Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-05-29 / 22. szám

Pépm, 1927 májw 20, vasárnap. 20 fillér. XXIV. évfolyam, 22. szám. BBMBBWBBWWWBBWBHBBWMWWMBWMMMtlIFH * I' f i^MTOTlffiTTft*?—^ rr'fi'1

,*Wffl

aHHnfffWm^——.M.—MM—.—— Politikai hetilap. — üegjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóh Pő-u. 12. Tel. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egézs évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések miliméteres díjszabás szerint; hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő : DK. BERKSMYI FÁBIÁN. Felelős szerkesztő: BOKSÁT ENDRE. Előfizetéseket és hird etéseket felvesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.-szoc. párttitkárság (Szentilonai- utca 12.). A „Pax" könyvkereskedés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomdavállalat (Török Bálint u. 1. Teltfon: 167.). Beharangozó. Gondolatok a pápai Katholikus Napról. Rendkívül szerencsés gondolatiak tartom a katholikus gyűléseknek olyatén decentralizását, aminővel az utóbbi esztendőkben országszerte nemcsak szép külső sikereket, de bizonnyal értékes belső eredményeket is értek el. Akik részt szoktunk venni az országos nagygyűléseken, tudjuk, hogy azoknak impozáns keretei már magukban is megkapják az embernek a külsőségektől sohasem idegen és sohasem független lelkét; tudjuk értékelni azokat a tömeglélektani mozzanatokat, amelyek e külsőségeken keresztül a belső hatásokat mélyítik, tudjuk becsülni azoknak a kiváíó szónokoknak hatalmas szellemi energiáját, amelyet a hallgatók lelkébe kapcsolnak — de tudjuk azt is, hogy a nagygyilések közönsége mégis csak kis hányada az ország katholikus érdekeltségének, hisz akarva sem gyűlhetnek ottan össze mindig annyian, hogy a vidéket is legalább arányos teljességgel képviselhessék. Ez a tapasztalat indította arra részben az egyes püspöki székvárosok főpásztorait, részben ÓZ Orsz Kath. Szövetség intéző köreit, hogy u. n. „Katholikus Naplók alakjában vidékenként decentralizálják a kath. nagygyűléseket és szűkebb keretek között bár és szerényebb külsőségek kőzött, de elvigyék a katholikus gondolat áldásait a vidék intelligenciájának, iparos és munkás társadalmának és — last not least — a jobban helyhez kötött falusi népnek, mely társadalmi rétegek még akkor is nehezen nélkülöznék a katholikus gyűlések nagy erkölcsi hasznát, ha meg is volna bennük a Lacordaire óta szállóigévé vált bretagnei parasztasszony hite... Hogy azonban ezek az igazi katholikus energiák igazában működhessenek is, ahhoz szükséges, hogy meglegyen a kellő előkészület, hogy ezt a szellemi magvetést is igazi modern talajművelés előzze meg, hogy működésbe lépjenek azok a lelki katerpllárok, amelyek tudvalevőleg alapos munkát szoktak végezni Mennél alaposabb az előkészítő munka, annál kecsegtetőbb és maradandóbb a siker is. Evégből kívánatos, hogy az illetékes vezetőségek mennél hamarabb állítsák össze a végleges programmot, irhogy azt az országos nagygyűlés alkalmával is hetekkei előbb az ország összes plébániái már meg is kapják. Ezen programm legyen gazdag, da tűi ne terhelje se az előadókat, se a hallgatóságot; a nyilvános közéleti katholikum melleit, jól esik látnunk, nem hanyagolja el a belső ember hitbeli elmélyedését sem; de ! mindezeken fölül szükséges, hogy necsak Pápa városát, de ennek a nagy körzettel bíró emporiumnak egész vidékét is belekapcsoljuk, hogy idejében értesítsük a környező falvakat és mindenkit buzdítsunk, hogy mindenki másokat is buzdítson a gyűlésen, való részvéteire. . ' Agilis intézőbizottságra vai2 szükség, amely a vidéknek ezt a megmozdítását haladéktalanul meg is kezdi, mert erre éppen ott és éppen azért van szükség, mivel a vidéken a gyűlések még ismeretlenek és szokatlanok. Minden megmozdulás az élet jelensége, de igaza van az aristotelesi filozófiának, hogy mozgás nincsen mozgató erő nélkül. Mozogjunk, ha mozgatni akarunk; akkor bízvást remélhetjük, hogy pápai gyűlésünk igazán érdemes megmozdulás lesz, tehát élet, katholikus élet, hitből fakadó hitélet. Isten