Pápa és Vidéke, 23. évfolyam 1-54. sz. (1926)

1926-05-16 / 20. szám

Pá pa , 1926 március 83, vasárnap. Ara 2000 kor. XXIII. évfolyam, II. szám. phftjs vidéke —i—b^m——^mi^—m Mflzntéil árak : poayadévra 34.000 kor., ngy hónapra >000 kor. • avos szán ára darabonként 3000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden wasárnap. SaarkosztOség én kiadóhivatal i »-utca 13. TalofoaMánii 191. Hlrdatéaak mllllraétaras díjszabás ssarlal A nagy pör. A frankhamisítási pör foglal­koztatja napok óta a magyar közvéleményt. És méltán. Mert nem közönséges btinügyről, ha­nem a magyar nemzet nagy ügyéről folyik tárgyalás a tár­gyaló teremben, arról, hogy ennek a szegény nemzetnek fáj Trianon, fáj szétszaggatott ma­gyar hazája, fájnak elszakított testvérei. Arról, hogy ime, a nemzeti fájdalom egyeseket nagy bű­nökre, törvénytelen cselekede­tekre ragadott, így akartak segíteni megcsonkított hazáju­kon. Emelt fővel állanak bíráik előtt és minden szavukból ki­cseng ez a fájdalom. Nem ker­telnek, nem vádaskodnak, el­ismerik bűnüket. Rajongói nem­zeti törekvéseink megvalósítá­sának. Szavukból a .magyar nemzet daca, büszkesége hang­zik felénk. Urak, tetőtől talpig urak a vádlottak padján is. Töreky, a szigorú biró éles elmével, nagy ügyességgel ve­zeti a tárgyalást és bogozza ki a nagy bűnügy legapróbb rész­leteit is. De e mellett ö is ma­gyar, szigorú tekintetében, für­késző szavaiban érezzük a rész­vétet a vádlottak és a szenvedő magyar haza iránt. A kormány a vallomások szerint csakugyan nem tudott a frankhamisításról. Ezért nem érdekes többé a mindenáron kormányt buktatni akaró liberá­lis táborban a frankpör. Ezért megy újra a vezér, Vázsonyi a bécsi fedezékbe és onnét szórja támadásait a tár­gyalást vezető Törekyre. S e ponton újra együtt vannak a nemzetet tönkretevők, a liberá­lisok és a franciák. A millió­kat hamisító csodarabbi és hí­vei és a márkát hamisító gyözö franciák. Újra egy fronton har­colnak ellenünk és a magyar haza ellen. És ezt nekünk nem szabad elfelejteni. Közös erővel kell velük szembe szállnunk, de eszközeink legyenek tiszták, bűntelenek. Mert az igaz ügy­nek nem szolgálnak, csak ár­tanak a bűnös eszközök. Ez legyen a nagy pör tanulsága. Az áül. polg. leányiskola 50 éves Jubileuma. Ünnep volt ez a nap úgy a város, mint a volt tanárok, tanítványok s a benne most működő kultúra számára. Nem a frázis adja a tollat kezünkbe, hanem azon együttérzés, öröm, melyei belekapcsolódtunk a pápai áll. leánypolgári iskolának félszáza­dos múltra visszanéző nagy ünnep­lésébe. Elsőnek lobogtatta meg ezen intézet a polgári iskolatípus zászlaját ezelőtt 50 évvel, hogy kövesse a többi is a nagy célt, a magyar diák­leány szép és nemes veretű nöideát­jának kialakítását. A lélekemelő ün­nepségekről a következőkben szá­molunk be: Díszelőadás a Jókai Színházban. Lélekemelő és nagyon értékes ün­nepségek keretében folyt le az áll. polg. leányiskola fenállásának fél­százados jubileuma. A május 12-én a Városi Színházban tartott díszelő­adást a Himnusz nyitotta meg. Erre egy alkalmi prológ következeit, mely megható vonásokkal ecsetelte a mai magyar középiskolák új nemzedéket nevelő programmját. Az ünnepély fénypontja Szelényi Schneider Terike v. növendék, ritka műélvezetet nyújtó énekszámai voltak. Bodor Aladárné, az országos hírű kOllö neje, egy fe­lejthetetlenül kedves elbeszélésébe szőtte iskolai életének mélyérlelmű reflexióit. A Csipkerózsa c. daljáték zárta be a díszelőadást. E bájos me6ét páratlan sikerre) adták elő az intézet növendékei. Külön is ki kell emelni Saád Irénke, v. növ. nagyon kedves játékát és kellemes, üde énekét. Méltó partnere volt Jerfy Magda a királyfi sxerepében. Az ünnepségek művészi rendezése, a pompás dísz­letek s az a sok kedves emlék, smit a közönség magával vitt, a tárad­hatatlanul gondos rendező értékes munkájának köszönhető. ünnepély az iskolában. Vasárnap délelőtt 10 