyesület megalapozása miatt is első sorban szükséges. Egy Levente Otthon (néptorna-ház) megteremtése a legelső feladatok egyike. Oithon nélkül egyesületi élet nincs, nélküle csak kényszeredett munka folyhat, de egészséges fejlődés nem létezhet. Az 1921. évi LIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 9000/1924. sz. V. K. M. rendelet úgy az állami, mint az államilag segélyezett iskolákat kötelezi arra, hogy termeiket levente oktatás céljára átengedjék. Egy Levente Otthon célját azonban ezen helyiségek nem is szolgálhatják és a gyakorlatban is oly nehézségek mutatkoztak, melyeket elhárítani úgy az iskolák, mint pedig a Levente-Egyesület részéről még a legmesszebbmenő jóindulattal sem lehet. Apró nehézségeket nem is kell említeni, mert a nagyszámú leventeelhelyezésére sincs hely az iskolai tornatermekben, kisebb csoportokban való beosztásra pedig a rendelkezésre álló esti órák nem nyújtanak elegendő időt. így a téli, valamint esős időben való foglalkoztatás megoldásának egyetlen alkalmas módja a Leventeház megteremtése, mely azután nemcsak otthona lenne az egyesületnek, de biztos bázisa egy nagy dolgokra hivatott hazafias és szociális mozgalomnak. Otthon nélkül nincs életképesség. A testi nevelésre talán elegendő lenne a rendelkezésre bocsájtandó hódoskai sporttelep, de az erkölcsi nevelés, az egyesület oly fontos belső munkássága, otthon nélkül el sem képzelheiő. A kedvezőtlen időjárás gyakran több vasárnapon keresztül lehetetlenné teszi a szabadban való foglalkoztatást, másrészt az iskolán kívüli, főleg iparos ifjúság napköz- j ben munkával van elfoglalva, ráérő ideje leginkább az esti órákban van és egy otthonban az oktatóknak is inkább nyílik alkalmuk az egyénekkel is foglalkozni. A Levenie Otthon először tán idegen, később oly kedvelt hellyé fog válni a leventék előtt, hogy többé már nem a törvény kényszere miatt fog odamenni. Nem hiszem, hogy lenne intézmény, mely nagyobb erkölcsi haszonnal járna, mint egy levente-ház felállítása, melynek rendkívüli nagy jelentőségét a magánosoknak, hivataloknak, testületeknek és vállalatok nak egyaránt át kell érezni és a magyar társadalom ebbeli sürgős kötelezettségének eleget téve, annak megvalósításáért minden áldozatot meg kell hozni. Az iskolán kívüli ifjúság fölkaro lására soha nagyobb szükség nem volt, mint most, midőn a nemzet fegyverre váró ifjúságát a háború nélkülözéseitől betegen és a forradalom szeríelenségeitől megmételyezve látjuk. Azonban nézzük a módot, mely mellett a levente intézmény végleges megalapozása, a Levente-Otthon megteremtése városunkban lehetséges. Az egyesület tagjai a nemfizető köteles tagokon, leventéken kívül, a pártoló és működő tagok tetszés szerint fölajánlott, de lega

!áhb évi 1 pengő díjjal, ily csekély áldozatot pedig úgy hiszem kivétel nélkül mindenki meghozhat, alapító tagok egyszer és mindenkorra fizetett, legalább 30 pengő alapítási díjjal és vállalatok — kiket részben a tör vény is kötelez — anyagi erejükhöz mérten fölajánlott alapítói dijjal és támogatással. Úgy hiszem, hogy egy kis agitá lássál kezelve az ügyet, ezen díjakból 12—15.000 pengőre lehetne számítani és ha városunk polgársága csak ily szerény áldozatot is hoz, az Országos Testnevelési Tanács vagy a népjóléti minisztérium nem fogja kátyúban hagyni ezen ügyet és akár segéllyel, akár hosszabb időre szóló állami hitellel megadja az eszközt a pápai levente mozgalom végleges megalapozásához. i. ••• ELŐFIZETŐINKHEZ! Lapunk mai számához postai befizetési lapot mellékelünk mindazon előfizetőinknek, kiknek előfizetése e hó 31-ig nincs rendezve. Közülük azokat, kik még a mult évről is hátralékban vannak, külön levelezőlapon értesítjük arról, hogy e hó 31 ig összesen mennyit kell fizetniök. Aki tehát csak befizetési lapot kap, annak előfizetése ez év elejéig van rendezve. E megkülönböztetést azért tesszük, hogy minden előfizetőnk pontosan tudhassa, mennyivel van hátralékban. Ezúttal is nagyon kér jük előfizetőinket, szíveskedjenek mentől előbb beküldeni előfizetésüket; így megkímélnek bennünket a költséges felszólítások küldésétől. Tisztelettel: A KIADÓHIVATAL. Egy mi eb szc 8000CH Márvi 600. Mei Bezeré I NEUBAUER FERENC tari és női divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS-UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával szemben.) Nagy választék: Férfi és női fehérnemüekben. A legdivatosabb harisnyák, nyakkendők, börkeztyűk, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. Csipkék, hímzések és szalagokban. Kötött, szövött és rövidárúkban. 