Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-07-17 / 29. szám

így látjuk a dolgot. A mi tényállásunk kissé különbözik dr. Sulyok Dezsőétől. Mi így látjuk: 1. A Tókert a legideálisabb terület arra, hogy azon egy városrész felépüljön, és pedig azért, mert átlag 4 5, de legalább 3 méterrel magasabban fekszik, mint például az Erzsébet-város; mert felső talaja kitűnő termő hu mu8z, amely ezután is megterem mindent; mert altalaja minden (városépítési) tekintetben a legjobb: kavicsos homok; mert természetes vízleszfvő és pedig igen nagy esésű vízleszívő szerve a Bakonyér; mert majdnem egyenletes, egy irányú esése van a Bakonyér-felé; mert a hosszában elnyúló városfest ezzel zömökebb formát nyer; mert a Tókertek legtávolabbi része is közelebb van, mint például a Felsőváros jórésze, vagy a Műtrágyagyár környéke és sok más, évek óta lakott terület; mert azon, hogy ezen ideális városhely területén rövid idő múlva még 2-5 méter mélységre se lehessen vizet találni, egy egyszerű, de lejtszínmérés alapján való árkolás, abból az át feltöltése a legalaposabban segít és ha ez megvan, mi kell még egyelőre? Hát az 500 éves Pápa város talán csatornázott ? Ami a Budapest melletti Uj- és Kispestnek 60 év óta jó, az nekünk is jó lehet mindaddig, míg a természetes fejlő dés megint kikényszeríti majd, aifii még ezen felül kell; mert ha ez az egyszerű, elsődleges városrendezési munka már 3 év előtt megtörtént volna, akkor a Tókertek területe rég nem lenne mocsár stb., amivel — hogy úgy mondjam — megtisztelni különös előszeretetfel szokták sokan. 2. A Tókertek tökéletesen szárazzá, egészségessé, kívánatossá, irigylésre méltóvá tétele nem kerülhet a város« nak semmibe, csak haszna volt és lehet, még pedig azért: mert a város a 28.000 • öl területű közutakon felül még cca 17.000 •-öl közterületet is nyert már ingyen, amejyet az érdekelteknek kell kifizetni; mert ezen a cca 220.000 • öl területen 550 néi több ház, tehát adóalany épülhet és fog is épülni; mert az érdekeltek 60®/«-a kész áldozni is, hogy az árkolás, ebből az űthányás, sőt két beton híd elkészítése meg legyen oldva. Ezen 60 nagyrésze azok közül való, akik a legszerényebben lettek kielégítve, de ezek, ha • öles arányban esik a számítás, szívesen fizetnének a reájuk eső terület után, a közterületeket is beleszámítva; mert annak, hogy ezek költségét a város előlegezze, kölcsönben felvegye, legfeljebb csak a rosszakarat lehet útjában; mert ezt a költséget mindenki szivesen megfizetheti, a kamataival együtt is, de egyremásra 100 pengőt nem; mert aki azt állítja, hogy ezt a költséget nem lehet behajtani, az azt képzeli, hogy az érdekeltek — akik tényleg nagyon olcsón jutottak házhelyekhez — kiskorúak; mert mindezen munkálatok, beleértve még az utak fásítását is, amihez a fákat a város már szívesen adhatná ingyen, legfeljebb 1200 q vegyes gabona (cca 30.000 pengő) árából feliéilenül és pedig igen szépen elkészíthetők; mert ezt a cca 30000 pengőt, amibe mindez kerülhet, bármely helyi bank is szívesen folyósítja a városnak; mert a visszafizetés a ma már itt sem szokatlan „csekk"-alapon, egyenesen a banknak is történhetik, amely a lejárat mindenkori napjának letelte után akár 10% külön kezelési díjjal is megterhelhetné a késedelmes fizetőket. Ha ezek után ezt az elsődleges városrendezési munkát egy újabb évre elhalasztani akár a bemagyarázott körülmények, akár egyesek megmutatni akarása: az már igazán a közérdek ellen való merénylet lenne. A többi, ami még kellene, az úgy is meg lesz, a jövőben is; akár akarják némelyek, akár nem ; de akinek ezen felül most kellene még valami: az már mindenkinek a magán dolga1 és magasabb egyéni igények kielégítésével ép égy nem terhelhető meg egy város közönsége, mint a feltétlenül, a közérdek szempontjából szükséges alapmunkálatok költségeivel sem, a jelen esetben és pedig azért, mert az érdekeltek a Tókertekben tényleg igen olcsó házhelyekhez jutottak a régi házhelyek értékének számlájára. Én lígy látom a tényállást és velem együtt az érdekelteknek legalább 60°/« a, amit ezúttal dr. Sulyok Dezső becses tudomására hozva, erősen hiszem, hogy nálánál, ennek az eddig nagyon mostohán kezelt közügynek nem lesz jobb indulatá pártfogója jövőben. Per6ayl Elek. Zászlószentelés. Pápa város nagyszámú hadviselt iparossága vasárnap, július 10-én rendezett impozáns zászlószentelési ünnepélyt. Az ünnepélyen jelen volt Budapestről képviselőnk leánya, Ruzits Károlyné férjével együtt és a zászlóanyai tisztet töltötte be. Az ünnepély fényét emelték a körmendi, devecseri, szombathelyi és a marcal tői dalárdák. Az ünnepély délelőtt 10 órakor vette kezdetét. A Fő-téren gyülekeztek az énekkarok zászlóik alatt s minden csapatnak volt egy