Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-09-25 / 39. szám

szerepekben Faragó igazgató, Mórocz, Nádassy, Wlasits, Madarassy Berta, Poór Miklós, Deák Ferenc és Fői­dessy Gézával. — Kedden: Luxétn­burg grófja, Lehár gyönyö;ű ope­rettje. — Szerdán : Erdészlány ope­rett, Gyöngyössy MSry búcsúfellép tével. -— Csütörtökön és pénteken a legsikerültebb revfl-operett, a Pesti lány bemutatója lesz az egész operett­személyzet közreműködésével. Renge­teg tánc, nézőiéri móka, kacagtató szöveg előre is biztosítják a „Pesti lány" sikerét, melyet Falussy István rendez, A táncokat Buday Imre tanítja be. Munkásmozgalom. Rovatvezető; Szalay Lajos ker.-szoc. kerületi titkár. agg fha vas­iságo­jyor­artja, kéle­Fa­aránt iden­rt és SEF -utca il ál­A keresztény köbánya­munkások a közigazgatás és hatóság védelmét kérik. Meg kell védeni a munkásokat egyes villalatok törvénytelen eljárásaival aiemben. A „Pápa és Vidéke' hasábjain már több izben megemlítettük, hogy a dunántuli kőbányák munkásai ker. szoc. alapon szervezkednek. Ami­óta ezen szervezkedés megindult, egyre másra érkeznek hozzánk pana­szos levelek, amelyekben a munká­sok elpanaszolják, hogy az üzem­vezetők valóságos terrort fejtenek ki, hogy a ker.-szoc. munkások szervez­kedését meghiúsítsák, Egyes üzemvezetők, mint pl. Csil­lag Arthur, a szetngáli kőbánya kis királya nap nap után azzal fenyegeti a munkásokat, hogy kidobja a mun­kából őket, ha szervezkedni mernek. A legutóbbi bérfizetés alkalmával Csillag intéző beszédet intézett a munkásokhoz és többek között a következőket mondotta: Ha el men­nek maguk a papokhoz szervezkedni és bérjavítást kérni, elmehetnek majd oda dolgozni is. Nem egyszer, mond­ják a munkások, a harcias intéző durva szitkok és Istenkáromlások közepett tettleg is bántalmazza a fiatalabbkorú munkásokat. Az ugodi kő- és mésztelep mun­kásai szintén bizonyítják, hogy az ottani üzemvezető szigorú ukáza alap­ján megtiltotta a munkások sze vez­kedését. Kérdezzük tisztelettel; Sza­bad* e egy pillanatig is tűrni a kőbá­nyavállalatok jogtiporását, mellyel veszélyeztetik a társadalmi rendet és békét s hogy hatalmi túlkapásaikkal a társadalmi osztályok közötti ellen­téteket kiélesítsék és a keresztény egyház papjai ellen hangolják a dol­gozó tömegeket, s ezzel a munkások­ban azt a hitet keltik, mintha az állam, a közigazgatás a kisemberek tömegeivel szemben az ő érdekeiket védené. Ha komoly birálat tárgyává tesszük a munkások szervezkedésének jogos­ságát, kénytelenek vagyunk megálla­pítani azt, hogy 10—12 és 14 órás munkaidő mellett a munkások a szá­raz kenyérre valót sem tudják meg­keresni. Nehéz testi munkát végző kőbányászok 20—24 filléres órabér mellett dolgoznak és e mellett még gyakran megtörténik, hogy vasárnap is dolgoztatják őket a hétköznapi csekély órabérért. Ami aztán még feiháborítóbb, az i., hogy a munkások órabérének 10 százalékát visszatartják és ezen összeget csak újévkor fizetik ki és ha évközben fetmondanak, ezen 10 százalékot a vállalat nagy kegyesen magának tartja meg. Aki egyszer közelebbről megismeri a keresztény kőbányamunkások szomorú helyzetét, megállapíthatja, hogy mindaz, ami a kőbányavállalatoknál történik, szé­gyene az ország szociális viszonyai­nak. Az afrikai Libéria köztársaság­ban sem történhetik meg az, amit nálunk a liberális keresztényellenes tőke szabadon elkövethet a mi faj tánkkal s a keresztény munkásvé­reinkkel. Nem hisszük, hogy a keresz tény kormányférfiaknak vagy pedig dr. Vass József népjóléti és munka­ügyi miniszter urnák tudomása volna erről! A