Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)
1927-07-31 / 31. szám
VIDÉKE Politikai hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh. Fő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egézs évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSENYI FABlÁX. * Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 18. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai-utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Mindig feeseifi és korai azoknak a halála, akik halhatatlan dologban táradnak. A római bölcsnek ezt az igazságát könnyein keresztül is meglátja, sóhajai között is meghallja, fájdalmában legjobban érzi a magyar katolikus egyház, melynek vezérét, főpapját pénteken temették el esztergomi székesegyházának hfis kriptafülkéjébe. Keserű ez a halál és korai, mert akit ért, az a nemzet örök javainak volt fáradhatatlan munkása, Istentől rendelt sáfárja. Magyarország hercegprímása, az esztergomi érseki főmegye főpásztora állásánál fogva is számottevő alakja a nemzeti közélet vezérkarának. Ezrek és milliók az ő szavából és példájából merítik vallásos irányításukat. Az ő lelke az a felhőoszlop, melynek istenadta föladata, hogy az élet sivár pusztaságában vezetője legyen az ígéret földje felé vándorló népnek és világítson a sötétben. Az ő tekintélyének kezdettől fogva súlya van alkotmányos életünkben; és az egyház feje is ki szokta tüntetni a legmagasabb jutalommal, a bíborral. Magyarország hercegprímása mind egyházi, mind nemzeti szempontból a honfoglaló hét vezérnek méltóságát örökölte. Még inkább kiszélesítik ennek a méltóságnak perspektíváit az illető főpapnak egyéni kiváló tulajdonságai. Estei Hippolyt személyében csak egy szer, csak egyetlen királyi szeszélyből ült gyermek e magas trónon; rendes körülmények között az érdem küzdelmes lépcsőin keresztül halad a főpap a magasságok felé. És a most pihenni térő Csernoch János bíboros nemcsak kapott, de adott is a fényből, mely székét övezi; nemAcerba semper et immatura mors eorum, qui immortale aliquid parant. (Plinius.) csak őt emelte föl a római méltóság, de ő is bearanyozta azt a saját egyéni érdemeinek, ritka tehetségeinek, puritán jellemének sugárkévéjével. És még valami van, amit a krónikás a mostani hercegprímás elődjeiről akarva sem tudna mindenkor elmondani: Csernoch János a nagy időknek, a viharos harcoknak, a veszedelmeknek a hercegprímása volt. Neki mindig csak káborgó tengeren keresztül kellett vezetnie Sz. Péter sajkáját. Neki mindig farkasok falkája elé keSSett állnia báránylelkületével. Neki könyv és kereszt volt a kezében, az evangélium igéje az ajkán, és körülötte tombolt a világháború viharja, zúgott a forradalmi szélvész, lángolt a vörös Őrület, és az üszkökből, a füstölgő romokból oly nehezen tudott életre kelni a csonka haza, melynek trianoni hazug határai darabokra tépték a Szent István-alapította ősi egyházmegyét. Kevés prímásunk élt át ehhez hasonló válságos időket; s ahogy Csernoch János átélte őket, bátran, törhetetlenül, bizva a jobb jövőben: ez az ő igazi nagysága, ez teszi koraivá az aggastyán halálát, ez teszi nekünk keserűvé annak elmúlását, kinek magának az ő gyötrelmei után talán már megváltás volt a halál. Neki, ez Istenbe vetett hitünk, csakugyan nyugalmat nyújt az esztergomi kripta; a magyar hazának pedig, és ezt is bízva reméljük attól az Úristentől, kit Csernoch János hiven szolgált életében, ez az élet az örök javaknak is, de e földi föl támadásnak legyen záloga úgy, ahogy eszköze volt mindenkor. A vezér elpihent, a harcnak csak egy pihenője legyen: a győzelem I Dr. Magyarász Ferenc. Az úf köziemet*. Egyik küszöbön álló városi feladat az új köztemető elhelyezése. A meglévő temetők ugyanis már csak legfeljebb egy-két évre alkalmasak a város halottainak befogadására, a Kálvárián