Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-02-20 / 8. szám

PAPA ES VIDÉKE 2 1927 február 20 kulcs közvetlen növelésében, továbbá a helyhatósági adókkal való pótlé Jkolhatás visszaállításában, nemkülön­ben a betegápolási adó felélesztésé­ben, végül a gyermekvédelmi adó és a rokkantellátási adó megalkotá­sában rejlett. Az adókulcs nyilt eme­lése és az adó járulékainak szaporí­tása mellett mint közvetett adóeme­lés jelentkezett az 1875. évi XXIV. törvény ama helyes és igazságos elvének fokozatos elejtése, amely szerint a társulati adó alapjából le­vonandó volt az a jövedelem, ame­lyet a földadó, avagy a házadó, részben pedig az is, amelyet a tőke­kamat és járadékadó már érintett. A kétszeres adóztatás elkerülésének ezt a helyes elvét az 1916. évi XXXIV. törvény 2, § a csak csorbította, az 1922. évi XXIV. törvény azonban teljesen feladta. Ennek következtében ma az a hely­zet, hogy a társulati adó alapjában a maga egészében szerepel és ismét adó alá kerül az a jövedelem, amely után a részvénytársaság már földadót, házadót vagy tőkekamatilíetéket fize­tett. Ez a módosítás különösen sújt­ja azokat a részvénytársaságokat, amelyeknek nagyobb értékű házai vagy földbirtokai vannak. II Mindezekből nyilvánvaló, hogy a társulati adó terhe az ujabb időkben száz százalékon tul jokoztatott, mi­nélfogva a békebeli adóteher vissza­állítását az adókulcsnak mérséklése idézhetné csak elő. Erre pedig idő szerű keretül éppen az adómérsék­lésről szóló törvényjavaslat szolgál­hatna. A törvényjavaslat 12 §-ának az a már idézett rendelkezése, amely sze­rint „a látszólagos nyereséggel az adóalap nem apasztható kisebb összegre, mint amennyi a részvény birtokosok között felosztatott", lénye gében az osztalékot a legkisebb adó­alappá avatja. Az osztalékban azonban a külföld röl eredő jövedelem is benne van. Ez a jövedelem pedig az illető kül­földi államban adó alá kerül és így ismételten adó alá vonatnék a bel­földön is. Hogy ily kétszeres adóterhet vál­lalataink nem bírnak meg, azt bőveb ban fejtegetni valóban fölösleges. De különben is ez az eljárás beleütköz­nék a kétszeres adóztatás elhárítása céljából kötött nemzttközi egyez­ménybe (pl. 1924. XXÍt. törvény második cikkébe). Feltéve tehát, de meg nem engedve, hogy az osztalék mint minimális adóalap az előadottak ellenére is fentartatnék úgy egyrészt az igazsá­gosság érdekében, de másrészt a nemzetközi összeütközések megelő­zése végett is, az osztalék fejében kiöntött összegből mint adóalapból le kell vonni a külföldről származó és már ott adó alá eső részvény­társulati jövedelmet. Ebben az esetben a 12. § 1. be­kezdésébe az utolsó mondat elé be kell szúrni a következő szöveget*: „Ennek a rendelkezésnek alkalma • zásánál a részvényesek között felosz­tott nyereségből a külföldről szár­mazó s ott társulati adó, avagy ezzel egyenlőnek tekintendő adó alá eső jövedelmet le kell vonni" Mi történt a héten ? Idehaza. Bethlen István miniszterelnök és Vass József népjóléti miniszter e hó 13 án vették át Veszprémben a dísz­polgári oklevelet. A miniszterelnök hatalmas beszédet mondott az át­vételné', amelyben megemlékezett a királykérdésről is. Hangsúlyozta, hogy a mai körülmények között botorság a királykérdés felvetése. Azonban beszéde többi részében a Habsbur­gokról olyan nyilatkozatot tett, amely nyugtalanítja a legitimistákat. Az elszakított területeken. A romániai magyarság kitartó küzdelmében nagy jelentőségű ese­mény al összes magyar női szerve zetek közös nemzeti munkára való NEUBAUER FERENC urí és női divatárúháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS-UTCA 32. SZÁM. (A postapalotával nemben.) Nagy választék: Férfi és női fehérnemüekben. A legdivatosabb "haris­nyák, nyakkendők, bőrkeztyfík, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. Csipkék, hímzések és szalagokban. Kötött, szövött és rövidárúkban. Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. Bőröndök és bőrdíszmfiárúkban. Nagy raktár játékárúkbaN. Szabott árak. Szolid és pontos kiszolgálás. egyesülése. A Magyar Nők Központi Titkársága 900000 magyar nő mun­káját irányítja egységes cél felé és ekora tábor nevében szállhat sikra magyar érdekekekért. A kisantant államait igen izgatja Magyarország talpraállása. A cseh kamarában és a szerb szkupstinában éles támadásokat intéztek ellenünk. A csehek Habsburg-restaurációtól tartanak, a szerbeket Bethlen azon állítólagos kijelentése nyugtalanítja, hogy az összes idegen uralom alatt élő magyarok felszabadítására törek­szik. Védelmül követelik a katonai ellenőrzés további fenntartását. Külföldön. Hercegovinában e hó 14 én heves földrengés pusztított. Sok város és falu rombadőlt, sok emberélet esett áldozatul. HÍREK. ••• Személyi