Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)
1927-09-25 / 39. szám
szerepekben Faragó igazgató, Mórocz, Nádassy, Wlasits, Madarassy Berta, Poór Miklós, Deák Ferenc és Főidessy Gézával. — Kedden: Luxétnburg grófja, Lehár gyönyö;ű operettje. — Szerdán : Erdészlány operett, Gyöngyössy MSry búcsúfellép tével. -— Csütörtökön és pénteken a legsikerültebb revfl-operett, a Pesti lány bemutatója lesz az egész operettszemélyzet közreműködésével. Rengeteg tánc, nézőiéri móka, kacagtató szöveg előre is biztosítják a „Pesti lány" sikerét, melyet Falussy István rendez, A táncokat Buday Imre tanítja be. Munkásmozgalom. Rovatvezető; Szalay Lajos ker.-szoc. kerületi titkár. agg fha vasiságojyorartja, kéleFaaránt idenrt és SEF -utca il álA keresztény köbányamunkások a közigazgatás és hatóság védelmét kérik. Meg kell védeni a munkásokat egyes villalatok törvénytelen eljárásaival aiemben. A „Pápa és Vidéke' hasábjain már több izben megemlítettük, hogy a dunántuli kőbányák munkásai ker. szoc. alapon szervezkednek. Amióta ezen szervezkedés megindult, egyre másra érkeznek hozzánk panaszos levelek, amelyekben a munkások elpanaszolják, hogy az üzemvezetők valóságos terrort fejtenek ki, hogy a ker.-szoc. munkások szervezkedését meghiúsítsák, Egyes üzemvezetők, mint pl. Csillag Arthur, a szetngáli kőbánya kis királya nap nap után azzal fenyegeti a munkásokat, hogy kidobja a munkából őket, ha szervezkedni mernek. A legutóbbi bérfizetés alkalmával Csillag intéző beszédet intézett a munkásokhoz és többek között a következőket mondotta: Ha el mennek maguk a papokhoz szervezkedni és bérjavítást kérni, elmehetnek majd oda dolgozni is. Nem egyszer, mondják a munkások, a harcias intéző durva szitkok és Istenkáromlások közepett tettleg is bántalmazza a fiatalabbkorú munkásokat. Az ugodi kő- és mésztelep munkásai szintén bizonyítják, hogy az ottani üzemvezető szigorú ukáza alapján megtiltotta a munkások sze vezkedését. Kérdezzük tisztelettel; Szabad* e egy pillanatig is tűrni a kőbányavállalatok jogtiporását, mellyel veszélyeztetik a társadalmi rendet és békét s hogy hatalmi túlkapásaikkal a társadalmi osztályok közötti ellentéteket kiélesítsék és a keresztény egyház papjai ellen hangolják a dolgozó tömegeket, s ezzel a munkásokban azt a hitet keltik, mintha az állam, a közigazgatás a kisemberek tömegeivel szemben az ő érdekeiket védené. Ha komoly birálat tárgyává tesszük a munkások szervezkedésének jogosságát, kénytelenek vagyunk megállapítani azt, hogy 10—12 és 14 órás munkaidő mellett a munkások a száraz kenyérre valót sem tudják megkeresni. Nehéz testi munkát végző kőbányászok 20—24 filléres órabér mellett dolgoznak és e mellett még gyakran megtörténik, hogy vasárnap is dolgoztatják őket a hétköznapi csekély órabérért. Ami aztán még feiháborítóbb, az i., hogy a munkások órabérének 10 százalékát visszatartják és ezen összeget csak újévkor fizetik ki és ha évközben fetmondanak, ezen 10 százalékot a vállalat nagy kegyesen magának tartja meg. Aki egyszer közelebbről megismeri a keresztény kőbányamunkások szomorú helyzetét, megállapíthatja, hogy mindaz, ami a kőbányavállalatoknál történik, szégyene az ország szociális viszonyainak. Az afrikai Libéria köztársaságban sem történhetik meg az, amit nálunk a liberális keresztényellenes tőke szabadon elkövethet a mi faj tánkkal s a keresztény munkásvéreinkkel. Nem hisszük, hogy a keresz tény kormányférfiaknak vagy pedig dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter urnák tudomása