Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-11-13 / 46. szám

VIDÉKE Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadók Fö-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird etések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg kőzött 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FÁBlin. Felelős szerkesztő: BOKSÁT E9TDRE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szent ilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Edvl Illés Aladár. Abból az alkalomból, hogy a neves festőművész városunkban kiállítást rendez, olvasóink tájékoztatására szükségesnek tartjuk elmondani a következőket: Edvi Illés Aladár festő született 1870. május 25-én Budapesten. 1888—1892 ig az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképzőben Greguss János és Székely Bertalan vezetése alatt tanult s megszerezvén a rajztanári oklevelet, 1893 ban állami ösztöndíjjal Párisba ment, ahol 1896-ig a Julian-akadémia növendéke volt. Budapesten 1891-ben állított ki először s ott egy akt rajzára díjat kapott. 1896-ban a párisi Salonban egy aquarell tájképpel szerepelt s azután is vett részt a külföldi tárlatokon. Londonba, a Royal Institute of painters in Watercolours . 1900-iki kiállításra egy aquarell tájképét küldte el s több izben kiállított Münchenben, Drezdában, Velencében, Milánóban stb. 1895 ben itthon, a Műcsarnokban „Ladmóc a Bodrog mellett" c. vizfestményével először nyerte el az Esterházy-féle dijat. 1897-ben megkapta a 4200 koronás gróf Andrássy Dénes féle művészeti ösztöndíjat. 1899-ben egy aquarell tájképével megnyerte a Műbarátok Körének 400 koronás jutalomdíját. 1903 ban pedig ugyancsak egy tájképét a Nemzeti Szalon grafikai kiállításán a 600 koronás vizfestmény díjjal jutalmazták. 1903ban egyébként az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképzöhöz nevezték ki a csendéletrajz és festés, valamint az ékltményes rajz tanárává. 1904 ben a Műcsarnokban „Kalotaszegi varróasszony " c. képére újból megkapta az Esterházy-féle vizfestmény díjat s ugyancsak ebben az esztendőben, a Műbarátok Köre kollektív kiállítást rendezett műveiből. 1905-ben decemberben a kormány megbízásából Rodostoban rajzokban és aquarellekben megörökítette a Rákóczi emlékeket. Következő tavaszon újra lement Törökországba — s felkereste mindazokat a helyeket, ahol a bujdosók megfordultak s ahonnan Mikes Kelemen törökországi leveleit keltezte — mindenütt aquarelleket, rajzokat készítve. E képeit a Nemzeti Szalon 1906. évi grafikai tárlatán állította ki, ahol velők a 300 koronáB második vizfestmény díjat nyerte. A képek szines reprodukciókban Mikes Kelemen törökországi leveleinek 1906. évi emlékkiadásában jelentek meg, az eredeti aquarellek és rajzok pedig az állam tulajdonába jutottak. 1906 ban arany érmet kapott — tanári minőségben — Milánóban, hol az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző vett részt a Nemzetközi versenyen, s ennek keretében kaptak a tanárok kitüntetéseket. 1906-ban 5 hónapot töltött Hollandiában, tanulmányúton. A Képzőművészeti Társulat 1909. évi nemzetközi grafikai kiállításán ,Borjak* c. müvével megnyerte az 1000 koronás állami aquarell díjat s ugyanezen évben a müncheni nemzetközi mflkiállításon a „Falurészlet" c. olajfestményét második aranyéremmel tűntették ki. Ezt megelőzőleg 1908ban ezüst érmet kapott Londonban. „Kunsági táj* c. olajképét 1910-ben a 4000 koronás társulati díjjal jutalmazták. 1911-ben „Tehén borjával" c. képével harmadszor nyerte meg az Esterházy díjat, 1915 ben pedig (1915—16 i tárlat, Műcsarnok) negyedszer, szintén egy borjut ábrázoló vizfestményére. 