pápai leány nyoszolólánya. Itt megvárták a zászlóanya jövetelét, akit" mikor a hatalmas felvirágozott autóján megérkezett, Csapó Géza, az egyesület elnöke üdvözölt néhány meghatódott szóval. Azután cigányzeneszó mellett megindult a menet tábori misére. Az oltár a Ligeti-sporttelepen volt felállítva és dr. Niszler Teodóz reálgimnáziumi igazgató mondotta a misét. Mise alatt a Körmendi Iparos Dalkör a Hiszekegyet énekelte, a pápai énekkar pedig Nagy Julián bencés tanár vezetése alatt Haydn miséjét A hirtelen jövő eső többször megzavarta a közönséget, akik közöl sokan a pálya tribünjére menekültek és innen hallgatták végig a misét. Az eddig elrejtett nemzeti színű nehéz selyemzászlő megsuhant a szélben és nyelén egymásmellé sorakozott a sok, csillogó sárga szeg. A szegek beverése után több beszéd következett és a tulajdonképeni zászlószentelés! ünnepély 7*1 órakor ért véget. Délután 4 órakor kezdődött a Ligeti-sportpályán az énekkarok dalversenye elég nagyszámú közönség jelenlétében. Jelen voltak: Ruzics Károlyné szül. Paupera Eugénia* Ruzics Károly, Tenzlinger József és neje, Jerfy József és neje, továbbá dr. Hermann László. A versenyt a Pápai Iparos Dalkör nyitotta meg kellemes, összhangzó és elsőrendűen kidolgozott énekével. Utána a Körmendi Iparos Dalkör gyönyörű éneke zengett fel. Elég nagyszámú énekkar. Hatalmas sikert értek el csengő-bongó énekszámukkal. Elsőrendűen énekeltek, csak a részletek nem voltak olyan kidolgozottak, mint a pápaiaknál. Szombathely két csapatot küldött a versenyre. Énekükön meglátszott a rutinhiány és az, hogy nem szoktak a szabadbéli énekléshez. A túlságos gyengéd pianók nem érvényesültek és így a megfelelő hatás is elmaradt. Annál nagyobb sikert értek el a devecseriek. Petőfi: Falu végén kurta kocsma c. költeményét énekelték. Gyönyörű, tiszta tenor hang ez, már az ének kezdetén meghódították a közönséget. A közönség tapsorkánja zúgott fel az ének végén és mindenáron meg akarták ismételtetni. Utoljára a Marcaltői Dalárda adott elő magyar egyveleget. Harsányi szerencsés kézzel választotta meg a nép szivéhez közelebb lévő magyar nótákat és a hatás sem maradt el. Az emléklapokat Ruzits Károlyné osztotta ki az énekkarok vezetőinek és gratulált a szép teljesítményért. Közben Csapó elnök kisleánya mondott egy kis verset a közönségnek. Nagyon megtapsolták a bátor kisleányt. Este a sporttelepen táncmulatság volt, mely reggel 5 órakor ért véget. N. J. H Í R E SC ••• A drágaság. Ez a régen ismert szó és ijesztő szó ismét ott van az embernek ajkán. A lapok telve vannak panaszkodással és drágasági ankétok leírásával. Az emberek arcán ismét ott sötétlik a felhő, a drágaság réme, amely egyidőben kissé elhalványodott. Miért az aratás előtt robbant ki az ügy? A terméskilátások elsőrendüek. Legalább ezzel vigasztalják egymást az emberek. Az idő néhány zivatart leszámítva, megfelelő volt és mégis drágaság fenyeget. Mégis összeszorul a szivünk, mikor a télre gondolunk. Hol van hát a baj? Külpolitikában? A pénzben, vagy a gazdasági viszonyokban ? Ki tudja? Lehet, hogy mind hibás és az emberek úgy ragaszkodnak a pénzhez, a gazdagsághoz, az élvezetekhez. Kicsi ország, nagy igény. Koldus ország, uri szórakozás, ez a drágaság trombolinja. Dispoziciók. A veszprémi megyéspüspök dr. Scheffer Péter pápai hitoktatót Toponára helyezte, mint plébánost, A megüresedett hitoktatói állást dr. Czethoffer Antal káplán nyerte el. Dr. Czethoffer helyébe Nóvák Béla káplán jön Toponárról. Eljegyzés. Pálinkás Emmust Kispestről eljegyezte Puchinger Károly, Puchinger József helybeli molnár fia. Papot választottak a pápai reformátusok. A pápai reformátusok július 3 án választottak új lelkészt az elhunyt Kiss József helyébe. A papválasztö közgyűlésen Kiss Zoltán nyárádi lelkész és Bocsor István világi tanácsbiró voltak az elnökök. A presbitériumnak azt a javaslatát, hogy Olé Sándor móri lelkészt válasszák meg, a közgyűlés egyhangú lelkesedéssél elfogadta. A választás megejtése után Kiss Zoltán beszéde fejezte be a gyűlést és megköszönte a gyülekezet lelkesedését és fegyelmezettségét. Szabadság. Bogyai Viktor pápateszéri s.-jegyző f. hó 17 tői aug. 6 ig szabadságot kapott. Űj tűzoltóparancsnokok. Vármegyénk alispánja Peng József nagyteveli és vitéz Helyes József bakonyszentiváni lakosokat az ottani tűzoltóság parancsnokának nevezte ki. bérhovi és si RBEIZBI Pápa, S*éc W. 81 Kályhák ja átalakításéi és jatáo] eszki Chamott-t eluuao-t állaadó FORDSON TR9RT0R f

zánt, vontat, gépel Ksdvező fizetési feltételek, olcsó kamat mellett szállítja: Í

UTOMOBIL ÉS TRAKTOR KERESKEDELMI Rt. utorizált FORD képviselet Budapest, VIII., Ráköczi-ót 10. aa, Nagy alkatrész raktár! Kerületi képviselet: RAPOCH VILMOS, PAPA.