volna erről! A keresztény munkásság végső segélykiáltásával a közigazgatáshoz és a hatósághoz fordul védelemért, hogy védjék meg az igazságot, a dolgozó nép jogát a basáskodó tőkével szemben. A kőbányák keresztény munkásságának pedig azt üzenjük: szervezkedjék 1 Az igaz ügyet nem engedjük eltiporni! Támogassuk a keresztény munkásmozgalmat. Hazánkban a destruktív, atheista irányzat ellen a keresztény munkásmozgalom küzd legintenzívebben. Gyárakban, irodákban egyaránt felvették a nehéz harcot a nemzetköziség s istentelenség ellen. E harc eredményétől függ a társadalom s az ország jövője. A keresztényszociálista szakegyesületek szövetsége (Budapest, VIII., Józsefutca 61.) „Emlékirat*-ban fordult az ország polgárságához. Az „Emlékirat* ban rávilágít a szövetség vezetősége fontos jövendő terveire. A szövetség vezetősége ezúton is felhívja az „Emlékirat" tulajdonosait, hogy azt kellő szeretettel és megértéssel fogadják. A pőpai dohánygyári munkások szövetsége pénteken d. u. fél 5 órakor nagygyűlést tart, amelyen a központ képviseletében Székely János nyug. államtitkár vesz részt. A pápai cigányzenészek egyesülete kedden délután népes tagértekezlet keretében foglalkozott a pápai cigányzenészek gazdasági helyzetével. Az értekezleten megállapítást nyert, hogy manapság, mikor minden közszükségleti cikk méregdrága és szinte megfizethetetlen, van valami örvendetesen olcsó: ez a cigányzene. Ezt ugyan mindenki elnélkülözheti, bár hozzátartozik a sírva vigadó magyar élethez, hogy néhanapján szivünk búját-bánatát s lelkünk örömét a síró hegedűszó mellett öntstfk ki. így volt ez hajdanában, Nagymagyar; ország boldogabb napjaiban. Trianon óta szegények lettünk s velünk együtt nyomorog a magyar cigány is. 1 P 44 fillér ma a pápai cigányzenész napi keresete. Ebből kell megélni, családot fenntartani, tisztességes ruhában járni és hozzá még barátságos arcot vágni. Panaszkodnak is e miatt a pápai cigányok, hogy roszszul megy a sorsuk és nincsen párífogójuk, segítségük. Egyedül a belügyminiszter úr a jóakarójuk, aki a közelmúltban szigorú rendeletben kötelezte őket arra, hogy érdekeik védelmére országos szövetségbe kell tömörülniök. Igen ám, de ez nem megy olyan könnyen. A magyar cigány még a miniszternek sem fogad szót, hiszen a magyar nép is, ahány, annyi felé húz, hát még a cigány. Ezek halálos ellenségei az összetartásnak, ami pedig egyetlen módja lenne szociális helyzetük, megjavításának. A keddi gyűlésen ezen kérdésekkel foglalkoztak és Szalay Lajos kerületi titkár összetartásra Duzditotta a pápai cigányzenészeket. Végül a gyűlés elhatározta, hogy szombaton d. u. 3 órakor a szokott helyen több részletkérdés megbeszélése céljából az egyesület vezetősége ülést tart. „A Munkásifjú" Csonkamagyarország munkásifjuságának egyetlen lapja. Hivatása, hogy oktatással, vallásos és hazafias szellemű neveléssel egy olyan iparos és munkásgenerációt neveljen, amely hittel és lelkesedéssel fogja munkálni Nagymagyarország felépítésének szent ügyét. Magyarország ügyének tesz szolgálatol mindenki, aki támogatja a lapot. Előfizetési ára egy negyedévré 1*20 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Pécs, Tettye-utca 12. Tósok- Berénd községekben lakó csirgervölgyi bányamunkások körében is mozgalom indult meg az irányban, hogy ker. szoc alapon szervezkednek. A mozgalomhoz csatlakoznak még az ottani földmunkások is és a közel jövőben nagy gyűlés keretében fog megtörténni a zászlóbontás. Népgyűlés Ugodon. Az ugodi ker.