Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-07-03 / 27. szám

olstifcái hetilap. — Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kradóh. Fő-u. 12. TeL 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egézs évre 8 pengő. Egyes szám ára20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliraéter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DK. BEBKNMYI FABIM. Felelős szerkesztő: HOKISAT £IDR£. Előfizetéseket és hir.d etéseket felvesz : Akiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő-utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). Visszapillantás a katholikus napra. Visszagondolva a katholikus napon elhangzóit beszédekre, megállapíthatom, hogy a legtöbb beszéd általános keretek között mozgott, sem a hely, sem a szónokok rendelkezésére álló idő nem volt alkalmas arra, hogy valamely kérdésnek a mélyére hatoljanak. A íegtöb beszéd, mind a vendégszóno; ok, mind helybeli közéleti szereplőink beszédei csak bátor hitvallásról, rendíthetetlen kath. öntudatról 1e

ftek tanúbizonyságot. Volt azonban egy beszéd, mely konkrétummal szolgált, egy jövőbeli tervet pendített meg. Ez a terv bővebb megbeszélést, jóformán az ország ka»holi'*u ságának a hozzászólását igényli mert ez a terv van hivatva a kaihoUkusság korszerűi organizálására. Ezt a tervet közéletünk ifjú harcosa, jövő reménységünk, gróf Hunyadi Fercnc pendítette meg ideális világfelfogással átitatott beszédében s a katholikusság legstírgősebbb felads* ul a szervezkedést jelölte meg. Nem a korunkban anynjrira divatos — a megalakulásukkal mindjárt ki is muló — szervezetek számát óhajtja ő szaporítani, hanem olyan szervezkedést kiván, mely hitéletünknek és nemzeti életünknek — a reménybeli integer Magyarországnak is — biztos alapját képezze, jövőnk kialakulásánál aktív szerepet játszó orgánum legyen. A szervezkedés módjául azt ajánlotta, hogy az egyházi kormányzat bizonyos ágának gyakorlásában egyesüljön a klérus és a laikus elem, ha ez uSóbbi egyenlőre csak tanácsadói tisztet töltene is be. Ennek a szervezkedésnek a szükségességét és célját meglehetős jövőbelátással meg is indokolta, magát a szervezkedést azonban részleteiben tüzetesen nem fejtette ki, s annak részietekre kiterjeszkedő fejtegetését a beszéd szük kerete akadályozta. Egy nemzet szerves egészében számos olyan kisebb nagyobb csoport, vagy osztály foglal helyet, amelyeket akár társadalmi felfogásuk, akár hivatásuk, akár kultúrájuk, akár hitéleti felfogásuk egysége, vagy nyelvük és egyéb ilyen nagyjelentőségő erőt jelentő egység köt össze, de mindezt a csoportot megbonthatatlan szerves egésszé főzi a nemzeti függetlenség utáni vágyuk, minden más érzést fölülmúló hazafiságuk. Ezek a csoportok a nemzeti élet keretén belül a rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel harcokat is folytathatnak egymással szemben, de ez a harc csak a békés érvényesülés harca lehet úgy, hogyha ezt a harcot helyes névvel akarjuk megjelölni, akkor nem is szabad harcnak, hanem csak versenynek, versengésnek neveznünk, mert mindannyian egy nemzeti cél felé törék szünk és — különösen válságos időben, mint amilyen a mai idő is — minden erőt egy cél, az integer Magyarországért folytatott harc érdekében kell lekötnünk. Nagyon természetes, hogy amikor a nemzet ennyi különböző csoportból tevődik össze, akkor ezek a csoportok bizonyos elhelyeződést, bizonyos egyensúlyba jutást keresnek. Iiyen egyensúlyozási törekvés észlelhető a különböző vallásfeleke zeíek között is és mi sem természetesebb, minthogy mindegyik vallásfelekezetnek — hogy úgy fejezzem ki magamat — a fajsúlya határozza meg elhelyeződését. Kétségtelen, hogy hazánk Szent István óta katholikus ország, hogy a keresztény kultúra tette lehetővé annyi évszázados küzdelem s teljes faji izoláltsága ellenére ezerévet meg haladó nemzeti életét s történelmünk legfényesebb napjait, kétségtelen, hogy állami, nemzeti életünk összes