Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)
1927-09-11 / 37. szám
[ Erdélyi molinó modelljei megérkeztek I Párizsból! I 423 u 425 •B9H9BHSH támadta. Azután szidta Rómát, melynek szerinte magyarellenes a politikája. Pedig ennek megállapítása nem is az ő dolga, meg nem is úgy van a dolog. A római Szentszék ezer évig jóakarója volt a magyar nemzetnek, és az ma is. Azután bele akar avatkozni a szuperintendens úr a hercegprimási szék betöltésébe. Pedig ehhez igazán nincs semmi köze. Kommunista összeesküvést leplezett le a budapesti rendőrség. Kornis Ignác orvos, aki azonban bolondnak látszik, állott a mozgalom élén. A királyi palotát, a csepeli tölténygyárat és több középületet fel akartak robbantani és persze, a zavarosban halászni. Nagyon sok embert letartóztatott ebben a szomorú ügyben a budapesti rendőrség. Szenzáció! Tele vannak vele a fővárosi lapok. Az emberek mind erre kíváncsiak, szerte az országban mind erről beszélnek. Mi van Erdélyivel ? — Erdélyi Béla állítólag — mert még bebizonyítva nincs — megölte Willstadban feleségét, hogy a 20 000 dolláros életbiztosítását megkaphassa. Az elszakított terűleteken. Lord Rothermere igazán nemes szívéről tett tanúságot. Százezer pengőt adott a magyar menekültek tá mogatására. Nem tudjuk, mivel érdemeljük ki mi magyarok a nemes lord jóindulatát. Azonban méltó reá, hogy minden magyar ember imájába foglalja nevét. Akciója egyébként egyre foglalkoztatja a világsajtót és a világpolitikái, A franciák határozott állást foglalnak el vele szemben, megengedhetetlennek tartják a trianoni békereviziót. Anglia és Olaszország ellenben közös akcióra készül a magyar ügy érdekében. A szerb elszakított területeken érdekes dolog történt a napokban. IRadics kiáltványt intézett a Vajdaság, a Magyarországtól elszakított területek népéhez. Felszólítja őket, hogy követeljék nyelvük szabad használatát és tiltakoznak az ellen a sok börtön, botozás, üldözés ellen, ami őket éri. Mintha valami kezdene derengni oda lent is. Külföldön. Rakovszky párisi szovjet követ forradalmasítani akarta a francia hadsereget. Rajta csípték. Hála Istennek. Azonban szomorú mementó ez azoknak az államoknak, amelyek a szovjettel kacérkodnak. Egy masszív, szép dióf aháló és egyéb dolgok eladók. Cim a kiadóhivatalban. 426 Konstantinápolyi követségünk négy tagja egy hajókirándulás alkalmával a Márványtengerbe fulladt. György szerb herceg akit annak idején a Monarchia a trőnöröklési jogáról való lemondásra kényszerített, meghalt. Hivei azt rebesgetik, hogy úgy gyilkolták meg. Ez nem is lehetetlen. Odalent, a királygyilkosság hazájában, ilyesmi könnyen előfordulhat. Rendkívüli városi közgyűlés. — 1927. szeptember 3. — Ezen a közgyűlésen jók voltak a városatyák, a hosszú tárgysorozatot 2 órától 6 óráig letárgyalták, pedig a beavatottak azt jósolták, hogy még hétfőre is kinyúlik a tárgyalás. Az elnöki bejelentések után az 1926. évi zárószámadás letárgyalása következett. Simán ment a dolog. Csupán a pénzügyi bizottságnak volt két nehézsége. Az egyik az, hogy nagyon sokat költöttek a városházi helyiségek fűtésére. Ezen úgy segít a közgyűlés, hogy felméreti a helyiségeket és köbméierenkint ugyanannyit engedélyez, mint az állami hivatalok fűtésére amennyit engedé lyez az állam. A másik kifogása az volt, hogy a kövezetvám-alap kezelésénél többet költöttek az előirányzott összegnél. Iit megszigorítják az ellenőrzést, Ezután az 1927. évi költségelő irányzatot terjesztette elő dr. Fehér Dezső előadó. Mindenekelőtt rámuta tott arra az örvendetes tényre, hogy a pénzügyi bizottság pótadók nélkül állította össze a költségvetést, szemben a városi tanács javaslatával, amely szerint 36 f l/t os pótadót kellett volna a város lakóira kivetni. S ezen javaslat szerint mégis nemcsak a folyó kiadásokat lehet fedezni, hanem beruházásokra is tekintélyes összeget lehet fordítani. A fontosabbak a következők: 1800 pengő költséggel a közgyűlési teremben emelvényt létesítenek és székeket szerez nek. A városházán házitelefont létesítenek. 1600 pengő költséggel kibővítik a Széchenyi tér-i és a Kistér- i csatornát. Megvásárolják a Sültféle telket. 20000 pengő költséggel rendezik a Szent Benedek teret és beboltozzák a Tapolcát. Hat szükséglakást építtet a város 7200 pengő költséggel azon szerencsétlen emberek számára, akik eddig lehetetlen és az egészségre feltétlenül káros odúkban laknak (pl. az illemhely alatt). A postaautóbusz részére bérelt garázs költségeihez 600 pengővel járul hozzá a város. A Rohonciutcát rendezik olyanféleképpen, hogy kisajátítás útján kiegészítik és rendes utcává alakítják. Végül elhatározták, hogy az Esterházy-üt mindkét oldalát, a Győri úínak a Várkert mellett eihuzódó részét és a Veszprémi-utat a vásártérig aszfal'ózzák. A költségeket öt évi részletben fizeti a város. A munkálatokat a Magyar Aszfalt R.