-szoc. munkások a község polgárságával egyetemben okt. 9 én népgyűlést tartanak, amelyen Tobler János országgyűlési képviselő és Lillin József főtitkár vesznek részt. A pápai textilmunkások szakszervezete tagjait ez úton értesíti, hogy a szövetség vezetősége minden vasárnap d. u. 4 és 6 óra között hivatalos órát tart. A kisemberek érdekeit szolgálja a Keresztényszociálista Temetkezési Segélyző Egyesület. Beiratkozni lehet minden vasárnap d. u. 2 és 4 óra között a Ker. Munkásegyesületben. Munkaközvetítés. Állást nyerhet 2 csizmadiasegéd. Elhelyezést keres 1 borbély, 1 kocsifényező, 1 géplakatos és puskaműves, 1 ház vezetőnő, 1 gazdatiszt és 1 gépírónő. Cim: Ker.-szoc. Pártiroda, Szentilonai utca. 12. Telefonszám: 121. IRODALOM. A Pannonhalmi Szemle 3. sz. bőséges és értékes tartalommal jelent meg. Dr. Stommer Viktorin Az állam és az állami hatalom eredete c. tanulmányát olvassuk vezető helyen. Dr. Mázy Engelbert a vallásoktatásról és a valásos oktatásról értekezik. Dr. Kalmár Gusztáv a régi városok életéből földrajzi és művelődéstört téneti képeket közöl. Városunk szü lütte, dr. Magasi Arthur A vallásos szépirodalom problémája történeti megvilágításban c. értekezésének elsőrészét közli. A figyelő és a könyvek rovata után nagyon értékes tanulmányt olvasunk a Benediktina rovatban Kádár Titusztól. Részletes beszámolót ír a bencés iskoláknak 1926—27-ik évi működéséről. Az Oblátusok rovata zárja be a folyóiratot. A Pannonhalmi Szemle a pannonhalmi bencésrend kiadásában évnegyedenkint jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 6 pengő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pannonhalma, (Győr megye.) A legszebb chrysanthénum fajtákat ismerteti a Növényvédelem és a Kertészet most megjelent legújabb száma. Cikkeket közöl a gyümölcs eltartásáról, a facsemeték átültetéséről, a szüretelés hibáiról, a gyümölcsmagvak vetéséről, a zöldségfélék trágyázásáról, a must eltartásáról, a csalánosodásról, a növénynemesítés jelentőségéről, kitanít a gyümölcsfák ültetésére, az oltványok vásárlására, a gyümölcsszedés idejére, a zöldséges verem készítésére, a dísznövények átültetésére, a díszkert Őszi munkálataira, a műtrágyák kiszórásának idejére, a chrysanthénum rozsdabetegségére stb. A dúsan illusztrált kiváló szaklapból egy alkalommal a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, Földmüvelésügyi minisztérium) kívánatra díjtalanul küld mutatványszámot. Megjelent a Vasúti Útmutató, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvének 1927/28. téli évszakra szóló első teljes kis kiadása. A magyar utazóközönség e legrégibb népszerű közlekedési szakkönyve közli a m. kir. államvasutak, továbbá a DunaSzáva Adria Vasúttársaság, a hazai magán- és kisvasutak, hajózási vál lalatok, repülőjáratok, az országos autóbusz- és postaforgalom hivatalból felülvizsgált menetrendjeit és díjszabásait, a csatlakozásokat, valamint minden tudnivalót, ami az utazóközönség szempontjából szükséges és hasznos. Elmés újítás a menetrendek után csoportosított propaganda rész, melynek bevezetéseként betüsoros külföldi száliójegyzéket talál a közönség, mig „Az idegenforgalom és belső vándorforgalom Útmutatója", mely a Vasúti utmutató befejező része, nemcsak Baedecker-szerű tájékoztató, hanem tanulságos, élvezetes és a magyar propaganda érdekeit szolgáló utiszórakoztató olvasmányt nyújt. A Vasúti Útmutató ára 160 pengő. Kapható az ország összes pályaudvari és városi könyvkereskedésében, a hírlapárusítóknál, dohány tőzsdékben és menetjegyirodákban.