hír. Moncz fózsef posta­igazgató e hó 18-án a helybeli postahivatal felülvizsgálására váro­sunkba érkezett. A Jókai-kör 12 én, a mult szom­baton áldozott igazán nivós műsoros est keretében a világ eddig legnagyobb zenei zsenijének, Beethoven Lajos emlékének. Dr. Hermann László György erdélyi fejedelem felesége az első asszony, akitől nyomtatott könyv jelenik meg: ez vallási vitat­kozó munka, Sárospataki várában gyakran látta vendégül a tudósokat, papokat. Mellette ott van Zrínyi Ilona, a hőslelkfi magyar asszony, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. A magyar törté­nelem nagyasszonyai közt kivételes hely illeti meg őt 26 éves korától 60 éves koráig kisérte a balsors és ha egy pár boldog órája volt is, utána annál keserűbb volt az élete, együtt feküdt vele a gond és a bá nat. Egész családját kiirtották a ha­talom emberei. És Zrínyi Ilona csendes megadással viselte a súlyos keresztet, ezek a megrendítő ese­mények nem törték meg lelkét. Ki apadhatatlan hazaszeretete és hitvesi szeretete képesítette arra, hogy a szerencsétlenségben nagy lelkével felülemelkedett, vigaszt, kitartást, re--' ményt merített férje szeretetéből s bízott az igazság győzelmében. Vele rokon lélek, de későbbi nem­zedék sarja a 48 as szabadságharc első nagy vértanújának, gróf Bat­thyányi Lajosrak az özvegye, Zichy Antónia grófnő. Hitében, hazaszere­tetében rendületlen, hős a csapások, erős a szenvedések között és halá­láig hü ura emlékéhez. Férje kivé­geztetése napján parancsot kapott, hogy hagyja el az országot. Külföl­dön a bujdosók segítője, biztatója. Visszatérte után a veszprémmegyei Dákára vonult vissza és csupán gyermekei nevelésének élt. Mikor azonban az 50 es években a lelkes pesti egyetemi ifjúság bátrabban kez­dett mozogni és a nők is a cselek­vés terére léptek, ismét Pesten lát­juk. 59-ben résztvesz a férjért ren­dezett első gyászmisén. 1862 ben Damjanichnéval együtt megalapította a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesületét. Így várta be csendben azt az időt, amikor nyíltan szabad volt temetnie, mert addig a nagy vértanú holtteste titokban volt be falazva a ferenciek templomában. A nagy temetés 1870. jun. 7-én ment végbe. Most ősszel pedig az orszá­gos kegyelet örökmécsest állított arra a helyre, ahol a nagy vértanú kiszenvedett. A nagy temetés után megkönnyebbült szívvel hordozta Batthyányiné súlyos keresztjét. M*g 18 évig élt. 1888 ban halt meg Dá­kán. Az ö gyásza milliók gyásza volt, az ö nagyságából milliók merí­tettek erőt, hitet, bizalmat a jobb jövő iránt. Ezek mellett se szeri, se száma a hős magyar asszonyoknak. Életük örökség számunkra. Ezt az öröksé­get kötelességünk átvenni, megbe­csülni. rövid és mégis minden fontos moz zanatra kiterjeszkedő kitűnő vázlat­tal állíiotta elénk a mester életét, müveinek, lelkivilágának hü tükrét. Stern Nelli a csudaszép 32 variációt zongorázta tökéletes előadásban, Kummer Mici a Vezeklést és a Vágyó dást énekelte a tőle megszokott művészi kidolgozással, Nagy Julián bencés tanár a G -dur románcot hegedülte mesteri készséggel, dr. Hermann László remek kíséretével és a megérdemelt tapsokat egy bájos kis Memettel köszönte meg. Dr. Kőrös Endre saját kitűnő fordításán ban Ibykus darvait adta elő élmény­szerű plasztikával. Az Isten dicső­ségét a ref. főiskola férfikara éne­kelte sok precizitással. A Nőnevelő dísztermét zsúfolásig megtöltő elő kelő közönség sokat tapsolt és sok lelki kinccsel gazdagon gondolt a mesterre, ki 100 évvel ezelőtt eltá­voz )tt ugyan az élők sorából, de lelke mf/észetének kisugárzásával, csudás muzsikájával itt él köztünk örökre. A Kath. Nővédő Egyesület 4-ik ismeretterjesztő előadása február hó 24 én, csüiörtök délután fél 6 órakor lesz a bencés gimná­zium zenetermében. Előadó dr. Sulyok Dezső ügyész lesz, ki betegsége miatt a február 10 i előadását nem tarthatta meg Helyette febr. 10-én dr. Niszler Teodóz igazgató tartott értékes, nagy tudáfcu előadást a spiritizmusról, melyet nagy elismerés­sel és hálás köszönettel honorált a feszült figyelemmel hallgató szép számú közönség. Házasság. Horváth László szqra­bathelyi törvényszéki irodafőtiszt házasságot kötött Karczag György nyug. postafőnök leányával, Vilmával. Községi irnokválasztás. Folyó hó 14-én Ugod községben dr. Jerffy József főszolgabíró elnöklete alatt történt községi irnokválasztás alkal­mával Dienes István lett egyhangú lag megválasztva. Szabadság. Kovács József lovász patonai községi jegyző betegsége miatt hat heti szabadságot kapott. Helyettese Csonka Sándor gecsei községi jegyző. Ugyancsak beteg szabadságot kapott dr. Reiner Mór Emánuel mihályházai körorvos is. Helyettese dr. Hirth Miklós, pápa­vidéki körorvos.

Next

/
Thumbnails
Contents