2 Menyasszosyi koszorúk és fátyolokban. Bőröndök és bőrdíszmfiárúkban. Nagy raktár játékárfikban, Szabott árak. Szolid és pontos kiszolgálás. bárl i HREÍ; Pápa, £ 1 Kályhá átalakít és jw e sülét elnökségében, kiválóan szép lelki tulajdonságainak az örököse, egyetlen leánya Rudnay józsefné, Veress Szilárda lett, akiről elmond hatjuk, hogy minden tekintetben méltó leánya a nagy asszonynak. Veress Pálné kezdeményezése nem maradt hatás nélkül, példáját követve, a nemzet legjobbjai kezet fogtak, hogy egyesült erővel állítsák a nőnevelés ügyét a nyuga'i államok színvonalára. Eötvös József, Pauler Tivadar, de leginkább Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az, akinek legtöbbet köszönhet a nemzeti nőnevelés, az ő nagy érdeme a tanítónőképzők és felsőbb leányiskolák megszervezése. Ebben a nagy haladó korszakban a kiváló egyéniségek egész sora áll elő, valamennyit nem tudom felsorolni, de engedjék meg nekem, a tanítványnak, hogy akkor, amikor a kiváló magyar nőkről beszélek, név szerint emeljem ki azokat a kitűnő tanítónőket, akik kiváló képességeikkel, erényeikkel és nemes életük példájával ébresztgették tanitványaiak lelkében azokat az értékeket, amelyek a magyar nőnevelés és a magyar kultúra javára dúsan kamatoznak és kamatozni fognak. E kiváló erők és nekem kiváló tanárnőim: Zirzen Janka, az Erzsébet Nőiskola első igazgetónöje, akit a király az arany koronás érdemkereszttel tüntetett ki, olyan kitüntetés, amelyet előtte még nő nem viselt. Uhol Józsa, a pozsonyi képző igazgatónője, Lázárné Kasztner Janka, akit szintén a koronás érdemkereszttel és az Erzsébet rend középkeresztjének adományozásával tüntetett ki a király. Szarvas Qáborné Harrer Paula, Sebestyénné Stettina ) Ilona, Berta Ilona, Barkáts Mária, valamennyi Zirzen Janka tanítványa, az igazgatói állásban neki méltó utódai s az ö szelleme által megszentelt hagyományok hűséges őrizői. Nem sorolhatom fel annak az áldott iskolának minden hű munkását, de mikor rájuk gondolok, megtelik a szívem l ántuk érzett mélységes hálával, tisztelettel és szeretettel. A továbbképző leányiskolák felállításával megnyíltak tehát a nők előtt is a haladás és a kultúra csarnokai és most már a nőknek is meg volt a lehetőségük, hogy tudo mányos képzettséget és általános műveltséget szerezve, szellemi téren is lépést tarthassanak, sőt nemes versenyre kelhessenek a férfiakkal. Hiszen mennél nagyobb tudása és műveltsége van a nőnek, annál job ban, annál nagyobb tökéletességgel tudja betölteni hivatását a családi sűzhelynél is mint anya és felsség Ezért nem hogy tiltani kellene a nőket a tanulástól, ellenkezőleg, köte lességükké kell tenni, hogy minél nagyobb tudást sajátítsanak el, hogy azáltal minél nemesebbé tehessék lelküket. Azért csak dicsérni tudom községünk ama leányait, akik a tudásvágytól ösztönözve tovább tanulnak. Hiszen a Biblia is a haladásra oktat minket, mikor ezeket mondja Pál apostol: „Az éjszaka elmúlt, a nap elközelget, vessük el azért a sötétségnek a cselekedeteit és öltözzünk fel a világossághoz illendő öltözetbe.' Régen meghaladott álláspont az, mikor a nőtől sajnálták a tudást, mikor féltek a tudós nőktől, ma már minden ember tudja, érzi, j hogy a tudás önálló ítéletre, önálló gondolkozásra, biztos Öntudatra vezet, új látóhatárt és ami nagyon fontos: kenyérkereső pályákat nyit meg a nő előtt. 1896-ban még az egyetemet is hozzáférhetővé tették a nők számára, ezzel aztán valóban minden lehetőség megadadott a nő • nek, hogy értelmét művelje, egyenjogúvá tették a férfival, megnyitották előtte a boldogulás úijait és kezébe adták a megélhetés eszközeit.