máris alig van hely, az Alsóvárosi temető pedig szintén rövidesen bekövetkező betelése előtt áll. így már most feltétlenül gondoskodnunk kell arról, hogy hol helyezzük el az új temetőt, mert a rendelkezésre álló rövid idő éppen csak hogy elég lesz az új területnek a legszükségesebb módon való előkészítésére. Ez a meggondolás vezette a városi tanácsot akkor, amikor a városi kertészet üzemének felülvizsgálására delegált közgyűlési bizottságot, melynek feladata arról is javaslatot tenni, hogy a jelenlegi hely alkalmatlansága esetén a kertészet hova volna legjobban elhelyezhető, felkérte arra is, hogy az új temető elhelyezése iránt tegyen a kertészet elhelyezésével kapcsolatban javaslatot is. Nyilvánvaló volt mind a tanács, mind a bizottság előtt, hogy a probléma kettős ága legcélszerűbben csak együttesen oldható meg, ha t. i. a kertészet és temető elhelyezése egy helyen történik. Részben ezért helyes ez így, mert a kertészet közelsége a temető rendben tartását is lényegesen megkönnyíti, részben pedig azért, mert a temető céljaira megveendő terület azon részei, amelyekre egyelőre szükség nincs, űgy hasznosíthatók legjobban, ha azokon a faiskola és a kertészet ültetvényeit helyezzük el. A bizottság elé két javaslat került első összeülése alkalmából: Szokoly Viktor közigazgatási tanácsos indítványa, aki az új temetőt a Tókert mögött a Bároc-hegyen akarja elhelyezni és e sorok írójának javaslata, mely szerint a temető és kertészet együttesen a Somlai-uti vámon tul, a Kéttornyulak-felé vezető országúttól északnyugatra, a Sorompó utca és az Alsómezö dűlőben húzódó első tagút között elterülő földek helyén volna elhelyezendő. A kéttornyulaki úttól kifelé haladva jobbkéz felől, a Sorompó-utca és az említett tagút között mintegy 30 kat. hold terület volna erre a célra megszerzendő, amely terület fekvésénél fogva a legalkalmasabbnak látszik a kettős cél megvalósítására. Míg a bároc hegyi megoldásnak útjában áll egyrészt az, hogy ott a várostól való nagy távolság miatt a kertészet el nem helyezhető s hogy oda olyan hosszú utat kell kiépíteni, hogy annak költségeit a város meg nem birná, addig a most említett területnél ezek a hátrányok fenn nem állanak, úgy hogy ez utóbbi javaslatot a bizottság helyszíni szemlét tartott tagjai, sőt a polgármester is, aki ezt a területet e hó 18-án a bizottság tagjaival együtt szintén megszemlélte, magukévá tették. Ezen terület van annyira magas fekvéstt, hogy a temető céljaira megfelel, középső részén húzódik egy mélyebb rész, mely kitűnő talajával arra van predesztinálva, hogy a mai gyenge kertészetünk helyett egy mintakertészetnek képezze alapját. Elsőrendűen kiépített útja ma a Somlai út, amely minden további munkálat nélkül már ma megközelíthetővé teszi, nem kell egy fillért sem útépítésre fordítani. Ezen felül a Sorompó-utcának a celli-uti vámtól a Somlai- utig való kiépítése által, amely útvonal körülbelül 900 méter hosszú, rövid uton, a Kisfaludy-utcán, Vásár-utcán és a Celli uton át megközelítheti azt a Felsőváros is, úgy hogy az új temetŐhely a város legmesszebb fekvő pontjától, Wittmann- majortól nem lesz olyan távol, mint a bároc-hegyi temető a legközelebb fekvő ponttól lenne. Már folyamatban van a Szladik János utcának a Rohonczy utcáig való megnyitása, csekély költséggel keresztül vihető a Ciucor Gergely utcának a Sorompó utcáig való megnyújtása, amivel a Belváros és ennek kapcsolt részei néhány perc alatt megközelíthetik a tervezett ú| temetőt. Közel van tehát a városhoz, mégsem úgy fekszik, hogy ezen célra való felhasználása a város fejlődésének útjában állana, mert tapasztalat szerint a város éppen abban az irányban fejlődik legkevésbbé és így mindenképpen alkalmas a kitűzött célra. A terv pénzügyi része is lénye* gesen •Icsóbb, mint egyéb megoldásoké.