intézménye szerves összefüggésben van katholikus kultúránkkal, hisz a reformáció előtti századokban nemzeti életünknek egyházunk képezte egyik legfőbb ható faktorát és hazánk lakosainak túlnyomó többsége ma is katholikus. Hogy számbeli túlsúlyunk és nagy történelmi multunk ellenére nemzeti életünkben fajsúlyunk az utóbbi időben mégis nagy mértékben csökkent és ma már nemcsak a kalholikusság, hanem az egész kereszténység, sőt az összes kunstruktiv erő is annak a tudatára ébredt, hogy a nemzeti életünket és hitéletünket is sokszor veszélyeztető aránytalan kisebbség ellen védekezésre szorul és felmerül annak a szükségérzete is, hogy a rokon kultúrájú és világfelfogás* keresztény felekezetek kezetfogva egymással kiépítsék a védelem frontját, ezt annak tudhatjuk be, hogy szervezkedésünk nem megfelelő, vagy idejét múlta, vagy rendkívüli viszonyok annak az aránytalanul csekély kisebbségnek — és itt nem értem a hazájához hű s konstruktív erejű zsidóságot, hanem a nemzeti ideológiáktól teljesen távol álló s nagyrészben ide beözönlő nemzetietlen s gyakran atheista töredéket — olyan hatalombeli túlsúlyt juttatott kezébe, mellyel szemben eddigi szervezeteink kielégítő védekezési eszköznek nem bizonyultak. Ezt a védekezési frontot az összes keresztény felekezetek között mind történelmi multunkra való tekintettel, mind számbeli túlsúlyunk miatt is nekünk kellene dominálnunk és mégis azt tapasztaljuk, hogy ha a szorosan vett benső hitélet terén az utolsó évtizedben nagymérvű javulás történt is, a gazdasági, politikai és hatalmi túlsúly terén a védekezés szempontjából mi katholikusok az utolsó helyet foglaljuk el. Ennek nem lehet más oka, mint az, amire Hunyady Ferenc gróf is rámutatott, hogy csonka hazánkban nincs egy állandó jellegű szervünk, amelyre az adott pillanatban, mint szilárd bázisra számíthatnánk, akiknek soraiban a gouvernementális egyéneket teljes határozottsággal felismerhetnénk és amely szervezetből jóformán észrevétlenül, természetes fejlődéskép kinőne a katholikus autonómia, mely hazánk viszonyaiban most már valóban égető szükségesség. A klérus a maga fönséges és szent feladatául mindenkor a lelkiek kei kapcsolatos ténykedést tekintette és ép ezért érte el a hitélet terén azt a gyönyörűt eredményt, melyre oly büszkén tekinthetünk az utólsó évtizedben. Minthogy azonban a klérus majdnem egészen és állandóan a lélekkel foglalkozott, a külső világ gazdasági szetveivel való kontaktusát, ennek folytán a gazdasági élet iránti érzékét és a mai rendkívül komplikált gazdasági és politikai életben való biztos tájékozó képességét elvesztette. A protestánsoknál ez nem következett be, mert az ő egyházi alkotmányuk nem tesz különbséget az egyházi hatalom vitele szempontjából a klérus és laikus kőzött és épen ennek tudható be, hogy — bár az előbb említett kisebbséggel szemben ő is kénytelen velünk karöltve önvédelmi harcot folytatni — relatíve mégis sokkal kedvezőbb helyzetben van, sőt lehet állítani, hogy kedvezőbb helyzete folytonosan fokozódó, mert összes hívei bekapcsolódnak vallásuk alkotmányos életébe és így minden egyes hivük aktiv résztvevője az ő hitéletüknek, helyesebben alkotmányos életüknek. Arról természetesen szó sem lehet, hogy ez a szervezkedés protestáns mintára történjék, mert ennek olyan elvi akadályai vannak, melyek katholikus hitéletünkkel függnek össze. Szó lehet azonban arról, hogy szervezkedésünk az erdélyi katholikus státus mintájára valósíttassék meg. Mint tudjuk, egyházunk tanítása szerint megkülönböztetünk rendi hatalmat (polestas ordinis) és kormányzói hatalmat (potestas jurisdictionis). Protestáns mintára azért sem szervezkedhetnénk, mert katholikus hitéleti felfogásunk szerint szó sem lehet arról, hogy az Isten kegyelméből LÁSZLÓ MIKLÓS műszaki és uersiimfizlete Pápa, Fő-tér 20. sz. TELEFON: 145.-/ TELEFON: 145 Golyós csapágyak. Autófelszerelések és gumik. Autó, traktor és egyéb gépkenő olajok.