-T. végzi. Szeptember 15 én már megkezdődnek a munkálatok, mivel a közgyűlés kimondotta a birtokon kívüli fellebbezést. A közgyűlésnek többi pontjai is mind szoros összefüggésben vannak a költségvetéssel, Névezeíesen: Az Irgalmas Nővérek intézete részére 3009, a Ref. nőnevelő-intézeí részére ugyancsak évi 3003 pengő állandó segélyt szavaztak meg. A városi mozit átadják kezelés végett a második engedményesnek, a Star filmgyárnak, a város pedig részesedést kap, amely biztosan több lesz, mint az a két millió korona, amelyet a mult évben jövedelmezett. Az állatvásártér egy részének kikövezésére vonatkozó javaslatot elutasították. Heller József kérését, aki a bérleten levő gyümölcsös bekerítési költségeihez 600 pengő hozzájárulást kért, elutasították. Ugyancsak elutasították az Örkényi gazdasági iskolában létesítendő alapítványi helyre kért 553 pengő megadását, hiszen a város a pápai földmives iskolában úgyis két ingyenes helyet tart fenn. Veszprém vármegye alispánja a várostól egy gyengeelméjű gyermekek részére létesítendő intézet céljaira 10 hold földel és épületet kért. A közgyűlés el akarta a kérelmet utasítani, azonban dr. Sulyok Dezső indítványára megbízta a polgármestert, hogy bocsátkozzék tárgyalásba az alispánnal, hogy nem lehetne-e az intézetet esetleg kevesebb városi hozzájárulással is városunk számára megszerezni. A falusi kislakásépítő szövetkezet azon kérését, hogy a város kapcsolódjék bele az akcióba olyanformán, hogy a hiteligénylőkért vállaljon 50®/« erejéig kezességet, el utasították. Elutasították a Magyar Idegenforgalmi R. T. nak azon kéré sét, hogy a város a szövetkezetbe tagul belépj ?n. A vakok országos menházának és a mohácsi emkktemplomnak segélykérését szintén elutasították. A két gimnázium cserkészcsapatának 200—200 pengőt szavaztak meg. A debreceni egyetem segélykérését elutasították. Az izr. ápolda építéséhez ingyen ad a város homokot, kavicsot és vizet, azonkívül 800 pe <gő segélyt. A város által szedtieiő heypénzeket 20%-al leszállították, s erről dr. Sulyok Dez>,0 indítványára a járás községeit körlevélben értesítik. Elhatáro ták egy Tin ner féle betegszállító eszköz, hordágy és egy új mentőszekrény beszerzését. Friebert Miksa épüleífakereskedelmi telepén vízlevezető csatornát építened azonban a nevezettnek a tűzcsap létesítésére zonatkozó kérelmét elutasították. Wittmann Ignác kérésére a Jókai Mór utcai városi bérházban levő souterrain helyiségeket átalakítják fáskamrákká. Az evangélikus egyháznak harangokra 1000 pangő segéiyt szavaztak meg. Az összes pontokat minden nagyobb vita nélkül elintézték. Ennek legfőbb oka abban van, hogy a pénzügyi bizottság javaslatának készítői, Karlovitz Adolf és dr. Fehér Dezső alapos és gondos munkát végeztek. Egy dolognak a megemlítésével tartozunk még. Dr. Sulyok Dezső kevesellette azt a 15.000 pengő összeget, ameiy a város seprésére, öntözésére, egyszóval tisztántartására a költségvetésben fel van véve. A közgyűlés is helyeselte felszólalását. Bizony kívánatos is lenne, hogy nagyobb gondot fordítsanak városunk tisztántartására. Ez ugyanis nem csupán esztétikai követelmény, hanem a közegészségügynek egyik nélkülözhetetlen kelléke. HÍREK. ••• A leventeszellem. Hazafias intézmény cssk a régi tradíciók tiszteletében és a mult hagyományainak ápolásában találhatja föl létének és fejlődésének alapjait. A mult dicsőségének szuggesztív ereje az, amely a leventék gondolkodásmódját és felfogását is szerte az országban egységes lelki irányzat felé vezeti. A Levente Egyesületeknek a fönniartó erőt egyedül a trianoni sirból föltámadó, élni akaró nemzeti szellem adja. A magyar nemzet megújhodása, a magyar nemzeti kultúra reneszánsza a levente egyesületek célja. A nemzeti eszmék temploma, melyben a magyar hiszekegy az egyetlen imádság, harangja pedig elszakadt testvéreink sóhajtása, mely odaátról kétségbeesve zúg. Elszakadt testvéreink nyomorúságát tán már nem is értjük, de nehéz seb van szivünkön, azt gyógyítani nem szabad, feledni nem lehet, hisz azon már minden kis tövis is fönn akad, s a régi seb csak föiszakad. Lord Rothermere idegen lelke is megérti az elszakított magyarság szenvedéseit és a puszta igazságot áhítva, harcol velünk testvéreink nyomorúságának megváltásáért. A Trianon által porba súlytott maradék magyarság léifentartási ösztöne ébred fel a leventeintézményben, melynek feladata, hogy lángoló haza és fajszeretetre nevelje az ifjúságot.