áldása legyen mindazokon a motorikus erőkön, akik nekünk a pápai katholikus napot kitervelték és akik annak sikerén önzetlenül, áldozatosan fáradoznak! * (df> I3> K.) UTOLSÓ VALLOMÁS. Csitt, ne zokogj most: szél beszél a [fáknak. Susognak lágyan s száll az illatuk: Holnap sziromtól sáppadoz az út... Csitt, ne zokogj most: víg nászt tart [az Éjjel, Vihogva rázza bokrétás fejét, Virágos fürtök hullnak szerteszét. Csitt, ne ölelj most: halvány, néma [csónak Ring a Tapolcán: fáradt tulipán, Várja a sír az Óperencián. Csitt, ne beszélj most: csend ül a [Sötéten. . . Szívem is halkan dobban búcsúra, Nem jó palástnak foltozott ruha. Királyi meznek, amit már fakóra Vertek xHajon a vérviharok: Koldusán élni nem, nem akarok ... Csitt, ne hivjál most, szélütötte fészek : Lobogó, lelkes szívnek sem elég, Hü menedéknek: miénk meg nem ég. Csitt, ne zokogj most: zizegnek a [szirmok... Hervadt a virág, minden illanó. A mi szerelmünk: elsüllyedt hajó... Csitt, csak az ajkad csókolom Imégegyszer, Mint a virágot harmat közt az Éj! Aztán elmegyek... csitt, most ne [beszélj... 1927 máj. 23. NÉMETH 1SJVÁN. Városi üzemeink. Irta: Dr. Sulyok Dezső. Azok között az anyagi eszközök között, amelyek a város közönségének háztartását mint jövedelmi forrás alátámasztják, az adók és illetékek, tehát közjogi természetű bevételek mellett eminens fontossága van azoknak is, melyek a várost mint magánjogi alanyt illetik meg törzsvagyonának és közhasznú üzemeinek bevételei alapján. Kellően megszervezett és anyagilag eléggé erős városoknál az utóbbi jövedelmeknek vetekedniök kell az előbbiekkel és minden esetre alkalmasoknak kell lenniök arra, hogy a közjogi természetű és a városi polgárokra ellenszolgáltatás élvezése nélkül közvetlenül nehezedő terhek egyensűlyozójául és könnyítőjéül szogáljanak. Pápa városa nem tartozik a gazdag városok közé, sajnos, ezentúl még azt a megállapítást is meg kell tennünk, hogy azt a csekély vagyonát, ami van, a múltban nem használta fel azzal a praktikus érzékkel és azzal a jövedelmezőséggel, ahogyan fel kellett volna használnia. A város ingatlan vagyonának jövedelmezőségéről nem szólok itt, foglalkozni csak az u. n. városi üzemekkel kívánok. Azok a tények, melyek ezen üzemek gazdálkodására nézve a múltban uiegállapítást nyertek, bennfoglaltatnak a képviselőtestület pénzügyi bizottságának a közgyűlés elé terjesztett jelentésében. Ez a jelentés megállapítja, hogy a város összes vállalatai a közelmúltban kivétel nélkül deficittel dolgoztak, még pedig volt közöttük olyan, melyet közpénzekből kelleti eltartani, de amelyik nem volt enynyire deficites, az is olyan csekély jövedelmet hozott, hogy ez a jövedelem nem állott arányban a befektetett tőkével. Ha ennek a megállapításnak az értékét meg akarjuk közelebbről határozni, ha ezen megállapítások, mint tények alapján a város vezetősége és különösen az üzemek vezetése felett Ítéletet akarunk mondani, ahhoz az üzemeket, melyeknek rentabilitását birálat tárgyává tesszük, két kategóriába kell osztanunk. Az egyik kategória az, amelynek nem is szabad jövedelmezőnek lennie, a másik az, amelynek jövedelmezőnek kell lennie. Az elsőbe tartoznak azok az üzemek, ameiyek a legszegényebb néposztálynál is elsőrendi és nélkülözhetetlen életszükségletet elégítenek ki, amelyek közegészségügyi imperatív szükségességet szolgálnak, amilyen első sorban a vízvezeték. Ennek, valamint a városi köztisztasági üzemnek nem szabad lukrativ intézménynek lennie, mert azokon az életszükségleteken, amelyeket ezek az üzemek elégítenek ki, egy erkölcsi testületnek nyerészkednie nem szabad. Mérsékelt dijak szedése, melyek azonban inkább csak jogelismerés jellegével bírjanak: ezeknél is türt dolog, ezeknek a díjaknak azonban még a fenntartás költségeinek mértékét sem szabad elérniök, mert rencsén l leplic (Szlovenszko.) gyógymódja három betegségi csoportra szorítkozik: I. reuma. II. köszvény. III. Ischlas. Legerősebb hőforrások és iszapfürdők. Pensio-lakás 40 cseh K-tól Információ: a fBrdöfgazgatóság útján. 206