keresztény munkásság végső segélykiáltásával a közigazgatáshoz és a hatósághoz fordul védelemért, hogy védjék meg az igazságot, a dolgozó nép jogát a basáskodó tőké­vel szemben. A kőbányák keresztény munkásságának pedig azt üzenjük: szervezkedjék 1 Az igaz ügyet nem engedjük eltiporni! Támogassuk a keresztény munkásmozgalmat. Hazánkban a destruktív, atheista irányzat ellen a keresztény munkásmozgalom küzd legintenzívebben. Gyárakban, irodák­ban egyaránt felvették a nehéz har­cot a nemzetköziség s istentelenség ellen. E harc eredményétől függ a társadalom s az ország jövője. A keresztényszociálista szakegyesületek szövetsége (Budapest, VIII., József­utca 61.) „Emlékirat*-ban fordult az ország polgárságához. Az „Emlék­irat* ban rávilágít a szövetség veze­tősége fontos jövendő terveire. A szövetség vezetősége ezúton is fel­hívja az „Emlékirat" tulajdonosait, hogy azt kellő szeretettel és meg­értéssel fogadják. A pőpai dohánygyári mun­kások szövetsége pénteken d. u. fél 5 órakor nagygyűlést tart, amelyen a központ képviseletében Székely János nyug. államtitkár vesz részt. A pápai cigányzenészek egye­sülete kedden délután népes tag­értekezlet keretében foglalkozott a pápai cigányzenészek gazdasági hely­zetével. Az értekezleten megállapítást nyert, hogy manapság, mikor minden közszükségleti cikk méregdrága és szinte megfizethetetlen, van valami örvendetesen olcsó: ez a cigányzene. Ezt ugyan mindenki elnélkülözheti, bár hozzátartozik a sírva vigadó ma­gyar élethez, hogy néhanapján szi­vünk búját-bánatát s lelkünk örömét a síró hegedűszó mellett öntstfk ki. így volt ez hajdanában, Nagymagyar; ország boldogabb napjaiban. Trianon óta szegények lettünk s velünk együtt nyomorog a magyar cigány is. 1 P 44 fillér ma a pápai cigányzenész napi keresete. Ebből kell megélni, családot fenntartani, tisztességes ru­hában járni és hozzá még barátsá­gos arcot vágni. Panaszkodnak is e miatt a pápai cigányok, hogy rosz­szul megy a sorsuk és nincsen párífogójuk, segítségük. Egyedül a belügyminiszter úr a jóakarójuk, aki a közelmúltban szigorú rendeletben kötelezte őket arra, hogy érdekeik védelmére országos szövetségbe kell tömörülniök. Igen ám, de ez nem megy olyan könnyen. A magyar ci­gány még a miniszternek sem fogad szót, hiszen a magyar nép is, ahány, annyi felé húz, hát még a cigány. Ezek halálos ellenségei az összetar­tásnak, ami pedig egyetlen módja lenne szociális helyzetük, megjavítá­sának. A keddi gyűlésen ezen kérdé­sekkel foglalkoztak és Szalay Lajos kerületi titkár összetartásra Duzditotta a pápai cigányzenészeket. Végül a gyűlés elhatározta, hogy szombaton d. u. 3 órakor a szokott helyen több részletkérdés megbeszélése céljából az egyesület vezetősége ülést tart. „A Munkásifjú" Csonkamagyar­ország munkásifjuságának egyetlen lapja. Hivatása, hogy oktatással, val­lásos és hazafias szellemű nevelés­sel egy olyan iparos és munkás­generációt neveljen, amely hittel és lelkesedéssel fogja munkálni Nagy­magyarország felépítésének szent ügyét. Magyarország ügyének tesz szolgálatol mindenki, aki támogatja a lapot. Előfizetési ára egy negyed­évré 1*20 P. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Pécs, Tettye-utca 12. Tósok- Berénd községekben lakó csirgervölgyi bányamunkások köré­ben is mozgalom indult meg az irány­ban, hogy ker. szoc alapon szervez­kednek. A mozgalomhoz csatlakoz­nak még az ottani földmunkások is és a közel jövőben nagy gyűlés ke­retében fog megtörténni a zászló­bontás. Népgyűlés Ugodon. Az ugodi ker.