Pápa és Vidéke, 24. évfolyam 1-52. sz. (1927)

1927-05-15 / 20. szám

leii és más egyéb veszteséget jelent a győzelmi mámorukból már kijóza­nodni kezdő franciáknak. A háború előszele fújdogál a Bal­kánon. Jugoszlávia lázasan fegyver­kezik. És Olaszország? Bizony az sem nézi öl betett kézzel azt a hur­kot, melyet Franciaország akar fonni körülötte. Kínában változatlan erővel |küzd a nemzeti öntudat egyrészt az euró­paiak, másrészt a kommunisták ellen. A Mississippi áradása még egyre tart. Az árvízkárosultak segélyezésére az amerikai nagybankok és a kor­mány egyaránt akcióba léptek, azon­ban egyhamar alig tudják előterem­teni a azt az óriási összeget, amellyel csak némikép is tudják kárpótolni a károsultakat. Mert bizony még ameri­kai szemmel nézve is óriási össze­gekre van szükség. Egy kocsi rakomány. A héten végig szaladtam kerekemen a városon, miközben egy nagy tár­szekeret kerültem ki, mely tele volt idegenből idevándorolt ipari termék­kel Külső burkolata elárulta tartal­mát, s önkénytelenül azokra a hely­beli iparosokra gondoltam, akiket ugyanilyen ipartermékért a pápai kiállításon is arany vagy ezüstérem­mel tüntettek ki. De hát hiába min­den tudás és minden igyekezet, mi nem vagyunk méltók arra, hogy ezt és a többi társzekér iparterméket itt­hon készült dolgokkal szoríthatnánk ki. Hogy kereskedő vagy magános volt-e a cimzett, azt nem tudom és nem is kutatom, de fájó érzés látni, ha azt a darab kenyeret, amely jo­gosan bennünket illetne meg, mások­nak, idegennek adják, hiszen vég­eredményben mégis csak nekünk kellett vagy kell érette izzadnunk. Egy falut a termő határa és ennek nagysága tesz gazdaggá. A földet trágyázzák, szántják és vetik, hogy arathassanak, s ahol azt meg nem teszik, nincs aratás. A föld meg­követeli, hogy előbb adjanak neki, hogy adhasson. A földhöz utak ve­zetnek, amelyeken viszik a földnek a főidét, s ugyanezen az útakon hord­ják el azt, amit a föld kamatostul adott. Egy városnak termőföldje az ipar. A kereskedővilág s a nagyközönség nagyon rosszul teszi, ha a honi, de rencsén I lepik (Szlovenszko ) gyógymódja három betegségi csoportra szorítkozik: I. reuma. II. köszvény. III. ischias. Legerősebb hőforrások és iszap­fürdők. Pensio lakás 40 cseh K tói Információ: a fürdőigazgatóság útján. 206 különösen a helybeli ipart mellőzi, mert ha nekünk nem adnak, ügy mi sem adhatunk. A produktív mun­kának bére nemcsak egyedi, de kö­zös vagyon is, s ha ezt az értéket könnyelműen idegennek adjuk, közős veszteség. Az iparhoz vezető utak a keres­kedőkön át vezetnek, s az utakat a nagyközönség tartja fenn. Közös a munka és közös a munkának gyü­mölcse is. Ha az utak rosszak, a művelés hiányos marad, következés­kép az aratás is, s ebből kifolyólag az utakat megillető rész is elmarad. A szabadkereskedelemhez világ­béke kell. Békeidőben helytálló volt a termékek kölcsönös kicserélése, amely barátságon alapult. De hol van most nekünk barátunk? Mert ne tévesszük meg magunkat, a há­ború még tart, csak 'a fegyvernem változott. Ma gazdaságilag állunk harcban a hatalmasokkal. Ők ki­csikarják tőlünk fölös termékeikre a vámkedvezményeket, hogy kenye­rünkből falatozhassanak. De miért engedjük ezt meg mi, mikor magunk­nak is oly szűkösen jut belőle? Körülöttünk kínai fal meredez, s a kapuk kulcsai nem a mi birto­kunkban vannak. Ha majd szabad u!ai engednek a világ vérkeringésé­nek, akkor, de csak akkor engedhet­jük meg magunknak azt a lukszust, hogy társzekér-számra döcögjön az idegen lim-lom utcáinkon befelé. Addig azonban a reájuk pazarolt pénz illesse a mi iparunkat és akkor majd haladunk. Sch. G. Állatbiztosítás falun. Kedves újságolvasó nép, ne gon­dolják, hogy az egyszerű falusi nép nem okszerűen gazdálkodik és hogy az állatnevelésben annyira hátra van. Nem, egy cseppet sem. Az igaz, hogy amint a legvégső esetben szeret or­vost hivatni, állatainak a jó egész­ségét is csak a jó Istenre bizza. Nem csoda, itt a Bakony aljában teljesen civilizáció nélküli életet élünk, noha néha napján maga a nép gyújtja meg a kultúra fáklyáját, mely ha el­szenesedik is időnként, máskor a lelki élet kivánta buzgalomtól lobog lángzó tüzesen. A mi kis német fa­lunkban nincs doktor, nincs patika, nincs állatorvos, nincs pósta, t nincs rádió, de már épül a közigazgatás palotája, az emeletes községháza, a három tanerős népiskolánk a magas kormány segítségét várja, hogy mo­dern csarnokot építhessünk az ifjú­ság lelkületének és képességeinek továbbfejlesztésére. A művelődés segédeszközeinek hiányában falunk népe a Teutoburgi erdőből magával hozott számítással, körültekintéssel és