1916-ban kis állami aranyérmet kapott Budapesten egy squarelljére. A Nemzeti Szalon erdélyi kiállításán állami díjjal tüntették ki egy kalotaszegi faragott utcaajtót ábrázoló vizfestményét. 1913-ban a velencei nemzetközi kiállításon kollekcióval vett részt és 1925-ben Milánóban a nemzetközi aquarell kiállításon is 5 művével szerepelt. További díjai: 1925 ben Nemzeti Szalonban állami vizfestmény díj „Felsörasgyarországi konyha" c. képére. 1925 ben Műcsarnok tavaszi tárlatán Pállik díj „Delelő ökrök" c. olajképre. 1926 ban a Nemzeti Szalonban az aquarell és pasztell kiállításon a MAPE (Magyar Aquarell- és PasztellfestŐk Egyesülete) dija és 1926-ban a Műcsarnok tavaszi tárlatán Wolfner díj a „Várakozás" c. olajfestményre. Olajfestményei közül „Tájkép Bodrogkereszturnái*, Naplemente", .Buzahordás", Március" és „Tájkép' vannak az állam birtokában s ugyancsak a Szépművészeti Műzeumba kerültek „Napnyugta", „Kalotaszegi varró asszony", „Kalotaszegi menyasszony,, „Olaszországi udvar", „Istállósarok* és „Abrakolás* cimfi vizfestményei. Edvi Illés több dfszmű illusztrálásában vett részt. Az általa díszített könyvek közül a már említett törökországi leveleken kivül Malonyay Dezső ,A magyar nép művészete" c. nagyszabású müve részére készfiit illusztrációit kell kiemelnünk (I. kötet „Kalotaszeg"), valamint a „Studio" c. angol művészeti folyóirat 191M külön kötete: „Peasent art in Ausfcria and Hungary" c. munkában az erdélyi képek legnagyobb részét (szines reprodukciókban közölve) ő készítette. Festményei közül a „Segesvári óratorony,, .Felhők", .Elhagyott Fertőpart", „Sirályok" Őfelsége a király tulajdonában, a ,Tehén borjával* Ádler Mihály dr., a „Borjak" Majovszky Pál dr. és az .Istállóban" a bajor régens herceg birtokában vannak. A hét eseményei. Idehaza. Kossuth Lajos szobrát e hó 6 án nagy ünnepségek közepette leplezték le a budapesti Országház téren, melyet ez alkalommal Kossuth térnek neveztek el. Megjelent az ünnepségen a kormányzóval és a főhercegekkel az élén az egész ország hivatalos képviselete. De ott voltak azok a szabadságszerető magyarok is, kiknek Kossuth Lajos a politikai ideáljuk. A leleplezésen az ünnepi beszédet Apponyi Albert gróf mondotta. Ugyanezen alkalommal az országgyűlés törvénybe iktatta Kossuthnak és a márciusi ifjaknak emlékét. Az országraszóló ünnepség nem volt ment a dissonans hangoktól. Ezt elsősorban természetesen a szociáldemokraták keverték bele az ünnepségbe, mert nem tar'ják méltónak a mai hivatalos Magyarországot arra, hogy Kossuthot ünnepelje. A másik dissonans hangot azok a liberálisok pengetik, akik lázasan kutatnak azok után a katholikusok után, akik nem voltak ott a leleplezésen. Pedig az ünneplők legnagyobb része katholikus volt, és a katholikus főpapság sem tartotta magát távol az ünnepségektől, mint ahogyan ezt a liberális lapok hirdetik. Végül nem utolsó helyen ünneprontók akartak lenni azok, akik ezt a leleplezést Habsburg ellenes érzelmeik kifejezésére akarták felhasználni. Wolff Károlyt névünnepe alkalmával Budapest keresztény társadalma feltűnően meleg ünneplésben részesítette. A 18 éven aluliaknak ezentúl nyilvános étteremben és mulató helyeken nem szabad szeszes italt kiszolgáltatni. Örömmel üdvözöljük ezt a mélységes szociális érzéket mutat6 törvényt. Női, leányka és gyermek kabát-ujdonságaink árban és ízlésben vezetnek. KRflUSZ ÉS KORÉIN diuatdrűháza, Kossuth-utca és Szentlászló-utca sarok. 514 Mielőtt vásárol, salát érdekében tekintse meg válasz ékunkat.