-szoc. munkások a község pol­gárságával egyetemben okt. 9 én népgyűlést tartanak, amelyen Tobler János országgyűlési képviselő és Lillin József főtitkár vesznek részt. A pápai textilmunkások szak­szervezete tagjait ez úton értesíti, hogy a szövetség vezetősége minden vasárnap d. u. 4 és 6 óra között hivatalos órát tart. A kisemberek érdekeit szolgálja a Keresztényszociálista Temetkezési Segélyző Egyesület. Beiratkozni lehet minden vasárnap d. u. 2 és 4 óra között a Ker. Munkásegyesületben. Munkaközvetítés. Állást nyer­het 2 csizmadiasegéd. Elhelyezést keres 1 borbély, 1 kocsifényező, 1 géplakatos és puskaműves, 1 ház vezetőnő, 1 gazdatiszt és 1 gépírónő. Cim: Ker.-szoc. Pártiroda, Szent­ilonai utca. 12. Telefonszám: 121. IRODALOM. A Pannonhalmi Szemle 3. sz. bőséges és értékes tartalommal jelent meg. Dr. Stommer Viktorin Az ál­lam és az állami hatalom eredete c. tanulmányát olvassuk vezető helyen. Dr. Mázy Engelbert a vallásoktatás­ról és a valásos oktatásról értekezik. Dr. Kalmár Gusztáv a régi városok életéből földrajzi és művelődéstört téneti képeket közöl. Városunk szü lütte, dr. Magasi Arthur A vallásos szépirodalom problémája történeti megvilágításban c. értekezésének első­részét közli. A figyelő és a könyvek rovata után nagyon értékes tanul­mányt olvasunk a Benediktina rovat­ban Kádár Titusztól. Részletes be­számolót ír a bencés iskoláknak 1926—27-ik évi működéséről. Az Oblátusok rovata zárja be a folyóira­tot. A Pannonhalmi Szemle a pan­nonhalmi bencésrend kiadásában évnegyedenkint jelenik meg. Előfize­tési ára egy évre 6 pengő. Szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Pannonhalma, (Győr megye.) A legszebb chrysanthénum fajtákat ismerteti a Növényvédelem és a Kertészet most megjelent leg­újabb száma. Cikkeket közöl a gyü­mölcs eltartásáról, a facsemeték át­ültetéséről, a szüretelés hibáiról, a gyümölcsmagvak vetéséről, a zöld­ségfélék trágyázásáról, a must el­tartásáról, a csalánosodásról, a nö­vénynemesítés jelentőségéről, kitanít a gyümölcsfák ültetésére, az oltvá­nyok vásárlására, a gyümölcsszedés idejére, a zöldséges verem készíté­sére, a dísznövények átültetésére, a díszkert Őszi munkálataira, a mű­trágyák kiszórásának idejére, a chry­santhénum rozsdabetegségére stb. A dúsan illusztrált kiváló szaklapból egy alkalommal a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, Földmü­velésügyi minisztérium) kívánatra díjtalanul küld mutatványszámot. Megjelent a Vasúti Útmutató, a magyar és közös közlekedési vál­lalatok hivatalos menetrendkönyvé­nek 1927/28. téli évszakra szóló első teljes kis kiadása. A magyar utazóközönség e legrégibb népszerű közlekedési szakkönyve közli a m. kir. államvasutak, továbbá a Duna­Száva Adria Vasúttársaság, a hazai magán- és kisvasutak, hajózási vál lalatok, repülőjáratok, az országos autóbusz- és postaforgalom hivatal­ból felülvizsgált menetrendjeit és díj­szabásait, a csatlakozásokat, vala­mint minden tudnivalót, ami az utazóközönség szempontjából szük­séges és hasznos. Elmés újítás a menetrendek után csoportosított propaganda rész, melynek bevezetése­ként betüsoros külföldi száliójegyzé­ket talál a közönség, mig „Az ide­genforgalom és belső vándorforga­lom Útmutatója", mely a Vasúti ut­mutató befejező része, nemcsak Baedecker-szerű tájékoztató, hanem tanulságos, élvezetes és a magyar propaganda érdekeit szolgáló uti­szórakoztató olvasmányt nyújt. A Vasúti Útmutató ára 160 pengő. Kapható az ország összes pályaud­vari és városi könyvkereskedésében, a hírlapárusítóknál, dohány tőzsdék­ben és menetjegyirodákban.

Next

/
Thumbnails
Contents