órakor a ben cés templomban ünnepi szentmise volt, melyen a gimnázium előadta Schubert négy uólsmu miséjét. Offertóriumra Szelényi Stelle Luzzi ,Ave Maria"-ját énekelte. A kitűnő akusztikában a művésznő egész ta­lentuma érvényesüli. Délelőtt 11 órakor az iskola torna­termét zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség. A díszes teremben Alszeghy Piroska igazgatót illette az első szó, mellyel üdvözölte a megjelenteket. A növendékek Bánk bán bői az Imát énekelték, Kakas Margit szava­lata műélvezet volt. Majd Schwöde Erviv. kult. államtitkár meleg hangon köszöntötte az intézet kiváló veze­tőjét s az intézetet, mely a leány­polgári iskolák tömegében, mint első ünnepel ily szép multat. Alszeghy igazgató ismertette az iskola törté­netét s tartalmas elmefuttatási adott a leánynevelés paedagógiájáról. Az üdvözlések sorrendje : Tenzlln­ger József polgármester a város nevében, Miklós József a kath. hit­község képviseletében, Fadgyas Ala­dár az ev., Kis József a ref. feleke­zetek részéről, Sarudy Olló főig. a magyar áll. képezdék nevében, Szarka L. mint a pápai áll. fiú tanítóképző igazgatója köszöntötte a jubiláló in­tézetet Dr. Vasa Vince a ref. fő­iskola és gimnázium, dr. Niszler Teodóz a bencés székház és reál­gimn., dr. Körös Endre a ref. nő­nevelő, Wimmer Károly az irg. nő­vérek iskolái, Németh Jenő a földm. iskola, Blau Henrik az izr., Horváth István a kath. fiú polg. iskola üd­vözletét tolmácsolta, ugyanezt telték még Hercz Dávid a volt tanárok, Acs Ilona a volt tanítványok s Eckslein Dóra remekben készült beszédjével a mostani tanítványok revében. Felolvasták dr. Rott Nán­dor, dr. Antal Oéza püspökök, Du­lovics Árpád, Horváth Lajos alispán. Tormay Cecil, Dzsida Ottó főig. és Berts Ilona üdvOzJÖ sorait. A gyönyörű ünnepélyt Alszeghy Piroska köszönö szavai zárták be, mely után a magyar Hiizekegyet énekeilék. Programmon kívül üdvöz­letét tolmicrolta még Nagy Gabriel's volt igazgató is, ki visszatekintett 38 éven át ezen intézetnél töltött munkásságára, amiért i6 lelkes éljent kapott. Bankett a üriff-szállóban. Délután 7>2 kor kezdődött a dísz­ebéd. Az első felköszöntőt az állam­főre mondotta dr. Tenzlinger József polgármester ; Szokolszky Rezső kir. tanfelügyelő a kultuszminiszterre s Schwőder Ervin államtitkárra emelte poharát, Faragó János főigazgató pedig az intézet jelen tanáraira és az iskolára. A felszólalásokat Schwőder állam­titkárnak a város nagyszerű polgár­mesterére mondott szavai és Tenz­linger Józsefnek meleg köszönete és a város polgárságát és hölgyeit magasztaló szavai fejeszlék be. Délután Schvöder Ervin álltam­titkár küldöttségeket fogadott • más­nap d. e. titkárjának, Ruzsicska Gyu­lának kíséretében visszatért a fő­városba. • » Hogy ezen lélekemelő jubileumi ünnepségek ily fényesen sikerültek, az első sorban Alszeghy Piroska igazgatónőnek 8 a lelkes tanári kar­nak köszönhető. Tapintattal, elmés­séggel, szívvel és őrömmel volt ki­dolgozva a programm minden pontja. Adja Isten, hogy a vezetéseik alatt álló intézet jővőjét is ugyanezen szellem irányítsa, hogy városunk kultúréletének, mint az 50 esztendős múltban is, mindig egyik védőbás­tyája legyen. HMWAMMHMWMWMMWMMUAMM BÉBI ELKÉSZÜL. Anyws... simítsd meg Jéghideg kezem ,., Anyus ... csókold meg forró kis tejem ... Anyus ... cirógasd arany (űz hajam ... A doktorbácsi mondta : lázam van. Anyus... tudod, sírnod csak úgy szabadna, Ha Bébi baba (cnálad maradna. De Bébi baba... anyus, hit nevessI A doktor bácsi mondta : angyal lesz. Api, mondd, milyenek az angyalok? — Szépek, drágám I Van-e ragyogó szárnyuk, csillogó? — Persze, drágám I És mindig, mindig az égben lakoznak? — Igen, drágám I És mihozzánk csak úgy álmainkban járnak ? — Bizony, drágám. Ügye én is angyal leszek ? Ugye, én Is az Istenhez megyek? Akarod, hogy Bébi neked onnan írjon? Api, mondd anyusatk, ne sírjon I Pokcrny Mazgtt.

Next

/
Thumbnails
Contents