óvatossággal ren­dezi be mindennapi életét. E nép nem pajeszos korcsmárostól a sön­tésben kevert maszlagos folyadék hatása alatt gondolkodik és nem engedi, hogy apáitól örökölt kis föl­decskéje idegen náció birtokába sod­ródjék át, mint ahogyan átsodródott annyi ezer és ezer hold magyar föld NEUBAUER FERENC urí és női dívatárűháza PÁPA, KOSSUTH LAJOS-UTCA 32. SZÁM (A postapalotával szemben.) Nagy választék: Férfi és női fehérnemüekben. A legdivatosabb haris­nyák, nyakkendők, bőrkeztyűk, sapkák, eső- és napernyők, sétabotokban. Csipkék, hímzések és szalagokban. Kötött, szövött és rövidárúkban. Menyasszonyi koszorúk és fátyolokban. Bőröndök és bőrdiszműárűkban. Nagy raktár játékárúkban. Szabott árak. Szolid és pontos kiszolgálás. idegenek kezére, mielőtt Károlyi Mi­hályék az egész hazát eladták a kis­ántántnak vétkes hazaárulásukban. Mondom, a mi falunk népe józa­nul gondolkodik, kitárja reszkető kar­ját a magyar föld ölelésére, nem mint a léha gondolkozású magyar dsentri világ, ameíy könnyelműséggel dobta oda a véren szerzett szent örökséget. (Szerintem nagyobb haza­árulók, mint Károlyi Mihály.) Védi a maga kis fehérre meszelt, tiszta portáját, azon becézgetve neveli a faj állatokat. Hivő lelkülete belenyugszik a csa­pásokba. Jób patriaika példája ve­zeti a sorscsapások közepette: az Isten adta, az Isten elvette. De a felebaráti krisztusi szeretet ott él keblében és siet szomszédjának támo­gatására, főisegélyezésére, ha szom­szédját szerencsétlenség sújtotta. Hogy az állatvész súlyos csapását könnyebben viselhessék el, körülbe­lül ezer szarvasmarhát önmaguk biz­tosítanak még pedig úgy, ha közü­lük egy elpusztul, a megmaradt 999 drb. jószág gazdája kiegyenlíti a falu állatveszteségét. Ez a nép nem tanult nemzelgazdaságtant, nem ismeri a szociológia labiriníus útjait, de lel­kében él az isteni törvény, ez irá nyitja a társadalmi éleíber\, ez vezeti a nemzetgazdaságban. A hivatásos nemzetgazdászoknak könyvek kötik a lelkükre, hogy egyik kezükben a Szentírás, a másikban a társadalom­tudomány foglaljon helyet. A mi né­pünk nem a kezében tartja e két fenséges könyvet, hanem szívében és értelmi világában. E nép lelkületét Isten törvényei összhangzásban tart­ják a természet törvényeivel és e lelki készség diktálja, hogy a leirt módon szervezzék meg az állatbiz­tosítást. Ha a civilizáció modern segéd­eszközei eljutnak ma még tengelyt törő, elhanyagolt utainkon hozzánk, akkor nagy lendülettel tör a magasba a falu kultúrája, meri fundamentuma a vallásosságnak erős gránitsziklái^. B. I. CKKMÍDÍ5 MAIÜAIToá HÍREK. ••• Tűzoltóparancsnok kineve­zés. A pápai járás főszolgabírójának és a vármegye tözrendészeti felügye­lőjének javaslata alapján, a vármegye alispánja Pethő Lajos felsőgörzsönyi lakost az ottani kötelező tűzoltóság parancsnokának nevezte ki. Meghalt egy kis diákgyerek. Szabó Lajos a bencés reálgimn. VI. osztályú tanulója a műit vasárnap szülőfalujában, Felsőiszkászon el­hunyt. A kedves, jólelkű fiú temeté­sére osztálytársai teljes számban ufaztak osztályfőnökükkel együtt, ki a temetési szertartást is végezte. Térzenét ad a pápai tűzoltó­testület fuvószsnekara f. hó 15-én, vasárnap déli 12 órakor a Főtéren. A Kath. Nők Országos Szö­vetségejaz intézőbizottság tagjává vá­lasztotta Wohlmuthné Gaiamb Ilonát. A tanítóképzők országos atléti­kai és tornász versenyét, május hó 8 án rendezték meg Debrecenben. Részt vett a versenyen a pápai ál­lami taníSóképző is 11 tanulójával, akik becsületes teljesítménnyel a második heiyre kerültek Debrecen mögé. Egyébként elhoztak öt orszá­gos bajnokságot. 1. Magasugrás: Endrődi Alfréd III. o. 2. Hármasugrás. Endrődi Alfréd III. o. 3. Gsrelyvetés. Koncz Sándor II. o. 4 Diszkoszvetés egyéni. Koncz Sándor II. o. 5. Disz­koszvetés csapatverseny. (Varga F. IV. o., Ludas László IV. o., Endrődi Alfréd III. o , Koncz Sándor II. o., Reichard Jenő II. o). Másodikak lettek három számban, harmadikak négy számban s elhoztak még több negyedik és ötödik dijat, összesen 29 arany- és ezüst érmet. Iskolai fínnepély. A Dunántú i Ref. Egyházkerület pápai Nőnevelő­intézete a Pápán építendő reformá­tus templom alapja javára 1927. évi május hó 29 én este 7«8 órakor saját intézeti dísztermében iskolai ünnepet rendez. Szinre kerül: Hamu­pipőke. Énekes tündérjáték 3 felv. A tavaszi kirándulások meg­kezdődtek iskoláinkban. A múlt hét­főn a bencés reálgimnázium II. osz­tálya a jáki templomot nézte meg A kollégium a kőszegi hegyekbe megy a közel jövőben. Zirc, Bakony­bél, Ganna, Tapolcafő is sorra ke­rülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents